MEGPRÓBÁLTÁK A LEHETETLENT…
A rendszerváltásnak csúfolt impériumváltás után nem sokkal alakult meg a Magyar Érdek Pártja. Nekik sem voltak külön pártérdekeik, mert szándékaik egybeestek a nemzet érdekeivel.1997-ben azonban a Magyar Megújulási Mozgalom bontott zászlót, hasonló célokkal, de ők sem értek el komoly sikert. (Ilyen pártokról, mint MIÉP, Kisgazda, stb. nem teszek említést, mert telepakolta őket ügynökkel a rendszer.) Majd jött a Jobbik Magyarországért Mozgalom.
Sajnos nekik sem sikerült megvalósítani azokat a célokat, amelyeket maguk elé tűztek. Leginkább azért, amit már 1897-ben megírt Szatmári Mór: „Nálunk lenyűgözte, járomba hajtotta, alázatos szolgává tette a népfölséget a kormányzati rendszer. Amelynek a szelleme évtizedeken át dolgozott azon, hogy nemzetünkből kiölje a nagy eszmék iránti fogékonyságot, s a népakaratot a párturalmi érdekek, silány eszközévé aljasította.”
Legutoljára a 2017-ben szerveződött meg egy hasonlóan önkéntes nemzetpolitikai csoport, akik a nemzet egyesítését tűzték zászlajukra, mert világosan látták már annak a hiányát, amit Széchenyi István így fogalmazott meg egykor: „A pártoskodás megosztja a Nemzetet!”
Ez az utolsó próbálkozás Papp Lajos professzor „Volt egy álmom” – című írása nyomán jött létre, s 12 jó magyar ismét megpróbálta a lehetetlent: Hatalmas bátorsággal és erkölcsi tartással megalakítottak egy kört, amely kiállt a valóságos népképviseletért a pártképviselettel szemben. Az eddigi pártkatonák álképviseletével és önző pártérdekeivel szemben, megpróbálták az elmúlt választásokon bizonyítani, hogy a pártok felett létezik a nemzet. A pártképviselet ugyanis egyúttal az egyéni érdekeit is jelenti a pártoskodóknak, s így nem a magyar nép érdekképviseletét hozza, hanem a bankárkaszti pórázra vett pártokét.
Ez a 12 jó magyar, akik már évtizedeken át szolgálták a népünket, megalakították hazánk – és talán a világ – első alternatív pártját, amely teljes nevén Nemzetegyesítő Mozgalom, azonban a rövid nevük: NEEM párt. S azért nem egy E betűvel írják, mert ugye nem lehet a pártokráciát hazánkban tagadni, így az ügyészség nem engedte „nekik” az egyszerűbben érthető „N.E.M. párt” nevet. (De az nevet, aki utoljára nevet!)
Meghívtak maguk közé sok, a nemzet ügyében tevékenységük okán elismert magyarokat. (Pl. Kubinyi Tamást, Orosházi Ferencet, Gálfalvy Gallik Bélát, Szeszák Gyulát és még nagyon sok embert. Ám ebben a felsorolásban megnevezett személyek nem csatlakoztak, helyette az alapítókat kezdték ostorozni különböző alantas indokokkal. Talán azért, mert nem ők találták ki? Vagy, mert nem tudtak rátelepedni és vezérkedni? Ki tudja? ) Pedig az a NEEM nagyon is tisztességes, nemzetileg elkötelezett személyekből áll. Bokor Imre professzortól egészen Vesztergám Miklós tárogatósig. Pedig ez a NEEM nagyon is igent mond a magyarság felemelésére, gyarapodására, értékrendjére! Olyan személyek ők, akik csak szolgálni akarnak. Nem fogadták el az Államkincstár által kiutalni szándékozott 15 Millió forintot sem, ami a választási törvény alapján járt volna nekik. Azt mondták nem akarnak pénzpórázra kerülni és a közpénz nem herdálható egyes pártok, érdekkörök választási céljaira. A Nemzetegyesítők elnöke és tisztségviselői, de tagjai is önkéntesen és mindenféle díjazás nélkül végzik a politikai szolgálatukat, mert csak az alulról szerveződő, nemzeti elkötelezettségű kisközösségek által javasolt, helyben ismert és elismert személyek lehetnek képviselők! A NEEM ugyanis valóban egyesíteni akarja a nemzetet, s azt nem lehet pártoskodva, részekre szabdalva! Természetesen a pártok – így a NEEM párt tagjai sem – soha nem lehetnek képviselők, sőt állami, önkormányzati alkalmazottak sem! Erről az alapítók önként mondtak le, a más pártok tagjait viszont nem fogadják be addig, amíg ki nem lép a pártból és nem mutatja fel az értékrendhez való tisztességes viszonyát. Vagyis nem önérdekű a Nemzetegyesítés, hanem a közjót akarja szolgálni, a nemzetet akarja ismét a hatalomhoz segíteni!
Megpróbálták a lehetetlent, mert láthatóan egyre jobban gyűlöli a nép a pártokat. Viszont ha nincs egy ernyőpárt, amely lehetőséget biztosít a helyi közösségeknek, akkor soha nem lesz valóságos képviseletük a törvényhozásban. Tudják, abban a házban, ott a Duna partján. Sajnos a választási törvény valóban megkívánja a jelölőszervezetet, mert ahogy Széchenyi mondta: „A pártoskodás megosztja a nemzetet.” Ez a megosztás szükséges a hatalom mögött rejtőzködő bankárkasztnak, mert az „oszd meg és uralkodj!” – elve, csak pártokkal érvényesülhet. A hagyomány itt káros, mert a hagyományos pártok ezért jönnek létre, hogy a saját tagjait, a pénzhatalom számára megbízható személyeket, s főleg a pártvezetést juttassák az Országgyűlésbe: fogott képviselőnek. A spontán megjelenő mozgalmaknak azonban van egy óriási hátránya. S ez a pénz hiánya, ami szükséges lenne az országos ismertséghez.
A Nemzetegyesítő Mozgalom nem kéreget, és nem koldul. Hiszen van tagdíj, ami elegendő arra, hogy az önkéntesek tudják működtetni a pártot a nemzet egyesítésének az érdekében. Csakhogy így, nem lesz gyors változás, mert a széles néptömeg nem fogja megtudni soha, hogy van egy lehetősége arra, hogy saját képviseletet szerezzen!
A magyarság önszerveződése azonban lassan zajlik. Sok az ellentét, az érdekkülönbség és a mai belső megosztottságot csak nagy lélekkel, és kellő alázattal lehet leküzdeni. Az első feladat tehát, a személyes EGO – vagyis az önző motiváltság – leküzdése, hogy a közösségi érdek kerüljön előre! E sorok írója nem tagja a Nemzetegyesítőknek, mégis átutaltam 3 havi nyugdíjamat a számlájukra, mert tudom, hogy kevés a szándék és az akarat, szükséges a küzdelemhez egy kevés pénz is.
Írjátok a keresőbe NEEM, s kattintsatok rá a honlapjukra!
NEƎM Nemzetegyesítő Mozgalom
