Szörnyű azzal szembesülni, hogy mennyire dogmákban – vagyis kételkedés és gondolkodás nélkül elfogadott tételekben – gondolkodunk. Az pedig tény, hogy a PÁRT szó latin eredetű, s magyarul RÉSZT jelent. Vagyis a pártoskodás – ahogy Széchenyi István helyesen felismerte – a nemzetünk végzetes megosztása.
Ha ez így van, akkor miért nem lehet érteni a NEEM párt célkitűzését, hogy valójában Nemzetegyesítő Mozgalomként a zászlajára tűzte a részképviselet helyetti „egész” – vagyis a teljes Nemzet képviseletét. A Nemzetegyesítők kedvenc költője Dsida Jenő, akinek e sora a mozgalom legfontosabb üzenete is: „… így készülünk szelíd háborúra, mindig magunkért, soha mások ellen, sót párolunk és vásznakat szövünk, s míg kisebbítnek, lassan megnövünk!”
A Nemzetegyesítők ugyanis nem ellenségképet rajzolnak maguk elé, mint az összes többi párt, hanem a nemzeti egység megteremtésén munkálkodnak, ha nem hallgatják agyon őket. Szerintük ugyanis vannak olyan kérdések melyek nem baloldaliak, de nem is radikálisan, konzervatívan, vagy liberálisan „jobbak” a többinél, hanem a „józanész” alapján láthatók. Valójában tehát a „józanész” pártja ők, így az összes politikai elemből csak a józanság RÉSZÉT képviselik.
Napok óta azon töprengek, hogy a bizonyítás nélküli és megváltoztathatatlannak hirdetett pártrendszerhez miért ragaszkodnak a magyarok? Az MSZMP idejében minden bolsevik hívőre kötelező hittétel volt az egyetlen párt: vezető szerepe. Ám akkor 800 ezer párttag volt, bár azok közül legtöbben nem a marxizmusban hittek, hanem az egyéni előrejutásuk okán léptek be, s csak látszólag lettek ők bolsevikok. Ma azonban a statisztika szerint a Fidesz 35 ezer, az MSZP 20 ezer, a Jobbik 17 ezer, a KDNP 8 ezer, az LMP 1900 és az Együtt 650 párttagot tart csupán nyilván. Ránézésre sincs ez összesen 100 ezer ember. Vagyis a többiek pártonkívüliek. Mégsem tűnik fel választáskor az „oszd meg és uralkodj” elve? Mégsem lehet megérteni azt, hogy nem pártkatonákat kellene indítani a valódi Nemzet képviseletére, hanem kizárólag helyben ismert és elismert személyeket, akik alkalmasak a Nemzet elveinek a képviseletére és teljesen pártonkívüliek?
Tekintsünk el attól, hogy számháborút kezdjünk, de 100 ezerrel szemben ugye milyen kevés a 12 fő. Pedig a Nemzetegyesítők csak ennyien vannak, s nem is törekednek az ún. tömegpárti státuszra, mert nem a pártoskodásban, hanem a nemzeti egységben hisznek. Hiszik, hogy létezik olyan értékrend, amely köré lehetséges egységesíteni a magyarságot. Gaál Zoltán egy cikkében idézi Kiszelly Zoltán közismert politológust: „A politika és maguk a politikusok nem népszerűek, a párttagságnak szinte taszító hatása van ma Magyarországon az emberek körében. A kormánypártok tagjai cserébe még számíthatnak némi előnyre, ahogy Kiszelly Zoltán fogalmazott, „csurran-cseppen” valami, például helyi szinten egy-egy önkormányzati képviselői hely, de az ellenzékben nem sok előnye származik egy párttagnak. A párttagság már a pártok számára is leértékelődött egy kicsit”.
Ám sajnos úgy látszik, hogy nem eléggé! Hiszen az összes párt listáján – ebben is kivétel a NEEM – kizárólag a pártvezetők és ideológusaik szerepeltek, s nem azok, akik megmérettették magukat ebben az óriási média ellenszélben, amit kizárólag a bankárkaszt pénzhatalma működtet. (S azt szerepeltetik csak, aki nekik szolgál!)
Nos, itt lehet tetten érni a Nemzetegyesítők NEEM pártja és a többiek között óriási különbséget. A Nemzetegyesítők személyesen nem indulhatnak a választásokon, de nem lehetnek listás képviselők sem. Számukra nem „csurran-cseppen” semmi, mert csak a saját és barátaik befizetéseikből tartják fenn a NEEM pártot, s minden tilos számukra, ami anyagilag az államhoz, vagy az önkormányzatokhoz köthetné őket. Így nagyon „nem éri meg” nekik Nemzetegyesítőnek lenni, hiszen a pártpolitika és a pártpolitikusok valóban lejáratódtak hazánkban, s párttagságnak nemcsak taszító, de kifejezetten visszataszító hatása van ma Magyarországon a választók körében.
Ám ez a 12 ember nem pártpolitikus, hanem nemzetpolitikus. Igaz, jelentősen lejáratódott a Nemzet szó a dohányboltokkal való összefűzés okán, de nézzük meg mit is jelent a Nemzet? Ez ugyanis legalább annyira nem közismert, mint a PÁRT szó valódi jelentése. A Nemzet egy értékrendi kategória, amely azon személyeket összesíti, akik a hagyományos magyar erkölcs és értékrend megélői és védelmezői. Mindez ellentétben áll a többi pártokkal, akikről ezt nyilatkozta nem régen egy jeles magyar gondolkodó: ”A pártok szervilis kiszolgálói a háttérhatalomnak, amely pénzeli őket”. Ezek után valóban jogos a címben feltett kérdés? Miért nem lehet érteni a NEEM pártot? Nos, ezen kellene gondolkodnia a mai magyarságnak!
A NEEM ugyanis éppen azzal szeretné a Nemzetegyesítését megvalósítani, hogy keres a választókerületek településein néhány hiteles önkéntest, akik tenni akarnak valamit a helyi közösségért. Ez később országosan is megmozgathatná úgy az embereket, hogy közben nem köti őket gúzsba a pártfegyelem, hanem kizárólag a magyar erkölcs és értékrend a mérvadó számukra. Ehhez biztosít mindig hátteret a Nemzetegyesítők Mozgalma. Ők NEEM pártoskodtak, hanem szolgáltak a választásokon!
Bene Gábor
(A szerző közjogász és a Nemzetegyesítők szóvivője pártonkívüliként)
NEEM Nemzetegyesítő Mozgalom
