Tudásgyarapító könyvecskémet nem volt hajlandó gondozni egyik hazai könyvkiadó sem. Talán címe riasztotta el őket? Pedig az ártatlan Erős várunk az alkotmányunk? – címet adtam neki, s azt a hiánypótlást akarom vele megvalósítani, ami történeti alkotmányosságunk területén mutatkozik immár 77 éve. Nagy figyelmet fordítok benne arra, hogy az ifjúságunk alaposan megismerje elődeink jogi gondolkodását, mert már csak ők valósíthatják meg azt a fordulatot, amely szükséges a magyarság fennmaradásához. Így akinek nem érdeke az, hogy a gyerekeink, unokáink a magyar népi és alkotmányos műveltséget vigyék tovább, az le is teheti az írásomat.
Nagy szükség lenne arra, hogy a magyarság ősi múltját, legendáit, modern köntösbe öltöztetve adjuk át nekik, ezzel is segítve a magyar értékrend továbbélését. Ugyanis, e legutolsó dolgozatom azért nem olyan átütő erejű, mert az egyedülálló alkotmányos hagyományunkról soha eddig nem hallott egy átlag magyar, főleg II. világháború után. Így a fiatalság különösen érdektelen ez ügyben. Pedig ami megtartotta a magyar nyelvet, értékrendet és műveltséget a Habsburgok által uralt évszázadokban, az bizony az alkotmányosságunk volt! S ami megtarthatja az utódaink önazonosság tudtát, a sajátos magyar műveltségéből adódó társadalmi pozícióját, munkájában rejlő értékteremtő képességét, kreativitását, stb. az bizony a jövő alkotmányos jogtudata. Az identitás, amit magyarul önazonosságnak hívunk, az emberiség létezésének a talpköve, alapja. Meghatározza a személy egyéniségét, szellemi és fizikai tartását és nemzethez való kötődését.
A nemzet a legmagasabb szintű lelki és tudati összetartozás cselekvő, időtlen kultúrközössége!
Az identitás a genetikai minőség egyik megjelenése, de számít a családi kör szerető nevelése, fegyelme és a lelkialkat mellett a társadalmi hatások összessége is. Ha azonban nincs meg az egyén alkotmányos jogtudata, nem tudja az ősei által kiküzdött – az ún. szerzett jogok összességét, de legalább a meséinkben rejlő igazságok nem érintik meg a lelkét, akkor olyan kozmopolita lesz belőle, aki a globalizáció, pénzistent imádó ideológiáját követi majd. Ha méltó módon nem tudjuk megnyerni és a magyar műveltség oldalára állítani a fiatalságot, úgy elvész a nemzettudat s vele a jövő. Ám ha szeretnénk, hogy Magyarország továbbra is a magyarok országa legyen és a gyerekeink ne legyenek a digitalizáció rabszolgái, akkor magyarnak kell őket nevelni! Nem csak felületesen, de mélységében is. Az a rejtélyes valami, amit boldogságnak nevezünk, az önazonosságunkon át van kódolva belénk. Mondhatni isteni vagy természeti tervnek is, mert nem lehet az véletlen, hogy valaki nem németnek, belgának, vagy hottentottánk született. Mi eddig még nem veszítettük el küldetésünket, mely kelet és nyugat határán tartott meg minket sok ezer éven át. Ez nem csak egy geopolitikai és filozófiai különbség, sőt nem is az állítólagos történelmi fejlődés különbsége, hanem a civilizációk határvonalán álló értékrendi másság. Mi nem a pénzimádók manipulatív népe vagyunk, hanem az igazságot és a kreatív gondolkodást követve szerveztük meg a Kárpát-medencében a Szent Korona államát. Lehet most csodálkozni, de az egyetlen olyan államot ahol 1224-ben már autonómiát, vagyis szinte teljes önkormányzatot kaptak az ide betelepülő értékteremtő népek. A világunk többi részén akkor még nem ismerték ezt, s inkább csak hódítani, gyarmatosítani akartak az uralkodók. Nálunk azonban akkor született meg az Aranybulla. Ennek éppen 800 esztendeje, de ma is büszkének kellene lenni rá, ám a kiválasztottsági mítoszra épülő rendszerek pl. a szocializmus, majd a globalizmus: nem ezt akarják! Pedig az nem a londoni pénzközpont a City és az uralkodó egyessége volt, hanem a magyar köznemesek és a szabad királyválasztás eredményeként megkoronázott uralkodónké. Micsoda különbség volt ez már akkor is. S amikor javaslom a saját munkámat minden magyar fiatalnak, akkor azért is teszem, hogy ellensúlyozzam a globalista agyfertőzést, s egy közjogi fegyvert adjak annak az ifjúságnak a kezébe, akiknek a jó irányú változást el kell érjék hazánkban, s ezzel együtt mintát is adjon világnak. A nyugat küldetése pénzdiktatúra, miénk pedig egy szakrális és joguralmi rendszer, ami sokkal igazságosabb és főleg szerves fejlődés eredménye.
Erős várunk az alkotmányunk? – a címe a könyvemnek, amit ajánlok minden fiatalnak, öregnek, mert a kérdésre válasz születik könyvben!
A szerző közjogász és nemzetépítő segédmunkás
