Alapgondolatok a vitához
Ma egy párhuzamos, nemzeti társadalom kiépítése a feladatunk úgy, hogy az agyfertőzöttek tömegeiből „nemzeti magyarrá kell emelni” minden erre alkalmas, tisztességes személyt, hogy Trianont felül tudjuk vizsgáltatni!
A nemzeti oldal egysége csak azon múlik, hogy lesz-e még elég magyar, akik az önző ént le tudják küzdeni. Tudnak-e egymás mellé állni és igénybe tudják-e venni a Nemzetegyesítő Mozgalom szolgálatát, akik a legnagyobb alázattal akarja szolgálni a Szent Korona tagság visszaépítését. Ha képesek vagyunk 106 választókerületben, 106 választókerületi követet kiállító helyi közösséget találni úgy, hogy a követi utasítások alapgondolata a Szent Korona szuverenitása. Vagyis a valódi magyar állam szokásjoga alapján a főhatalom nem a népé, hanem azé a nemzeté, amely csak a Szent Korona tagokból áll. A Szentkoronára épülő Történeti Alkotmány pedig egy igazságos és méltányos jogot jelentett!
Ahogyan azt Werbőczy írta egykor Tripartitum 5. CZIM-ben:
„Az igazság, jog és jogtudomány pedig különbözik egymástól.
1. § Mert az igazság erény, tudniillik erkölcsi. A jog ez erénynek végrehajtója. A jogtudomány ennek a jognak tudása.
2. § Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb…. Mert ahol igazság van: ott minden egyéb erénynek egysége van. Mert minden jog törvényekből és szokásokból, azaz: írt és nem írt jogból áll.”
Ezen a linken látható a vita Bottyán Zoltán (MVSZ) és Geri Tibor (?) között arról, hogy az 1949 évi XX-as törvény lehet-e a magyar kibontakozás törvénye, vagy csak a Történeti Alkotmányra kell ebben hagyatkoznunk?
Sajnos nincsenek tiszta fogalmak a vitában Geri részéről, mert nem is érti azt, amit Bottyán Zoltán elmond a Történeti Alkotmányosság elveiről, illetve az alkotmányos műhelyek hiányáról. Bottyán Zoltán nyitott volt a vitára, Geri Tibor azonban csak azokat a csúsztatásokat ismételgette, amiket már évek óta terjeszt. Vagyis az ún. papirosalkotmányok hamisságát akarta elfogadtatni velünk úgy, ahogy azt a balliberálisok is el akarják hitetni a népünkkel.
Werbőczyt kell idézni ismét ahhoz, hogy a jog és az igazság viszonyát értsük!
„Az igazság ugyanis az az állandó és örökké tartó akarat, a mely mindenkinek a maga jogát megadja. Mert az igazság a léleknek állapotja és az elmének indulatja, melynek alapján valakit igazságosnak mondunk; mikor tudniillik kedvezés és személyválogatás nélkül tartja, amennyiben rajta áll, akárkinek a maga jogát megadni.”
Aki az alábbi videót megtekinti, kérem figyeljen fel a következőkre!
1/Geri Tibor sem a régi magyar himnuszt, sem a régi székely himnuszt nem énekelte a vendéglátóival. Vajon miért nem volt hajlandó erre? Nem tudja?
2/Geri legelőször Grespik Lászlóra hivatkozik, aki már nem tud cáfolni semmit, mert váratlanul elhalálozott a Trianon kapcsán beadott petíciót követő napokban. Geri hivatkozik később Petréteire is, aki Gyurcsány igazságügyi minisztere volt, s azt tanítja az egyetemen, hogy létezik a népszuverenitás, amely alkotmányozó hatalomra is szert tehet! (Pedig a Szentkorona a szuverén a mi jogrendünkben, s így alkotmányozó hatalom sincs a joghagyományunkban nincs, hiszen csak a bevált szokásjog által képződik alkotmányosság, s nem „törvényhozással”!)
3/Geri Trianon gyalázatát nemzetközi „szerződésnek” minősíti, ami jogásztól elfogadhatatlan. Később variál az állásponton és diktátumot is mond úgy, hogy azt állítja, hogy Horthy létrehozott egy Magyarország nevű államot, amely állítás több sebből vérzik, mert senkinek nem volt akkor lehetősége új állam létrehozására. (Horthy Miklóst pedig a Nemzetgyűlés választotta kormányzóvá)
4/A hatályosságot viszont keveri Geri az érvényességgel éppen úgy, ahogy az előzőekben velem folytatott vitán is ezt tette. A hatályosság valóban rendelkezik a jogszabály érvényességhez képest jelentéstöbblettel: nem csupán a jogi hatásra való alkalmasságot, hanem magának a jogi hatásnak a tényleges bekövetkezési lehetőségét foglalja magában időbelileg és területileg is! (Vagyis ma, de jure illegitim az egész állam, ám facto olyan a helyzet, hogy egy érvényesség nélküli jogrend elemeit használja a közhatalmat a saját részükre privatizáló pártok országgyűlése, kormánya és egyéb kommunistáktól örökölt intézményei.)
5/Az érvényesség viszont a jogi hatás kifejtésére való alkalmasságot jelenti. Ezért mondom azt, hogy a Történeti Alkotmányunk érvényes, csak nem tudjuk érvényre juttatni! Nézzük az érvényesség kellékeit:
1/jogszabály az annak megalkotására felhatalmazott szervtől kell származnia.
2/illeszkednie kell a jogforrási hierarchiába
3/eljárási szabályok betartásával kell megszületnie
4/a jogszabályok megfelelő formában történő kihirdetése, közzététele.
Ráadásul Geri azt is állítja, hogy egy új szuverenitást teremtett Horthy. Ez természetesen nem igaz, mert szuverenitás nem teremthető. (Szuverenitás pontos fogalma ez: egy megkérdőjelezhetetlen jogosítvány arra, hogy valaki/valakik a főhatalmat megszerezze/megszerezzék, és befolyás nélkül gyakorolja/gyakorolják!) Ezt a főhatalmat pedig a választási felhatalmazással a Nemzetgyűlés szerezte meg úgy, hogy azt senki nem vonta kétségbe és senki nem akarta a gyakorlását befolyásolni, hiszen a Nemzetgyűlés többsége sem akarta a Habsburgok további uralkodását! Ezt V. Károly két hatalomátvételi kísérlete is bizonyítja, aki nem egy köztársaságban akart elnök lenni, hanem a királyságban akarta elfoglalni a helyét úgy, hogy azt nem az ANTANT külső nyomása akadályozta meg, hanem sokkal inkább a Nemzetgyűlés akarata! (Hiszen a royalisták sokszor próbálták a király visszafogadását elfogadtatni!)
6/Ezt követően a birtokjogot és a tulajdonjogot is keveri, ami szintén érthetetlen egy jogásztól. Az ország – pontosabban a Kárpát-medence – a Szent Korona tulajdonában van ma is, vagyis az ún. együtt-birtoklás fogalma csak a politikai hatalomgyakorlásra, illetve a nemesítésre vonatkozott a Pragmatica sanctióban! Vagyis soha nem volt az uralkodóknak – sem a királynak, sem a kormányzónak – semmilyen birtokjoga azon a birtokon kívül, amit valamilyen komoly érdem alapján és előzőleg kaphatott valaki a Szent Koronától. A jogszerűséget a Nemzetgyűlés képviselte 1920-ban mert azt tűzte ki célul, hogy eltávolítja az akadályokat az állam – vagyis a királyság – működése elől, s ezt teljesítette is!
7/ Ilyen kifejezést használ Geri, hogy „Horthy első törvénye” holott a Horthynak semmiféle lehetősége nincs törvényt hozni csak ellenjegyezni, hiszen törvényt csak a Történeti Alkotmány elveinek keretein belül és az arra hívatott szerv által (vagyis az Országgyűlés, v. Nemzetgyűlés által) elfogadva jöhetett létre.
8/József nádor homo regius volt, vagyis a koronázott király teljes jogú helyettese és ő sem hozott létre semmiféle államot. Vagyis nem volt államcsere, viszont egy különleges helyzet volt a megszállás miatt és „közjogi provizóriumot”, vagyis egy ideiglenes közjogi helyzetre hoztak törvényt, vagyis az 1920 évi I. törvényt éppen a helyzet konszolidálására alkották meg.
9/Geri nem tudja, hogy melyik volt előbb a Trianon diktátuma, vagy az 1920 évi I. tv? Hogy lehet ez? Hiszen már januárban kiutazott Párizsba a küldöttség, akik megkapták a diktátum feltételeit, vagyis februárban már tudta a Nemzetgyűlés, hogy milyen amputáció vár a magyarság államára!
10/Geri Horthyt mindenáron le akarja járatni, s ezt profi csúsztatásokkal teszi!
11/Geri nem érti, hogy alkotmányt nem írhat senki, mert az csak történetileg folytonos szokásjogi alapelvek alapján jöhet létre! (Ezt Petrétei súlykolta belé)
12/Folyamatosan a népre hivatkozik Geri, holott a magyar jogrendben a szuverenitás a koronáé, vagyis sem a király, sem nép nem lehet szuverén, s ezt a legitim Nemzetgyűlés tagjai pontosan tudták, ezért hoztak akkor ideiglenes rendelkezéseket, amikor a Szentkorona teste (terület) nem volt egységes.
Mivel a viszontválasz kapcsán Geri újabb személyre kezdett hivatkozni, aki viszont Sükösd Ferenc a Pécsi Tudományegyetem akkori docense volt, aki Geri szerint az 1989 évi XXXI.-törvényt összehozta. Ám 2009. 12. 22-én a Geri Tibor által feldicsért a következőket nyilatkozta: „Húsz év elteltével időszerű lenne már egy új alaptörvényt megalkotnia a magyar országgyűlésnek, mivel a szocialista alapkora épülő, ideiglenes alkotmány felett eljárt az idő” (Ezt Réger Balázs jegyezte le és az interneten megtalálható az alábbi szövege:)
„Mint előadásában kifejtette, a jogszabály nehezen áttekinthető, logikátlan felépítésű, számos rendelkezése ellentmondásos. Az új alkotmánynak pontosítania kellene a hatalomgyakorlás formáit, rendelkeznie kellene a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéről, az eddig még szabályozatlan kérdésekről, illetve egy új választási rendszerről. A volt szocialista országok közül csak Magyarországon nem sikerült a rendszerváltozás óta új alkotmányt alkotni, ami azért is gond, mert egy diktatórikus rendszerből megörökölt jogszabályról van szó. Sükösd Ferenc szerint – a jelenlegi politikai erőviszonyokat tekintve – a következő kormányzati ciklusban minden korábbinál nagyobb esély lesz arra, hogy az alkotmányozás kérdése napirendje kerüljön.”
A szerző a Nemzetegyesítők önkéntes szóvivője
