Először is tartsuk szem előtt Széchenyi István találó mondását:
„Ne keressük hátramaradásunk minden okát egyedül csak a kormányban, ne maradjunk mozdulatlanul régi tespedésünkben, lássunk magunk is a dologhoz”.
Még a valódi nemzetiek részéről is idegenkedve figyelt NEEM (Nemzetegyesítő Mozgalom) pontosan ezt az intést vette figyelembe akkor, amikor bejegyeztette magát és sokak bosszúságára elindult a választásokon, mert be akarta bizonyítani, hogy van élet a pártokon kívül is. Egyesek – éppen a nemzeti oldalról – azonnal elkezdték csépelni, lejáratni, s a mögöttes érdekeket keresve, teljesen magukból indultak ki. El sem tudják ugyanis képzelni, hogy létezhet rajtuk kívül hazánkban olyan személy és csoport, akik nem pénzért, hatalomért, dicsőségért kezdenek bele a nemzet egyesítésébe, hanem a közjót akarva adnak eszközt az alulról szerveződő magyar nép kezébe. Ez a 12 alázattal és hittel rendelkező magyar nem ült fel ugyanis arra a hintára, amit a bankárkaszt által pénzelt pártok jelentenek hazánkban. Sőt, nem csatlakozott az állami közpénzeket választási harcra vagy épp a saját zsebük megtömésére használó többi biznisz-párthoz sem, mert számukra a haza az első, s a zsebük csak ez után következik.
Tegnap Zentán tartottam előadást a Szent Korona állameszme jövőjéről, s páran meg is kérdezték tőlem, hogy mennyi pénzt vett fel a NEEM párt a választásokon. Döbbenten néztek rám akkor, amikor elmondtam, hogy egyetlen forintot sem. A Szent Korona kapcsán pedig arról is érdeklődtek, hogy hányan hallgatták már meg ezt az előadásomat az anyaországban? Sajnos nem tudtam megmondani.
Később beszélgettünk arról is, hogy a legfontosabb teendőnk most az lenne, hogy meggyőzzük a hungarusokat – vagyis a Szent Korona nem magyar anyanyelvű tagjait – arról, hogy a Korona védőernyője alatt élni, minőségi ugrás lenne a számukra ismét és minden más szempontból is.
Ezt persze csak azok képesek megérteni ma, akik pontosan tudják mit is jelent a Szentkorona állameszme, amelyről régebben a tisztességesebb ellenségeink is nagy elismeréssel nyilatkoztak addig, amíg a beváltan működő jogrendje erős és biztonságos volt. Ez változott meg először a német, majd a szovjet, végül a mai – pénzügyi megszállással.
Francisek Palacky cseh politológus szerint: „A koronában rejlő magyar alkotmány…. oly egészséges és áldásos, hogy érdemes volna más országokban is alkalmazni. Mert megvan benne az igazi országos autonómia eleven csírája, amely nélkül a polgári és politikai szabadság tartósan meg nem maradhat… Jelen van benne a határtalan tökéletesíthetőség elve is….így érthető az ősi alkotmány iránti hűségük, tiszteletük, s érte folytatott hősi harcaik….”
Beöthy Ákos ehhez tette hozzá a saját gondolatait: „1825 és 1848 között kialakult új Magyarország megalapítója hatalmas nemzedék volt. Egy olyan társadalom, egy oly nemzedék, amelyet rögtönözni nem lehet, ezeket elő kellett készíteni és nevelni, ami azokban az egyszerű szerény udvarházakban, azon apák és anyák részéről történt, akiktől az epigonok minden érdemet, minden jó tulajdonságot meg akarnak tagadni.
Már pedig a régi Magyarország társadalmi légköre és
talaja egészséges fundamentum és környezet volt, mely a
legnagyobb politikai képességekkel, a reformáló fejlődési
képesség előállításával bírt. Azt egy pillanatra sem szabad
elfelejteni, hogy az 1848-i nagy vívmányok nem alulról,
vagy felülről való nyomás folytán jöttek létre, ellenkezőleg,
a hivatalos Magyarország ellen, és az érdekeltek teljes
közönye mellett alkották meg a kiváltságos osztályok, mégpedig
egész egzisztenciájuk, sőt életük veszélyeztetésével is.”
A mai Nemzetegyesítők hasonló alázattal álltak neki a Nemzet egyesítéséhez, majd a következő jelmondatot adták ki:
Tegyünk a gyűlölet és az ősi alkotmányunk, a szkíta állameszme elhallgatása ellen!
Mert a magyar nem tud élni igazságtalanságban, s gyűlölni sem tud.
Dr. Bene Gábor
(A szerző közjogász és a Nemzetegyesítők pártonkívüli szóvivője)
Nemzetegyesítő Mozgalom