Köszöntöm az V. Alkotmányjogi Konferencia résztvevőit!
Dr. Tóth Zoltán Józsefre emlékezve tette fel a kérdést a Nemzetegyesítő Mozgalom, hogy Helyreállítható–e a magyar alkotmányos rend az Alaptörvény segítségével?
A sommás válaszom IGEN. Ám ahhoz újjá kell szervezni a nemzetet! Ugyanis a történeti alkotmányunk ma is érvényes, csak szervezetlenségünk okán, nem tudjuk érvényre juttatni, így hatályossága is korlátozva van!
Bevezetésül jöjjön pár gyors és rövid gondolat a történeti Alkotmányról!!
Szent Koronánk nem csak tárgy, de az alkotmányosság őrzőjeként személy is! Ő a Nemzet, értékrend követő tagjainak közös megjelenítője, és jelképe.
A Szentkorona különleges államszemélyiség voltát, a közhatalom megosztása bizonyítja, hiszen sem a király sem a nemzet nem rendelkezik a közhatalom teljességével. Az állam alkotmányosságát megtestesítő szimbólum maga:
a nemzetet is megjelenítő Korona. S Ő, a Nemzet v. Szentkorona tagoknak élő személy, aki „védőboltozata-alatt” mellérendelést és közjogi védelmet ad!
Tehát: állam, nemzet, alkotmányosság szavak helyettesítője is a Szentkorona!
A szkíta-hun-magyar géniusz azért emeli a koronát a nép és a király fölé, mert nem akarja, hogy emberi önkény, egoizmus, pártutasítás döntsön – de a bevált, igazságos szokásjogi elvek uralkodjanak még a király helyett, és felett is. Az isteni természet-törvények csak is a koronán keresztül hatnak!
A Szentkorona tehát egy olyan állameszme vagy hatalomelmélet, amely alkotmányos hatalmat fejez ki,s nem kötődik szorosan valláshoz, csak hithez
Mivel egyre szűkül a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás kerete, így ki kell jelentenem, hogy az Alaptörvény nem alkotmány! Viszont kritikáim tényeken alapulnak, s a demokratikus párbeszéd keretein belül nyilatkozom! Mondom ezt annak ellenére, hogy a demokráciáról igen rossz a véleményem.
Az Alaptörvény által is elismert történeti alkotmány: a társadalmi béke és közrend alapja! Így az ellene indított támadás-elhallgatás: káosz felé viszik az országot. Ezért jelentem ki, hogy ÉN közjogi szabadságharcos vagyok, átlátom a de facto hatalmi struktúrát, s jogi alapon veszem jelentős kritika alá! Ám ezt, a történeti alkotmányosság jogi szempontjainak szigorúságával teszem. Kifejtem a legitimitás és a legalitás ellentmondásait, a demokrácia deficit hamis érvelést és a sajátos magyar szuverenitás elmélet teljes elhallgatását! Következzen dolgozatom részletesebb magyarázata:
Nézzük először a szuverenitást! A fogalom pontos jelentése nincs benne a hazai köztudatban, mert a függetlenség szinonimájaként használják, holott hazánkban a szuverén az a személy, aki egy megkérdőjelezhetetlen jogosítvánnyal rendelkezik a főhatalom birtoklása és befolyásmentes gyakorlása kapcsán. A szuverén nálunkcsak a Szentkorona, így nem lehetett szuverén, sem Rákosi, sem kádár, de Antall és a többiek sem!! Ezért a Monarchiában sem az uralkodó által kinevezett kormány, hanem a Szent Korona Országgyűlése volt a nemzeti autonómia legfontosabb intézménye. De ők is csak a Szentkorona elveinek keretein belül törvénykezhettek! Akkoriban még médiamanipuláció és pénzpóráz sem készült a pártoknak. Sajnos idővel csökkent a vármegyei autonómia és a modern parlamentáris rendszerek egyik fejlődési negatívuma lett: a törvényhozás és a kormány összefonódása, ami ál-demokratikusságot eredményez! Nálunk 1945-ig jelentős ellenőrző szerep jutott a felsőháznak. A már részben pénz-vezérelt politikai pártok szerepének megnövekedése következtében a kormány, és az Országgyűlés összedolgozott ugyan, de a felsőházi ellenőrzés még létezett!
Ma azonban nincs vármegyei autonómia és nincs felsőház, vagyis Bibó I. intelmét miszerint a „hatalom demoralizál, tehát ellenőrzésre szorul” – teljesen figyelmen kívül hagyja a történeti alkotmánytól elszakadt, és így a joghagyományunktól függetlenedett magyar állam: szovjet mintára!
Be kellene látnia a hatalmi gyakorlatnak, hogy a jogfolytonosság nem kapcsolódhatna az idegen megszállások alatt született ál-alkotmányokhoz!
Ám az Alaptörvény ennek ellenére azt a trükköt alkalmazza, hogy a Nemzeti hitvallás preambulumát a nemzet elkötelezett tagjainak, jogászainak írták.
– A normaszöveget viszont – a R cikk kivételével – a globalista háttérhatalom megnyugtatására. S végül a zárórendelkezésben meg sem említik a nemzettől kapott felhatalmazást, hanem a Sztálin által ránk erőszakolt 1949. évi XX. ál-alkotmányra, vagy annak 1989-es, a haza-kiárúsító és kommunista-mentő, sőt egyenesen globalista-kiszolgáló változatára hivatkoznak, mint jogalapra.
Ha ez az Alaptörvény, 1989-ben született volna meg, akkor még érthető lett volna ez a hármas trükk alkalmazása. Hiszen akkor még bekövetkezhetett volna egy bolsevik forradalom, főleg addig, amíg a munkásőrök fegyverben voltak, sőt a szovjet haderő is hazánkban állomásozott. Ám 2011-ben ez a hármas trükk alkalmazása nem jogászi bravúr, hanem: közjogi szégyen.
Mit tudunk az első és egyetlen legitim nemzetgyűlésünkről?!
Az I. háború végi forradalmi puccsok drámája után a Huszár kormány 1919 november végén a káoszba süllyedt országban elkezdte szervezni az alsóházi választásokat azon területeken, melyeket nem szállt meg a kisantant. 1920 január 25-én és 26-án lezajlik az alsóházi választás, ahol a részvételi arány 88,52% volt. A valóban liberális választójogi törvény alapján megválasztott alsóházi képviselők, és a csatlakozó felsőház aktív tagjainak együttese lett a Nemzetgyűlés! Tagjai 1920 február 16-án összeültek, s a Szentkoronára épülő alkotmányos monarchiát szavazták vissza!
Annak lett államfője Horthy Miklós altengernagy, kormányzói minőségben – vagyis csak királyhelyettesítőként, mert az esküszegő de törvényes király visszatérését a trónra, a győztes hatalmak megtiltották. S ha volt valami amit az ANTANT a magyarság javára tett, akkor ez az egyetlen eset az. E Nemzetgyűlés valóban elvégezte a feladatát, hiszen 400 év után független állam lettünk, s később a Habsburgok negyedik trónfosztására is sor került !
A következő – bár gyanúsan létrejött – megszállás alatti Nemzetgyűlés szavazta meg „a közjót eddig soha SEM szolgáló köztársaságot!!”
Számomra nagyon megdöbbentő, s nem tudok napirendre térni felette, hogy a 46. évi I-es törvényt a politikai osztály törvényesnek fogadja el a mai napig!
-Holott az nem csak a szovjet hadsereg vezetője, Vorosilov marsall zsarolása miatt érvénytelen, de az egyetlen alkotmányos tényező, Mindszenty József közjogi, azaz hercegprímási tisztségéből eredő vétója miatt sem érvényes!
Sőt a születése pillanatára visszamenően semmis törvény. Ám még arra sem méltatták a pártpolitikusok a népünket, hogy legalább utólag, pl. 1990-ben, vagy alaptörvény születésekor az államformáról szavazhasson!
– S hogy miért fogadják el érvényesnek a kommunista korszak illegitim jogalkotását a rendszerváltók, azt Zétényi Zsolt – az 89 utáni törvényhozás kiváló jogász tagja – ilyen szavakkal fogalmazta meg az egyik munkájában:
(idézem) „ A rendszerváltoztató törvényalkotás eljes egészében az önkényuralommal »kényszerűen« vállalt , az 1989-ben jelentős pártállami érdekeket hordozó megegyezéssel létrehozott, un. ”alkotmánybíróság” által diktált:(a Kádár korhoz való) jogfolytonosság alapjára helyezkedett.”
Pedig az első „szabadon választott” országgyűlésnek lett volna lehetősége arra, hogy felrúgja a „nem létező” paktumot és főleg elutasítsa az 1946 évi I. törvényt, amely a szovjet megszállás nyomásgyakorlásaként született. Vagyis annak semmissége egyértelmű, még a nem jogász köznép számára is.
– Szerintem a kommunista állammal való alkotmányossági folyamatosságot NEEM lett volna szabad vállalnia az akkori kormánytöbbségnek!
Így az önkényuralommal »kényszerűen« vállalt bilincseket a választások után le kellett volna verniük a magyar nép kezéről. Ám helyette úgy tettek, mintha ezt a „kényszerűen vállalt” helyzetet évtizedekig tartani lehetne, s a nép bilincseinek kulcsait az újabb rabtartó, a nyugati pénzdiktatúra bankár- lobbistáinak a kezébe tették le! (egyetértve akkor a reformkommunistákkal!)
Meg kellett volna nyitniuk a valódi magyar alkotmányosság régi-új útját úgy, hogy vállalják mind a belső harcot a Moszkvából szalajtott bolsevik-szoci lobbistákkal és a külső harcot is a nyugati, globalista pénzdiktatúrával!
Sőt kilátásba kellett volna helyezniük egy nemzetközi pert azon bankok ellen, melyek meghosszabbították a véreskezű Kádár gerincpuhító korszakát azzal, hogy hiteleket folyósítottak számára. A kapitalista nyugat által azóta is folyamatosan meghivatkozott „piaci elvekre” építve bekellett volna perelni őket kártérítésért! A hitel visszafizetést a helyreállított jogfolytonos állam, a Magyar Királyság alkotmányosságára hivatkozva kellett volna megtagadni.
A Magyar Királyságnak ugyanis nem volt semmiféle államadóssága!
Ám ha lett volna, akkor is lehetett volna hivatkozni arra amit Dr. Alfréd Herrhausen a Deutsche Bank elnöke világosan kifejtett! Herrhausen:
új alapokra helyezett globális pénzpolitika kialakítását szorgalmazta!
Főleg a szovjet fennhatóság alól kikerült kelet-európai országok adósságát kívánta részben vagy egészben elengedni, vagy bármilyen módon enyhíteni.
Herrhausen halála előtt két hónappal, 1989. szeptember 25-én, terjesztette elő pontos elképzeléseit Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap évi közgyűlésén. A lengyeleknek és a bolgároknak el is engedték az adósságuk jó részét, a miénket azonban nem. (?) Így a rendszerváltásnak hívott korszak új, Soros György által kiképeztetett politikusai elfogadták a teljesen törvénytelen, 1946-os hamis Nemzetgyűléstől kizsarolt döntést, ami sajnos, máig hatolóan fertőzi a magyar társadalom tudatát!
Hol tévesztettünk utat?
Álláspontom szerint hazánk 1990-ben, legalább élelem tekintetében teljesen önálló volt! Az energia függésünket pedig a Szovjetunióval lehetett volna biztosítani akkor, ha cserébe vállaljuk az aktív semlegességet, és NEM-et mondunk a NATO, sőt a napjainkban bennünket kifosztó EU tagságára is.
Hogyan is írta Zétényi Zsolt?
A 89-ben jelentős pártállami érdekeket hordozó megegyezéssel létrehozott, az alkotmánybíróság által is diktált jogfolytonosság alapjára helyezkedés” Tehát a véreskezűek félelme hozta létre a komcsivédő Alkotmánybíróságot – mely teljesen idegen az államberendezkedésünk hazai hagyományától – s meg kellett volna szüntetni, mondván, hogy a népképviseleti országgyűlés fölé, nem lehetséges más ellenőrt rakni, csak a pártoskodást kerülő és tiszta- kezű, pártonkívüli és a nemzet számára elismert egyénekből alló: felsőházat
Ha az MDF és szövetségesei hűek lettek volna a magyar közjogi hagyomány elveihez, az alkotmányosságunkat védő szabadságharcaink céljaihoz, illetve a történelmi magyar államiság szellemi-erkölcsi örökségéhez, akkor mindez így, nem történhetett volna meg! Megteremthették volna a közképviselet teljesebb, két kamarából álló szerves rendszerét. Az pedig hosszú távon biztosította volna az alsóházi törvénytervezetek alaposabb alkotmányossági vizsgálatát, az igazságosságot és az ősök (szokásjogi) akaratának a feltétlen tiszteletét, a méltányos ítéletek lehetőségét, tehát a bevált jogelvek szerinti valódi alkotmányosságot.
A legvidámabb barakkból szabaduló magyarság 1956 szellemében ma is megvalósíthatná végre a szociális és alkotmányos, ökológiai–királyságát úgy, hogy a Boldogasszony természet-tisztelő királyságával visszaálltja a nemzet koronaszuverenitását! Ami csak közjó és igazság-szolgálatban működhet.
Szerintem úgy megtarthattuk volna a „szovjet piacot”is, ha Kádár nem visz minket bele abba halálos adósságcsapdába, amiben jelenleg is vagyunk….. De mit kell tennünk holnap?
Minden egyes nemzedéknek az a feladata, hogy megtalálja az elődei által kitaposott és ezért bevált ösvényt. Hiszen azt mondja a közmondás, hogy: „Járt utat a járatlanért el ne hagyd!”
Ezért kell kimondani, hogy az 1990-ben az Antall József által jónak tartott „nyugati behódolás”politikájától meg kell válni, és az 56-os célkitűzésekkel kell lefektetnünk a „rendszerváltást jelentő államszerkezet átalakítást”.
Gyökeres alkotmányreformnak ugyanis nem szabad eldobni semmit ami a joghagyományunkban értékes, s felül kell vizsgálni mindent, amit esetleg az ősök rontottak el, s ez ma már világosan látható, sőt orvosolható is!
Mindezt azért is könnyű lesz megtenni, mert a történeti alkotmányt senki és soha nem helyezte hatályon kívül, hiszen arra nincs is joga senkinek!
A jelenlegi hatalmi struktúra azonban szerves folytatása a bolsevik korszak törvénykezésének, vagyis jogfolytonos a politika által működtetett mai állam a Rákosi-Kádár diktatúrával!
TUDOM, HOGY SÚLYOS SZAVAK, DE sajnos IGAZAK!
Ezért a valóságos rendszerváltás nem 1989-90-ben történt, hanem akkor fog MEGTÖRTÉNNI, ha lerázzuk magunkról a globalista pénzdiktatúra megszállását, az adósságcsapda fedelét betörjük és a benne lévő adósleveleket bűnjelként használjuk a nemzetközi bíróság előtt!
Ugyanis 1944-től folyamatos „megszállás” alatt vagyunk. Előbb 2 fegyveres szocialista megszállás, majd az adósságcsapdára épülő, bankárkaszti uralom jött a nyakunkra, s az utóbbiak megszállása sajnos a mai napig is tart.
Az alkotmányos közgondolkodásunk évezredes folyamatába könnyen illeszthető minden modern gondolat, ami nem csökkenti a következő nemzedék életlehetőségét.
Ma -a túlzó modernitásra hivatkozva-, NEM a fenntartható visszavonulást, NEM az öko-királyságot választja a nép, mert belénk lett táplálva a hibás tudás és az elkényelmesedés, s ezek depresszív hatására jött a társadalmi elidegenedés.
Ha 1956-ban neki mentünk a világ akkor legerősebb hadseregének, s ha nem is győztünk, de példát adtunk!
S ma is példát kellene mutatni az erkölcsi válságban élő emberiségnek! S ezt Pio atya jóslata is alátámasztja!
Végül nézzük a sajátos magyar nemzet-fogalom rövid meghatározását!
Mert a magyar NEMZET a legmagasabb szintű lelki és tudati összetartozás CSELEKVŐ kultúrközössége, amely minden ősünk és minden még meg sem született utódunk közössége akkor, ha a Szentkorona tagjaként élt, él, vagy élni fog.
A Szentkorona tagság ugyanis a lélek-vezérelt erkölcsi értékrendet követő emberek sajátja, s nem csak etnikai egység!
A lélek-vezéreltség a fogyasztói ál-kultúra ellentéte! A fogyasztói-függőség elleni egyetlen lehetőség a test, lélek és szellem hármasának harmóniája!
A tudatosság egy erőteljes erkölcsi jelenlét, valódi és teljes megélése annak ami van. (Hiszen az igazság a valóság tökéletes tükre, de egyre nehezebben találunk rá, mert egyre nehezebben ismerhető fel!)
Ezek együttese pedig az előítéletektől mentes és a természetjogi (isteni) alapelvek által meghatározott tiszta erőtér, az a rendező elv, amely szerint őseink éltek és ami soha nem válhat elavulttá!
Így az Alaptörvénynek azokat a mondatait kell magunkra nézve kötelezően elfogadni, amelyek nem ellentétesek a történeti alkotmányunk elveivel.
S hivatkozzunk bátran arra, hogy: ”Nem ismerjük el a történeti alkotmányunk megszállások miatti felfüggesztését”
Ha a Fidesz nem ismeri el, akkor hogyan várható el tőlünk, valóban magyar, pártonkívüli civilektől, hogy elismerjük ősi alkotmányunk felfüggesztését??
Tegye fel a kezét az, aki elismeri a történeti alkotmányunk felfüggesztését!
Köszönöm hogy figyeltek, s Köszönöm, hogy meghallgattak! Hiszek egy..
