Államigazgatás
Helyzetértékelés:
– a jelen magyar állam és intézményrendszere de jure illegitim, ám de facto működik;
– a magyar történeti alkotmány jogfolytonossága 1944-ben megszakadt, az ún. rendszerváltás ezen a törvénytelenségen nem változtatott. Az 1989-ben megalkotott törvényeket sem lehet joghatályosan elfogadni, mert megszállás alatti, médiamanipuláltan választott parlament hozta
– a legalapvetőbb alkotmányos alapelvek a Szent Korona főhatalma, az alkotmányos hatalommegosztás, a népszuverenitás NEM, vagy csak nagyon korlátozottan érvényesül. A közvetlen hatalomgyakorlás kimerül a négyévente történő reklám-demokráciás szavazásban, a mindennapi életünket érintő döntésekbe pedig nincs a népünknek beleszólása;
– A mai választójogi törvény számtalan kiskapujával lehetőséget biztosít a pártoknak arra, hogy választási csalással jussanak mandátumhoz. A listás választási rendszer is kizárólag a pártkatonáknak kedvez, s a valódi választói akarathoz szervezetlenségünk miatt nincs köze;
– A közvetett, választott képviselők útján történő hatalomgyakorlás nem a nemzet, hanem a pártok és a mögöttük álló szűk pénzügyi réteg érdekeinek érvényre juttatásáról szól, s így a korrupció melegágya;
– A jelenlegi magyar törvénykezés egy, a szerves magyar jogfejlődéstől idegen jogrendre épül, s így a választási ígértetek számonkérésére gyakorlatilag nincs lehetőség.
A megoldás alapelvei:
Alkotmány
– Az alkotmány a Szentkorona intézményétől semmilyen módon el nem választható. Hazánknak vissza kell térnie a Szent Korona állameszméhez, a történeti alkotmányossághoz;
– A törvényhozó hatalom nem alkotmányozhat, alaptörvényt (Lex Fundamentális) is csak az ősi alkotmány szellemében, elveihez, bevált evidenciáihoz ragaszkodva alkothat;
– Alaptörvényt a koronaszuverenitás jegyében az alkotmányhelyreállító nemzetgyűlés hozhat;
– Hatalmi fölény nem, csak a közvetlen demokrácia útján lehet módosítani az Alaptörvényt;
– Törvénysértés jogot nem alapíthat;
Népképviselet és nem pártképviselet
– kisebb, kétkamarás parlament
– kötött mandátum (időhöz és programhoz)
– pártképviselet helyett felelős népképviselet, visszahívhatóság
– a választási eljárásból a csalás lehetőségének kizárása
– pártoskodástól mentes, a népet képviselő, akaratát érvényre juttató valódi népképviselők
– helyi sajátosságok is kapjanak helyet országos szinten, ezért területi alapú választás
– élő közösségekre épül, a közösségek és a képviselők között folyamatos a visszacsatolás
Megoldási javaslat:
Alkotmány
– Ne az határozza meg a játékszabályt, aki a játékot játssza, mert ez ahhoz a jelenleg létező magyar gyakorlathoz vezet, hogy a hatalom birtokosai a saját maguk által hozott törvényekkel állandósítják hatalmukat, kizárva más társadalmi csoportokat, legfőképpen a NEMZETET
– A cél legitim alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, mely kimondja a jogfolytonosság helyreállítását, és a magyar történeti alkotmányossággal összhangban lévő alaptörvényt alkot.
– Szükséges, hogy egy új alkotmányhelyreállító-alkotmányozó gyűlés mondja ki a jelen alkotmányos rendszer folyamatosságát a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel, azaz deklarálja a történelmi jogfolytonosságot és nyilvánítsa bűnös rendszerré a kommunista önkényuralmat; mondja ki, hogy Magyarország a Szent Korona országa. Az alkotmányosságot a történelmileg létezett joghoz kapcsolódó alaptörvény és sarkalatos törvények fejezzék ki.
– Épüljenek ki a közvetlen népi hatalomgyakorlás szervezeti formái, különösen az alaptörvény megváltoztatására és az országgyűlés feloszlatására is jogosult népszavazás intézménye.
Választás:
Két kamara összetétele:
Képviselőház:
– Járások / választókerületek 1-1 képviselője kb. 150 fő. A helyi szintről tolmácsolnák a felvetődött szabályozási kérdéseket és azok megoldási lehetőségét. A népképviselő országos ügyek döntésnél az általa képviselt emberek akaratának megfelelően szavaz. Ellenkező esetben visszahívható.
– A járás/választókerület lakosai választják közvetlenül 5 évre. Munkájában a Járásgyűlések és azok helyi közösségei segítik.
– Esetleg lehet ülésszakonként teljesen kötött mandátuma: minden országgyűlési ülésszakon az előre bejelentett ügykörökben a Járásgyűlés adna megbízást, hogy az egyes tárgykörökben milyen álláspontot kell képviselnie. Ezt követi utasításban kell lefektetni!
– A Járásgyűlés a Járás lakosai által választott Képviselőből és a helyi közösségek küldötteiből áll.
Felsőház:
– Helyi pártfüggetlen képviselők, és a társadalom jellemző csoportjai által delegáltak, akik a pártérdekektől, izmusoktól függetlenül, kizárólag a nemzeti érdeknek alárendelten erkölcsi és szakmai szempontok alapján felülvizsgálják az Alsóház döntéseit, vétójoggal. Kb. 100 fő, megyénként (Fővárost is ideértve) 1 – 3 fő a Megye/Főváros lakosságszámával arányban, a fennmaradó létszám pedig a társadalom civil (pártoktól független) rétegződésének megfelelő arányban delegálják.
– Tagjait a Megyék/Főváros lakosai, illetve a társadalmi csoportok tagjai közvetlenül választják 7 évre.
Választási eljárás:
Jelöltállítás:
Képviselőház-esetében:
– A Járásgyűlés – a képviselő nélkül megtartott – jelöltállító gyűlés keretében állítja őket. A közösségek vezetői a sejtek javaslatai alapján adják meg 3-3 ember nevét. A gyűlésen legtöbb szavazatot kapott 5 emberből választják ki a képviselőt a képviselőválasztás során a járás lakosai.
Felsőház esetében:
– Minden választókerületben létrejönnek a helyi jelölőgyűlések, ahol jelölő-személyeket bíznak meg és az általuk megalakított Megyei Jelöltállító Gyűlés (MJGY) keretében történik a Választókerületi Követ kijelölése. AZ MJGY tagjai a Járásgyűlések által delegált 3-3 fő. Az eljárás a fentiekhez hasonlatos azzal az eltéréssel, hogy a jelöltek száma 5-10 fő között mozog, igazodva a Megye/Főváros által a Felsőházba válaszható tagokhoz.
Társadalmi szerződés, visszahívhatóság:
– A választók érdekének képviseletére, a választó és választott között ún. társadalmi szerződés jön létre, melyben a választott képviselő kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységét annak érdekében fogja kifejteni, hogy az a teljes (nem csak a határokon belül élő) nemzet hosszú távú működése szempontjából a nemzet gyarapodását, egységét segítse. Így születik a „társadalmi szerződés” választókerületi követenként, akik viszont „követi utasítást” is kapnak.
– A Megválasztott képviselő így alulról nézve követ, aki tudomásul veszi, hogy a választója megvonhatja tőle a bizalmat, mandátumából visszahívható akkor, ha a rászavazók 51%-a vissza kívánja hívni;
– a visszahívási jog lényegében alulról jövő kezdeményezés tárgya, amely objektív adatok és ismérvek megállapítására épül. A rendezés keretében általános követelmény: az elvileg-logikailag-szakmailag előkészített eljárásban a hatósági ellenőrzés. Emellett további kötöttség (előírás) lehet egy választási ciklusban a kellő idő megjelölése, pl. csak a választás után – esetleg egy évvel – kezdeményezhető, továbbá: a Nemzetegyesítők bírói fóruma/bölcsek tanácsa közreműködésével (jogorvoslat lehetősége alapján) érvényesíthető;
– A visszahívás kezdeményezését illetően általános szabály az, hogy indoka a képviselő választási programja és a tevékenysége (állásfoglalása, szavazása), vállalt tevékenysége (bizonyos közéleti gondok megoldásával kapcsolatos ígérete, programja iránti elkötelezettsége) és a mutatott szerepe (állásfoglalásai, föllépései) közti ellentmondás.