Ma mindennek tudjuk az árát, de nem ismerjük semminek az értékét! (Oszkár Wide)
(Írásom oka a felvilágosítás, mert egyre könnyebben érvényre jut a józanész erejét korlátozó hatalmi befolyás.)
A magyarságnál különösen nagy probléma az elidegenedés, mert a magyar ember számára nehéz egy idegen értékrend keretein beül élni. Márpedig ma egy teljesen idegen értékrend foglyai vagyunk! Ez az értékrend valójában az „aranyborjú értékrendje”, a monetarizmus, a pénzimádók diktatúrája. Mindez ma már kitűnően látszik a reklám-demokrácia politikai PÁRTSZÍNHÁZÁBAN, ahol csak azok a pártok és pártkatonák tudnak előrejutni, akik mögött ott áll a bankárkaszt a maga sajátos hitelcsapdájával. (Valójában ebbe a hitelcsapdába belecsalt államok világában élünk ma, csak ezt minden lehetséges módon eltakarják előlünk! IZLAND?)
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Értékrend az „egy-hármasságon” alapul, ahol a szeretet a meghatározó, s azt lényegében három alapérték egészíti ki: a jó, az igaz és a szép.
Az „egy-hármasság” egy nagyon ősi filozófia, amit a „józan paraszti ész” mutat meg számunkra. Hiszen pl. a magyar címerben tökéletesen kifejeződik az „egy” amely azon a bizonyos 7 ezer éves Tatárlakai amuletten is szerepel, mint GY betű. Vagyis leírták őseink itt a Kárpát-medencében az apostolinak mondott kettőskeresztet már 4 ezer évvel a Babilonban talált, agyagtáblák előtt! Ez a kettőskereszt, amelynek formájában megjelenő három vonal jelzi az egy-háromság „egy Istenét” és magát az „egy-házat” is. Más nyelveken ugyanis értelmezhetetlen ez, hiszen Pl. az angol church szó templomot vagy kápolnát jelent, de nem jelenti a teremtő Isten egységét, annak egyházát! (Az ősi szentháromság az atya, anya, gyermek volt!)
(Itt kell megemlítenem, hogy a nyelv nem egy velünk született eszköz, nem az evolúció misztikus mellékterméke, nem egy véletlen génmutáció eredménye, hanem a legősibb beszélőközösség által létrehozott eszköz. Az őskultúra Istentől rendelt terméke, tehát az ősnyelv – az itt élő közösségek által fejlesztett ideális eszköz: egymás megértésére.)
A kettőskereszt alatti hármashalom is az említett „egy-hármasság” jegyében működő természet megjelenítője. Hisz a zöld szín a teremtett világ természetességét jelzi számunkra. S bizony ezt sem lehet más nyelven megértetni senkivel, hiszen a teremtett világ természete ill. természetessége már jó ideje érthetetlen nyugati kultúrán civilizálódott bankár-barbárok és az általuk mediatizált – mondjuk ki magyarul: AGYFERTŐZŐTT – átlagpolgárok számára.
Robert Spaemann szerint már: „A természet -létező Én nélküli – külsődleges dologgá vált” Ezzel szemben az egészséges magyar világnézet értékrendje szerint: a természet maga az élet! A közösségi élet pedig a legfőbb jó, vagyis az Isten teremtette világban a jó, az igaz és a szép alapvető szükséglete minden embernek. Nem véletlen, hogy a JOG szavunk a jó és az ige szavak összevonásából származik, s a szkíta-hun-avar-magyar jogrend a legmagasabb szintű az ismert jogrendek között a világban. (Erre később majd részletesebben kitérek, de most csak annyit, hogy az egyetlen jogrend ahol nem zsarolható, esendő ember kezébe tétetik a főhatalom, hanem a Szentkorona birtokolja azt, mint az igazságos és méltányos szokásjog foglalta és a közjó képviselője.
A módusz vivendi alapján születő szokásjog nem enged diktatúrát, s leginkább ezért vagyunk mi gojimok kiírtandó része az – ősnyelvet, őskultúrát kialakító, íjfeszítő, szkíta – ősnépnek!)
Figyeljük meg a kettőskereszt tövében lévő koronát, amelynek szintén három ága van, s azoknak szintén három ágacskája, vagyis itt már az „egy-hármasság” mellett megjelent a hármas-hármasság! Így a test, lélek, szellem hármassága mellett, belső világunk lényegének megragadásával alakíthatjuk ki önismeretünket, amiből könnyen fejlődhet a nemzettudat! Külső világunk lényegét pedig világképben foglaljuk össze, amely csak akkor a miénk, ha az ősi alapokon nyugszik és egészséges! Vagyis egészséges világnézetünk csak akkor lehet, ha a lelki-szellemi „jólét és jól-lét” egyaránt a megvalósul a nemzeti értékrendünk erkölcsi megtartása okán. Így az őstudás a nemzeti értékrendünk abroncsa, amely összetartja az „egy-háromságot, a hármas-hármassággal”.
Ez a magyar őstudás – vagy népi műveltségünk az – amely felülmúlja a mai nyugat filozófiáját és leleplezi annak a hamis értékrendjét! (Többek közt ez az, ami miatt kiirtásra ítéltettünk a szemérmetlenek által! S ezt az őstudást hazudják le folyamatosan a „saját” tudósaink is!)
El kell ismernünk, hogy minden érték egyetemes ugyan, de a fogyasztás-szemléletű nyugaton mindhárom alapérték megbicsaklott már régen. A magyar ember azonban mindegyikben önmagát teszi mérlegre: a maga tetteit, ismereteit és alkotásait. Sőt a kitűzött cél elérése érdekében vizsgálja is önmagát, igaz vagy téves tetteinek, ismereteinek, döntéseinek okait kutatva.
A nyugatot majmoló ember azonban pénz-centrikussá vált, így önvizsgálatának csak az anyagi természetű dolgok lehetnek az alanyai! A ma tapasztalható elidegenedés lélekben töri meg a magyarokat, ezért lenne mit tanulni a természeti népektől. Az egészséges világnézet ugyanis mára teljesen kitörlődött a magyar fejekből! Pedig nélküle nem lehetséges a lelki-szellemi jólét! Állítólag a Hunzák a legboldogabbak és legegészségesebbek a földön, s ráadásul nem ritka közöttük a 100-110 év feletti életkor sem!
A Hunzák – nevük alapján is – egyértelműen, a hunok utódai! Érdekes, hogy mi is – sőt itt Európában a bolgárok, a katalánok is – ám Ázsiában nagyon sok nép tartja magát a hunok utódainak, s valószínűleg erre a modern genetikai kutatások fényt is fognak deríteni. Ám a hun-szkíta származás elmélet nem azt jelenti, hogy Ázsiából jöttünk, hanem azt, hogy itt volt az őshaza a Kárpát-medencében, s a kirajzások után (sokszor csak évszázadokkal később és az ázsiai hunokkal, massagétákkal, szabírokkal, stb. keveredve) de több alkalommal törzsek vagy törzsszövetségek tértek vissza ide, vagyis hazatértek. Legutolsó hazatéréseink kapcsán elterjedt, hogy „Atilla örökét jöttünk visszafoglalni”, azonban jól tudjuk, Werbőczy István Hármaskönyvéből, hogy nem volt honfoglalás, mert a véreinkhez jöttünk vissza, így nem kellett itt harcolni akkor senkivel! Tehát csak hazatérés, vagy első, második és harmadik bejövetel volt. Egyes krónikáink szerint Árpád hazatérő népe nem Szkítiának, vagy Hunniának hívta a hazát, hanem az itt lakó magyarokról elnevezve: már akkor is Magyarországnak!
A magyar nemzet értékrendjéban tehát beleötvöződött minden íjfeszítő nép gondolkodása és kultúrája, de az itt lakó magyarok nyelve, írása és népi műveltsége volt az, amit a hazatérők tovább gazdagítottak!
Le kell tehát szögeznünk, hogy a finnugrászok rossz nyomon járnak. A rovásunk – ami egyébként az első írás a világon! – sőt maga az ősnyelv is innen származik a Kárpát-medencéből. De a magyar államiság sem Szent Istvánnal kezdődött, hanem még a 895-ös Árpád vezette hazatérés előtt, már sokkal, de sokkal régebben államot alkottunk itt! Igaz, hogy az Árpád vezette bejövetel azt bizonyítja, hogy egyszerre több helyen is létezett államunk, csak épp azt másképpen pl. Hunniának, vagy Szkítiának, stb. stb. nevezték. Idézek pár gondolatot Werbőczy Tripartitumából:
I.rész 3.cím 1 szakasz: „A nemesség… eredetileg a hunok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannóniába nyomultak, amelyet most változtatott néven, az itt lakó magyarokról Magyarországnak neveznek”
Ha ezeket a krónikákban is világosan leírt tényeket, nem vesszük figyelembe és nem a szkíta-hun-magyar hagyományok szerint, és nem a magyar észjárás alapján kialakított sajátos filozófiával rendelkező értékrendben akarunk élni: akkor a magyarságnak röviden vége lesz.
Ahogy a „nyugat alkonyát” láthatjuk, tapasztalhatjuk, főleg a keveredés miatti a lelki zavarok lesznek a jövőben a legveszélyesebbek az európai fehér ember, és az egész emberiség számára! S ettől kell a világot megmenteni, mert a magyar küldetés benne van a magyar észjárásban, benne van kreativitásunkban, de benne van a továbbadható joghagyományunk minden mozzanatában is. A Szentkorona állameszme egyedülálló nagyszerűségét éppen az bizonyítja legjobban, hogy hallani se akar róla a bankárkaszt és a szervezett pénzhatalmi elit mindent megtesz annak agyonhallgatása érdekében. (Tóth Zoltán József is ebbe halt bele, nem a betegségbe)
Nekünk magyaroknak pedig, az a küldetésünk, hogy az egy-hármasság jegyében teljesítsük a Teremtő Jó Isten akaratát, amit Kocsis István így fogalmazott meg: „A Szentkorona a magyar küldetést testesíti meg, hiszen az Isten közvetlen üzenete a magyar lét kapcsán”
Az ősi, egyistenhívő, Nagyboldogasszonyt tisztelő, fénylátó és fényvivő őskeresztény magyarság feladata tehát, maga a cselekvő élet, vagyis a nemzeti lét. Hiszen a NEMZET a legmagasabb rendű lelki és tudati összetartozás időtlen, cselekvő – vagyis önvédelmi – kultúrközössége. (Egyúttal minta is az egész föld népei számára!!)
A nyugati KUFÁR mintákkal és KUFÁR jogrenddel alaposan megfertőzött mai magyarságnak tehát vissza kell térnie ahhoz a jogrendhez, amely biztosíthatja számára a közjót, vagyis azt a boldog életet, ahol nem elsősorban az anyagiak, hanem a lelki-szellemi egység bontakozik ki. Ahol nem a természet legyőzése, nem a profit maximalizálása, hanem a természettel harmonikusan élés, annak tisztelete és a közösségi lét boldogsága lesz az emberiség célja, létének értelme!
Kezdjük úgy, hogy önveszélyes naivitásunkat, jószívűségünket csak a nemzeti értékrendet elfogadó magyarokkal szemben gyakoroljuk és a magyar-gyűlölőkkel szemben keményen és határozottan fellépünk, mert Jézus is korbáccsal verte ki a kufárokat a templomból. Mi se tűrjük el a bennünket gyalázó, rajtunk élősködő idegeneket, csak azt fogadjuk be, aki „magyar-lelkűvé” akar válni, aki magyarrá akar emelkedni! Karácsony Sándor ezt írta: „Nem a vér számít, hanem a lélek. S mindig is a lélek hatott a vérre….”
A magyarság nagy veszélyben van évszázadok óta! Nekünk mai magyar-lelkűeknek kell felsorakoznunk egymás mellé azért, hogy ne tudjanak a sorainkba férkőzni olyanok, akiknek nem hazája a Kárpát-medence, akiknek csak profitszerző lehetőség. Ezek az idegenszívű pénzemberek nem hazát látnak ebben az országban, hanem gyarmatot, ahol sok millió naiv él, akik nem veszik észre, hogy szolgát, sőt rabszolgát csinál belőlük a PÁRTPOLITIKA, amely még a bankárkaszt pénzpórázán lévő, egyes eltévelyedett testvéreinket is ellenünk tudja így fordítani. A magyar múlt tanulságait kell tehát gyorsan átlátni, és azt, hogy a jövő érdekében van leginkább szükség az igaz történelem tanítására! Ám ez a probléma csak a közhatalom visszavételével oldható meg, mert a pénzpórázon lévő pártpolitikusok nem akarják meglépni
A jövő érdekében kell felismerni a jövőbelátó Széchenyi egy mondatának a mai megvalósulását! A mondat így hangzik: „Van a szabadság elvesztésénél is egy nagyobb veszély a magyarságra nézve, s ez az általános elszegényítés”!
Magyarok! Most van szükség az önszerveződésre, mert vissza kell vennünk a választásokon a pártoktól az általuk lenyúlt KÖZHATALMAT!
Most válhat minden magyar nemessé, hiszen a nemesen gondolkodók egyre kevesebben vannak, így egyre nagyobb a felelőssége azoknak, akik magyarnak akarnak megmaradni!
Az egyetlen fegyver Papp Lajos professzor szerint is a választások fegyvere, mert minden mást elvettek már tőlünk! Ezért kellene a pártok támogatása helyett az önszerveződő helyi csoportok kialakítása és azoknak egy nagy, országos hálózatba szervezése, mert ez a hálózat adná vissza nekünk a nemzetet! (Nézd meg a neten a Volt egy álmom – című 2012-es írását!) Aki jó irányú változást akar, az megoldást keres, aki nem: az kifogást!
ÉN MOST 3 konkrét számot mondok a megoldáshoz:
106 helyben ismert és elismert választókerületi követ szükséges a választási meglepetéshez!
1060 helyi önkéntes kell, akik segítenek a szükséges 500 aláírás, összegyűjtéséhez!
10600 választóköri delegált megakadályozza a csalást, és a pontos szavazatszámoknak az elküldésével a „Nemzeti Központba”, segít a pontos és gyors „nemzeti összesítésében”!
Ha erre képesek leszünk a 2022-es választásokon, ez esetben nincs csalási lehetőség, s akkor közösségek által kijelölt, helyben ismert és elismert választókerületi követek – akik e tisztségből visszahívhatók – meg tudják majd változtatni a reklám-demokráciát!
Bene Gábor: Hiszek egy Istenben…
