Az alábbiakban Stoffán György Születésnapi köszöntő helyett… Nyílt levél Bene Gábornak című, nyílt levelére adott válaszok olvashatóak.
Íme a cikk szövege, és dőlt betűvel a válaszok:
2022. november 21., hétfő
Születésnapi köszöntő helyett… Nyílt levél Bene Gábornak
Tisztelt Stoffán György!
Ismeretlenül, tehát e most elolvasott nyílt levele alapján teszek megjegyzéseket írásához.
Sokunk által megélt félelmeket sorol a magyar alkotmányosság, a magyar nemzet ügyében és arról, hogy e nemzedéknek van-e bármi joga, ésszerű lehetősége nyíltan fordulni e kérdéskör felé. Jó, egyértelmű, magabiztos választ én sem tudok adni. Csak beszámolhatok róla, hogy gyerekkoromtól kezdve kísértett ez vagy ehhez
hasonló problémák sora. Nem csoda, hiszen a szovjet megszállás időszakában a megfélemlítés, a nyílt vélemény nyilvánítás elleni fenyítés, korosztályom esetében már nevelés a hatalom alapvető eszköze volt. Az élet minden területét átpolitizálták. Akiket nem akartak szóhoz jutni hagyni az legenyhébben tehetségtelennek volt nyilvánítva. Ha nem tudsz beszélni, akkor botladozik az elméd is. Akinek a fogalmai törmelék módjára halmozódnak, annak más szóval fogalma sincsen róla hogy mit tehet, és akkor a cselekvők közül kimarad. Nem fog politikai kockázatot jelenteni. A passzív rezisztencia, az álcázó intrika, bujdosás megviselő tud lenni.
Nemzedékek során át már nem is kell semmi önmérséklet, mert már elvész az is, hogy mit kellett takargatni azzal az öncenzúrával, ami alapszövetté lépett elő. A rendszerváltás nem mondhatjuk hogy ablakot nyitott, vagy pláne ajtót. De legalább szembesített a helyzettel, az önkény, a diktatúra modernkori burjánzásával (ahogy a szlogen mondja tankok helyett bankok, aztán talán megint tankok…).
Ebben a helyzetben nem lehet reflex-szerűen hagyatkozni az alkotmányos hagyományra, amely már Deák idejében is csak Deák által volt meghivatkozható (nem mert csak neki volt hozzá joga, hanem már csak ő volt rá képes). Timon Ákos és XX. századi hívei-követői csodálatos munkát végeztek a felidézésben, aminek a második világháború vetett véget.
Most a rendszerváltás vetette fel, hogy vajon vissza tudunk-e nyúlni hozzá? Egyáltalán mi a sajátosan magyar a szentkorona tanban leírt hagyományainkban? És mi az európai? Mi az ontológiai evidencia benne? Mi a keresztény evidencia? Mert egyelőre nagy a káosz e téren.
Szerintem tehát nem lemondani kell róla, hanem az azonnali cselekvés lázát felcserélni a higgadt mérlegelés tennivalóira. Engem legalábbis ez érdekel akkor is, amikor például Bene Gábor rendezvényein szólok hozzá. Érdekelne akkor is, ha más közegben lehetne megszólalni. De akkora az elzárkózás, a túlpörgetett passzív rezisztencia nem az önkényesnek is tekinthető hatalmakkal szemben, hanem a tennivalókkal sőt gondolatokkal szemben, mintha elfogyott volna a levegő. Mintha a kereszténységet kellene megmenteni az alkotmányosságtól. Vagy a demokráciát. Vagy a semlegességet. Vagy nyugdíjas napjainkat vagy általában magunkat és mindenkit. Mint amikor bombázás idején az ablakokat el kell sötétíteni.
Szóval hol lehet legalább elvi tisztázó eszmecserében részt venni? Vagy vegyük tudomásul a totális tilalmat, az önkéntes genocidium kötelességét vegyük magunkra?
Kedves Gábor, Magyar Honfitársaim!
Hosszú ideje kísérem figyelemmel azt nemzeti törekvést, amely hitetek szerint az ország érdekeit szolgálja és célravezető lehet. Alulról szerveződő államrendet, történeti alkotmányt, Szent Koronát emlegettek, a jelenlegi kormány törekvéseit, céljait, eredményeit igyekeztek rombolni saját elképzeléseitekkel szembe állítva. Számos iránya van ennek az általatok képviselt iránynak. Civil szervezetek, önjelölt nemzetmentők és politikai haszonlesők, egykori spiclik, ellenőrizhetetlen múltú és szülőföldjükről, a felelősségre vonás elől elmenekült gazemberek próbálnak a Ti farvizeteken és a tőletek lopott gondolatok által valamilyen pénzügyi vagy politikai hatalomhoz jutni. S amíg a nemzetegyesítésről beszél mindenki – Ti is -, addig a nemzet szétzilálása folyik a nemzetmentés nemes gondolatai alapján, a Ti berkeiteken belül is. Hiszen olyan embert kértetek föl állami pozícióra – hála Istennek csak álmaitok szintjén -, aki még a magyar állampolgárságra sem volt méltó – Kövér László szerint – a múltja miatt.
A Szent Korona mindenekfölötti elsősége és a történeti alkotmány visszaállítása azonban nem lehetséges egy alulról építkező társadalmi összefogás által, hiszen az a társadalmi összefogás már lehetetlen, amelyet Ti megvalósíthatónak elérhetőnek gondoltok. S bár a gondolat szép, de az mindössze csak egy álom. A magyar nemzet évszázados leépülése, lelki, erkölcsi és szellemi – csaknem – megsemmisülése, immár nem teszi lehetővé, hogy egy olyan volumenű változás történjék, amelyről álmodtok. Nincs kivel és nincs hogyan.
Ezt az önvallomást mint lelki megnyilatkozást szomorúan olvastam. Ismerős a séma, a Professzorok Batthyány köre hasonlót nyilatkozott a Szent István tervében (Professzorok Batthyány körének kiadásában, 2005, Magyar Szemle könyvek). Ők úgy vélték, hogy számukra ez egy követhető vagy követendő út, magatartás. Apró porszemként, legalább ars poetica gyanánt akkor úgy véltem hogy ellene kell mondjak (http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/szt_istvan_tervrol_krit_ismert_2005szept.htm ). Mint most neked. Amikor magyar köztársasági elnökként Göncz Árpád az országház felsőházi termében 2000-ben üres fikciónak nevezte a magyar nemzet fogalmát, akkor is háborogtam és ahol tehettem kifogásoltam. Mondhatod hogy köhögött a bolha. Mondhatod hogy színjáték csupán hogy nem alkotmánynak nevezik az alaptörvényt. Mit értek el azok akik civilként hangoztatták, hogy az 1949/XX-as törvény elnevezése ellenére nem alkotmány, hogy első pillanatától kezdve alkotmányos válságot generált? A gondolatok csak elindultak. A 2011-es alaptörvényre Sólyom László azt nyilatkozta, hogy nem baj, majd el kell szabotálni. Egy volt alkotmánybírósági elnök, volt köztársasági elnök. Veres Imre alkotmánybíró azzal érvelt, hogy a Kádár korszak is a történelmünk része, tehát az 1949/XX. törvény is a történelmi alkotmánynak tekintendő. Egy Geri Tibor nevű jogot végzett volt határőr apró pénzre váltva Sólyom László és Veres Imre iránymutatását évekig bűvészkedett azzal, hogy történelmet-jogot összefüggéstelenül hivatkozva magát állította be a történelmi alkotmányosság prófétájának és szorgalmazta az 1949/xx-hoz való visszatérést – számos civil mozgalmat generálva. Alkotmányosság jelszóra, vakrepülésben, a teljes tájékozatlanság ködében.
Hivatalos, a jelenlegi kormány vonalának követését hangoztató jogászok a 2011-es alaptörvényt tudomásul véve csavarják ki a történelmi alkotmányra hivatkozást és követnek el szinte mindent az érdemi tisztázás ellen. Szófacsarással történeti alkotmányról beszélnek és tanulatlannak tüntetik fel a történelmi alkotmányt mondókat. Egész életemben ebben úsztam. Az átlag magyar nem tud magyarul, ezért nem jelenhet meg a sajtóban. Az alkotmányról csak a hivatalosság nyilatkozhat. A te leveled is hasonló benyomást keltett bennem.
A másik akadály a mai történelmi, világ-, és belpolitikai helyzet. A történelmi adottságunk, azaz, a megcsonkított ország nem képes önállóan a saját létét megőrizni. Ez az elmúlt évszázadok számos rossz politikai döntése, és a világkormány parancsainak kötelező végrehajtása miatt lehetetlen. Amikor Ti kiálltok és elmondjátok azokat a célokat, álmokat és ötleteket, amelyek szolgálnák a nemzet túlélését, akkor csupán arra adtok e világkormánynak lehetőséget, hogy kiterített lapjaitokkal szemben – és ezzel a magyar nemzettel szemben is –, újabb és újabb ötleteket adjatok ellenségeinknek a pozsonyi csata nyugati jelszavának beteljesítéséhez. Ez épp olyan apolitikus vakság a részetekről, mint az az aláírásgyűjtés volt, amelyet Trianon mai felülvizsgálata érdekében szerveztek néhány éve.
Szerencsére az általad védeni szándékozott jelenlegi kormánynak is némiképp más a véleménye, amikor például terület helyett a nemzetet alkotó emberek közösségét igyekszik elérni. Mint annak idején Antall József a 15 millió magyar említésével, akiknek lélekben kívánt miniszterelnöke lenni. Te amint érvelsz feladtad a magyar nemzet életre képességének igényét. Sajnálatos, de tudomásul kell venni. Nem vagy egyedül. De ha ezt az utat választottad, akkor nem érthető hevességed olyanvalakivel szemben, aki legalább lélekben nem kívánja ezt a lépést megtenni. És ebben az útkeresésében olyan lépésekre is képes volt, mint Patrubány Miklós államelnökségre ajánlása. Hogy Kövér László milyen jogalapon nem adott neki magyar állampolgárságot, azt nem tudom, nem olvastam az indoklását. De nekem is erősek a fenntartásaim Miklóssal szemben. Például az MVSZ-ben 2000-ben működött alkotmányossági műhely munkacsoportnak a fentmaradását ahhoz kötötte, hogy személyesen neki tegyenek hűségesküt. És azóta sem kért bocsánatot. Bene Gábor mai napig nem válogat, bárkivel leül beszélgetni, akit érdekel az alkotmányosság. Nem tudom hogy miért, hogyan. Nem látok mögé a tetteinek. De annak sem, hogy te miért állsz be olyanok közé, akik kimondva vagy kimondatlanul üres fikciónak tekintik a magyar nemzet létét.
Ma nem ez volna a feladat, nem ez volna a kötelesség még akkor sem, ha Ti ezt járható útnak gondoljátok.
Beleszőhetted volna, hogy véleményed szerint.
A világpolitikai konstelláció most nem nekünk, magyaroknak kedvez. Erről részletesebben nem írok, hiszen minden nap kézzelfogható az a magyargyűlölet, amelyet az aberrált és minden emberi értéktől elrugaszkodott világvezetők részéről tapasztalunk. Ilyen körülmények között azt a kormányt elmarasztalni és saját, ma megvalósíthatatlan céljaitokkal szembeállítani a nyilvánosság előtt, mérhetetlen felelőtlenség, amely közel áll a nemzetvesztéshez. A pokolba vezető út ez, amely a Ti jó szándékotokkal köveztetett ki.
A vita, egy nyílt levélhez való hozzászólás furcsa helyzetet eredményezhet. Ezeket a vastag betűs soraidat akár Bene Gáborhoz intézett leveleimből is kimásolhattad volna vagy az októberi rendezvényükön a hozzászólásomból. Köztünk a különbség, hogy én nem az ön-elásást szorgalmaztam megoldásként az ütközést kereső levéllel szemben, hanem a munkát. Annak a levélnek a tanúsága szerint is, mármint az én meglátásom alapján Gáborék mint protestálók is felkészületlenek voltak. Nem beszélve arról, hogy Patrubány, akivel kapcsolatuk van, a baloldali választási koalícióhoz mondhatni menekült, hogy kitörjön a karanténból, amibe bele evezte magát. Szerintem fékezni kellene a demonstrációt, fékezni a kormánnyal szembeni nyílt ütközésben az alkotmányos hagyomány hangoztatását. Nem a nyílt ütközés a megoldás. Volna elvégzendő ezernyi feladat. A 2011-es alaptörvény ablakot illetve ajtót nyitott a történelmi alkotmányosság felé. De tovább lépni akkor lehet, ha nem csak a csúcson levők intézkedésére várunk.Te is csak a csúcson levők intézkedésében tudsz gondolkodni, amit felerősít, hogy te már lemondtál a magyar nemzet létéről, egyúttal a magyar nemzet államalkotó akaratáról, tehát a történelmi alkotmányról is. Ebből a helyzetből nem is várható el, hogy Bene Gábor próbálkozásaiba megpróbálj belegondolni, hogy mi volna az alternatíva?
A belpolitika szorosan kapcsolódik a világpolitikai konstelláció szereplőihez, hiszen egy drámaian rossz döntés, egy tragikus lépés, azaz az Unióba való kötelező belépés minden lélegzetvételünket megszabja. És, ha nem teszünk úgy, ahogy ez az általunk nem megdönthető világkormány követeli, akkor elzárják a lélegeztető gépet… Ma ezt látjuk.
A belső ellenség, e világhatalom azon szúja, amely éppen olyan magyargyűlölettel és aljassággal vérteztetett föl, mint gazdáik, akik pénzelik őket és parancsokat adnak a nemzet belső ellenséginek, akik közöttetek, és sok más nemzetinek, magyarnak mondott civilszervezet és párt tagjai között is számosan megbújnak, rombolnak.A nemzet egységét ma csak egyféleképpen lehet erősíteni. Minden vélt vagy valós hibája
ellenére a magyar kormányt kell támogatni.
Ez a támogatási javaslat egy taktikai megközelítés az alkotmányosság felől. Jó hogy olvastam, most már tudom az elképzelésedet. Nekem nincs a konfrontációval kapcsolatban semmi ambícióm. De nincsen más közeg, ahol szóba lehetne hozni a magyar alkotmányosság kérdését. Illetve van ha végletesen ezoterikus vagy éppen felületes klubokra gondolsz. De érdemben te hallottál olyanról hogy az alkotmánybíróság, egy egyetemi tanszék, netán a magyar püspöki kar, valamelyik református egyetem stb-stb fórumokat hirdetne, ahol lehet elmélkedni? Ahol nincsen kötelező alapállás? Nem hiszem. De ha mégis, akkor kérlek jelezzed. Ugyanis ha a mélyére nézünk a dolgoknak, akkor elképesztő a felületesség, a félre érthetően közömbös megfogalmazás minden téren. Például alapvető kérdés, hogy tekinthető-e a szentkorona jogi személynek. Te tudsz olyan egyházjogászról, aki ebben a kérdésben világosan fogalmazott volna? És fűnek-fának eladják, hogy a szentkorona mai értelemben egy korai jogi személynek tekintendő. Tehát ez a téves nyugatimádat igen régi és igen káros. Nem kell barikádokra vonulni ahhoz, hogy egyszerű tényeket tartsunk nyilván és ne fojtsuk bele magunkat felesleges paradoxonok iszapjába.
Erre kell buzdítani minden magyart, mert más lehetőség ma nem létezik. Nem ismerhetjük, és nem tudhatjuk azokat a háttéreseményeket, amelyeket Orbán Viktor tud és ismer, s amelyek közepette a nemzet érdekeit olykor pengeélen szolgálja. Mit kezdenétek Ti a hatalommal, milyen politikai és társadalmi ismeretekkel rendelkeztek és milyen alkotmányjogi és történelmi mankóitok volnának, ha át lehetne vennetek a hatalmat? Kikkel kormányoznátok? Belegondoltatok-e abba, hogy milyen erőkkel áll szemben ma a nemzet? Hogyan lehet – még ha a nemzet érdekeiért álltok is –, ilyen meggondolatlanul, nyilvánosan is szembe menni azzal az egyetlen lehetőséggel, amelyet a mai magyar kormány és személyesen Orbán Viktor képvisel? Vállalnátok-e azt, amit Orbán Viktor vállal, azaz, hogy a nemzet érdekeiért a saját életével játszik? Hiszen, jól ismerjük a tragikus sorsú magyar miniszterelnökök életútját…
A munkamegosztás lenini abszurd elképzelését ne varrjad senki nyakába. Lenin volt aki azzal érvelt, hogy a munkás reggel vasat öntsön, délután pedig üljön be valami hivatalba aktákat kezelni. Nincsen szó arról, hogy egy miniszterelnöknek milyen háttérinformációk állnak rendelkezésére, sem arról hogy ezeket köz-szemlére kellene tenni. Van aki többre értékeli, amikor 2002-ben a választási csalás leleplezését nem erőltette, hanem elment a koreai foci világbajnokságra nézőnek. Vagy amikor 2006-ban az Astoriánál a lovasroham idején autóba ült és elment. Senki sem kéri tőle hogy az árvízi gáton töltse az éjszakáját. Ne toljad olyan irányba a polémiát, amit senki sem vitatott.
De vajon egy miniszterelnöktől el lehet várni, hogy úgy tegyen mintha mögötte nemzet lenne? Egymaga szimulálja, mintha nem menekült volna el az országból minimum egymillió ember 1990 óta (szaldóban kevesebb talán mert jöttek is). Mert te például amellett agitálsz, hogy mindenki mentse az irháját, szálljon ki kvázi a győztessel leszek alapon? Ahelyett hogy mérlegelnéd (ha nem vagy a magyarságra oly mértékben rossz szemmel, hogy jobbnak tekintenéd ha nem lenne) … tehát ahelyett hogy mérlegelnéd, hogy alapvető fogalmakkal tisztában k ellene legyen
a következő nemzedék itthon és a határon túl is?
És amit hiányolok: Politikáról, történeti alkotmányról és Szent Koronáról beszéltek, alulról szerveződő állami berendezkedésről álmodoztok… de a magyar kereszténységről egyik efféle álmodozó szervezet sem beszél. Nem beszéltek a Magyarok Nagyasszonyáról, a hit elengedhetetlen fontosságáról, a magyar kereszténység különleges voltáról, nagy példaképeinkről, s nem szerveztek gyalogos zarándoklatot, közös imádságot a nemzetért, a népért, a Kárpát-hazáért! Igaz, a kormány sem képviseltette magát a budai Várban, amikor a rózsafüzér körmenet volt a magyar prímás vezetésével… Nem hiányzik az a magyar kereszténység, az a hit, amit őseink gyakoroltak? Nem kellene Prohászka Ottokár, Zadravecz István, Mindszenty József vagy Márton Áron képét a Máriás zászló mellett zászlaitokra tűzve magasra emeli? Valóban azt gondoljátok, hogy a magyar kereszténység nélkül, hit és Isten nélkül bármi is elérhető ebben a világban? Vajon nem kellene ennek a népnek, amely máig gyakorolja – mert gyakorolhatja – a tömeggyilkosságot, azaz magzatai megölését, először bűnbánatot tartania? Nem gondol arra senki, hogy a millió meggyilkolt magzat, mind Isten terve elleni merénylet volt? Hogy lehetett közöttük Isten tervei szerint tudós, nemzetmentő, művész, lelkész és ki
tudja még ki?
Hogy is fogalmazzak, ez egy rendkívül meggondolatlan bekezdés a részedről. Ha békétlenségen ügyködnél az alkotmányosság hívei és valamiféle keresztényi csoportosulás között, akkor ezt kellene tenned. Ezt vissza kell utasítani a magyar közéletben és még annak a peremén is.
Úgyhogy ezen leveled alapján légy szíves és tegyél egy visszavonó nyilatkozatot! Ne vigyed a számodra közömbös nemzeti alkotmányosság kérdését valami kívülről érthetetlen viszálykodó szándék örvényébe. Mutassad meg hogy te más vagy mint az általad kifogásolt Patrubány. Ha marhaságot csinálsz, azt meg tudod bánni, be tudod ismerni,
bocsánatot tudsz kérni. Ezekért a soraidért kérjél bocsánatot.
Kedves Jó Bene Gábor Barátom!
Ezernyi lovagrend, vitézi rend, önjelölt nemzetmentő, és magát magyarnak mondó, de más hatalmaknak munkálkodó van ebben a szerencsétlen, lerombolt, kirabolt és megalázott országban.
Az egy alapvető elvárás, hogy a nemzetért mindenki önként tegyen, ami tőle telik. Másokra senki se erőltesse rá magát mint meg nem választott önjelölt nemzetmentő vezér, ebben egyet lehetne érteni, de nem ezt írtad.
És mindenki csak felvonulgat a maga jelmezében, mindenki magára büszke és nem a tetteire, mert tettek nincsenek. Ha pedig, valamelyik efféle jelmezes társulat tesz valamit, adományt ad, azt ország-világ tudja, mert nem ismerik Jézus tanítását, miszerint: „Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a… Te úgy adj alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb…” (Mt. 6, 2-3.)
Jó lenne tehát, ha a nemzet árulóit a jobboldalról is sikerülne kiszűrnötök, felismernetek és kiközösítenetek, mert sokan vannak. És jó volna, ha a magyar kereszténység és a hit magvainak elszórása lenne az első a számotokra.
Én még nem hallottam komoly helyről, hogy a keresztény hitet, vallásosságot szembe kell állítani az alkotmányossággal vagy hogy szűrőként kell tekinteni rá, hogy aki nem templomba járó, zarándoklatos
keresztény, az szűnjön meg az alkotmányossági gondolatoknak a terén is. Tehát nem hallottam róla, hogy plébániák belügye lenne, ki foglalkozhat alkotmányossággal. Ellenben azt hiszem, hogy tényleg gondolkozz el azon, miket sikerül egy bizonytalan hangulatodban, kontrollálatlan indulatokkal leírnod, mert ezen a ponton mindenkinek árthatsz, akit szóba hoztál ingerült leveledben.
Mert a magyar lelkében ott szunnyad az Isten-hit, ott van a Magyarok Nagyasszonya iránti szeretet és ragaszkodás… ott él Mária országa. És ezeket az eszméket, példaképeket, gondolkodásmódot nem politikai és alkotmányjogi álmokkal, politikai gyűlölködésekkel, pártalapításokkal, hanem egészen egyszerűen saját keresztény hitünk megvallásával és ki-ki saját hite szerint Istenhez fordulással támaszthatjuk fel. Mert politikával és eszmezűrzavarokkal nem lehet megmenteni a lezüllesztett, bután hagyott fiatalságot, nem lehet művelt emberfőket nevelni. Ma minden, a nemzetért munkálkodó honfitársunknak elsődleges kötelessége a nemzet egységének megteremtése, kiállásunk Orbán Viktor politikája mellett, pártoktól függetlenül. Mert egyedül ő az, aki hathatósan tehet – nemzetközi politikai színtéren is – a magyarságért, aki átviheti a túlélés partjára ezt a nemzetet. Minden más próbálkozás egyenlő a nemzet végső pusztulásával.
Mintha valami pályázathoz készítettél volna önvallomást világlátásodról. Ezeket az utolsó bekezdéseket ha az elejére teszed talán neki sem ülök végig olvasni, oly mértékben nyilvánulsz meg saját tulajdon eszme-zűrzavarodban.
Vagy ne ragadjam el magam és maradjak hűvös szavaknál? Leveled látlelet. A felkészületlenségről alkotmány, alkotmányos törekvések ügyben, a nemzetnek még a fogalmát is feladó meghasonlás terén. Nem vagy egyébként egyedül, senkinek sem könnyű megtalálni a helyes utat. A genocidium önkéntesének lenni a menekülés, a kiválás, az elfelejtés útján sokaknak osztályrésze. De ez az ingerült vissza üzengetés a nemzeti identitásukat látványosan el nem dobókkal szemben teljességgel érthetetlen.
Kérlek Gábor, gondold végig a fentieket… hetven fölött érdemes. Hiszen magadon láthatod és érezheted, hogy az idő véges… és a nemzet számára is az!
Stoffán György
