(Az alábbi cikkem arra válasz, amit Kubinyi vádaskodásai okoznak. Jó lenne, ha elfelejtené a nevemet, mert ha még egy alkalommal mocskolni merészel, akkor be fogom perelni. )
Szörnyű azzal szembesülni, hogy mennyire dogmákban – vagyis kételkedés és gondolkodás nélkül elfogadott tételekben – gondolkodunk. Az pedig tény, hogy a PÁRT szó latin eredetű szó és magyarul RÉSZT jelent. Vagyis a pártoskodás – ahogy Széchenyi István helyesen felismerte – a nemzetünk végzetes megosztása. Ha ez így van, akkor miért nem lehet érteni a NEEM célkitűzését? Azt, hogy Nemzetegyesítő Mozgalomként alázattal a zászlajára tűzte végre a részképviselet helyetti „egész” – vagyis a teljes Nemzet képviseletének alulról szerveződő megvalósítását.
(Az más kérdés, hogy a kiválasztottsági mítosz által fertőzöttek agymosása miatt mekkora is ma a Nemzet!)
Sajnos a nemzeti értelmiség nagyobb része, mára teljesen átvette a kufárok stílusát – milliós autókon furikázik, s pénzt akar csinálni mindenből – a maradék nagy része pedig nem találja a valódi rendszerváltáshoz vezető utat. Ráadásul, ha valaki felmutatna valamit, ami persze nem tökéletes, de – sokak által csiszolgatva – talán lehetséges út lenne a magyar megmaradás számára, annak szóvivőjét, képviselőjét, azonnal kikiáltják ellenségnek, ügynöknek, mert nem ők találták ki azt a lehetőséget, nem ők tettek rá javaslatot. Ez is mutatja, hogy az EGO – vagyis a „hamis én” önzésének uralmát – tökéletesen sikerült a gátlástalan bankárkasztnak a nyakunkra tekerni!
A Nemzetegyesítők ajánlata biztosan nem tökéletes, sőt nem is kizárólagos, de tulajdonképpen csak egy használhatónak látszó eszköz a közhatalom visszavételére. Eredetileg Kubinyi Tamást kérte fel a közösség a média-képviseletre, a szóvivősségre, de Ő ezt nem vállalta. Indoka az volt, hogy Vesztergám Miklós csak egy kőműves, és ő nem tud ilyenekkel együtt dolgozni.
Ez valami értelmiségi gőg lehet?
Vagy csak rájött, hogy nem neki való az a hely ahol nincs lehetőség fizetést húzni?
Pedig a Nemzetegyesítők mindegyike tisztességes magyar. Személyesen nem indulhatnak a választásokon, és nem lehetnek listás képviselők sem. Számukra nem „csurran-cseppen” semmi, mert csak a saját és barátaik befizetéseiből tartják fenn a NEEM mozgalmat. Így minden tilos számukra, ami anyagilag az államhoz, vagy az önkormányzatokhoz köthetné őket. Ezért nagyon „nem éri meg” nekik Nemzetegyesítőnek lenni. A pártpolitika és a pártpolitikusok valóban nagyon lejáratódtak Magyarországon is, s párttagságnak lenni nemcsak taszító, de kifejezetten visszataszító hatása van, különösen a tisztánlátó választók körében. Ám a 12 alapító-tag nem pártpolitikus, hanem nemzetpolitikus. (Professzor Bokor Imrétől, Vesztergám Miklósig valamennyien sokat tettek már eddig is a hazáért, a magyar Nemzetért.)
Igaz, napjainkra már jelentősen lejáratódott a Nemzet szó a dohányboltokkal való összefűzés okán, de nézzük meg mit is jelent a Nemzet? Ez ugyanis legalább annyira nem közismert, mint a PÁRT szó valódi jelentése. A Nemzet egy értékrendi kategória, amely azon személyeket összesíti, akik a hagyományos magyar erkölcs és értékrend megélői és harcos védelmezői. Mindez ellentétben áll a többi pártokkal, akikről ezt nyilatkozta nem régen egy jeles magyar gondolkodó: ”A pártok szervilis kiszolgálói a háttérhatalomnak, amely pénzeli őket”. Ezek után valóban jogosan lehet feltenni a kérdést: Miért nem lehet érteni a NEƎM pártot? (Amely valójában ál-párt és a Nemzetegyesítése a célkitűzése!!) Nos, ezen kellene gondolkodnia a mai magyarság legjobbjainak! A NEƎM ugyanis éppen azzal szeretné a Nemzetegyesítését megvalósítani, hogy keres a választókerületek településein néhány önszerveződő kiscsoportot, közülük pedig hiteles önkénteseket. Olyanokat, akik tenni akarnak valamit a népünkért, a helyi közösségért, s vállalják a választókerületi képviseletet, természetesen visszahívható követként! (Tehát helyben ismert és elismert személyekkel lehet valamit elérni) Ez később országosan is megmozgathatná úgy az embereket, hogy közben nem köti őket gúzsba a pártfegyelem, hanem kizárólag a magyar erkölcs és értékrend a mérvadó számukra. Ehhez biztosít mindig hátteret a Nemzetegyesítők Mozgalma. Hiszen Ők NEƎM pártoskodni, hanem szolgálni akarnak a választásokon! Ám csak addig, amíg még lesznek választások.
Bene Gábor
Alább közreadunk egy kiegészítő kommentet
KOMMENT
Sajnos nem kevés az olyan tehetséges, okos személy, aki nem állja ki a próbát a dicsérettel, annál inkább a hírnévvel. Ha csak egy kicsit is megdicsérik, egy kicsit is kezd ismertté válni már is fejébe száll az a picurka dicsőség. Sőt, ha bizonyos körökben valóban kezd elismertté, népszerűbbé válni, akkor pedig végképp oly nagynak képzeli magát, hogy részére már nincsenek többé tekintélyek. Ezért a legnagyobb tekintély saját szemében – Önmaga lesz – a feddhetetlen, a hibátlan, a mindent tudó.
Pedig valójában csak szánalmas, gyenge, népszerűséghajhász, még ha tehetséges is. Ma már nem ritka az ilyen gyenge jellemű, törtető típus. Csak nem áll Ilyenekhez közel Kubinyi?
Engem kimondottan megsértett azzal, hogy lenézi Vesztergám Miklós tárogatóst, aki kőműves szakmával is rendelkezik, de széleskörű tudásával, logikus észjárásával, és főleg a SZERÉNYSÉGÉVEL, valóban nagyon-nagyon sok okoskodó TÉVÉS felett áll, de nem kérkedik kiváló tulajdonságaival…
Őt nem a Kubinyi féle értelmiségi gőg mozgatja, hanem a Nemzetegyesítés. De a 12 alapító tag közül egyiket sem motiválja a kivagyiság, sőt annál inkább NEM a hírnév vagy a haszon szerzés. Holott biztos vagyok abban, hogy mindegyik elkötelezett magyar, s talán még szellemileg is az „észosztó” Kubinyi stílus felett áll, minden szempontból… Hiszem, hogy nemzetünk nem szűkölködik ilyen személyekben. Rövid időn belül mind többen támogatják, ill. csatlakoznak a mozgalmunkhoz. A progresszt nem lehet megállítani, elfojtani.
v. Kövér György (egykori lakatos inas. NEƎM alapító tag, egyetemi tanár)
Utóirat: A mi agymosott polgártársaink aktívabb része TÚL van politizálva – pártosítva – polarizálva. Csak pártokban képesek vélekedni. Nem képesek/akarnak gondolkodni (sokaknak ez fárasztó).
Társadalmunk politikailag aktív részének (független a képzettségétől) csak egy elenyésző hányada bátorkodik/képes a túlnyomó többséggel elfogadott vélemény ellen gondolkodni. Megérteni, hogy a mostani pártrendszeri államigazgatás elavult, ugyancsak, mint a mai értelemben a demokrácia. Minden ország, minden nemzet más demokráciát, más mértékű szabadságot igényel, olyat, ami megfelel a saját nemzeti, másokétól nagyon is eltérő mentalitásának, jellemének.
Ha nem lennének „ellengondolkodó”, akik eleinte mindig kisebbségben vannak, megállna az emberiség előrehaladása, az „izmusok” egymás utáni váltása.
Általában többnyire a kisebbségnek szokott valóban igaza lenni, ők viszik győzelemre az új eszméket, ideológiákat, de… ugyancsak a kisebbség dönti meg azokat.
(KGy)
NEƎM Nemzetegyesítő Mozgalom
