hírlevelek
Dr. Bene Gábor írásai Gondolatok Hírek Jegyzet

A káoszteremtők és a színes forradalmárok nem mi vagyunk!

Bene Gábor: A káoszteremtők és a színes forradalmárok nem mi vagyunk!

Alinsky módszereit az olvasottabb magyarság már ismerheti, de a civil álruhába beöltözött – politikai ellenzék hazánkban használja is azokat, sőt a szinte csak külföldi pénzekkel és irányítással, ezért jól kidolgozott rendszerben működik. Számomra éppen ezek miatt érthetetlen az, hogy amikor mi nemzeti civilek, vagyis pártonkívüli magyarok felemeljük a szavunkat annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vegye már komolyan a saját maga által alkotott Alaptörvény erős és számunkra biztató mondatait, akkor Fideszes rajongók nekünk esnek, hogy mi a nemzeti kormány ellen szervezkedünk. (Ami azonban tényszerűen NEM IGAZ, csak egyszerűen kritikusak vagyunk!)

Ám ez a hamis állításuk is bizonyítja, hogy mennyire nagy az agyfertőzés és az elidegenedés ma hazánkban. Sőt legtöbb ilyen jobboldali kritikusunk azt sem nagyon érti, hogy mit akarunk mi az Alaptörvény általunk sokszor idézett mondatával, amely így hangzik: „Nem ismerjük el a történeti alkotmányunk megszállások miatti felfüggesztését” Mi – nemzetileg elkötelezett civilek – arra szeretnénk rábírni a kormányt és az Országgyűlést, hogy ezt a saját maguk által törvényként elfogadott mondatot vegyék végre komolyan, elemezzék ki és a gyakorlatban is valósítsák meg!

Ezzel ellentétben az elégedetlenkedőket utcára hívók, valamint a többi ál-nemzeti értetlen, nem vette és nem is veszi észre, hogy lassan 77 éve olyan demokráciákban élünk, amelyet eleinte Moszkva, majd a tengeren túlról érkezett, vagy onnét vezérelt idegenek irányítanak, s a választott vezetőink csak biodíszletek ebben a nagy politikai pártszínházban. Ezt az állításomat sokan Fidesz ellenes megnyilvánulásnak gondolják, holott én nem vagyok Fidesz ellenes, csak a mai pártokrácia hamis rendszerét ellenzem. Nem vagyok ugyan káoszteremtő mint a „bőrtelen átilla” és szegény becsapott követői, de az igaz, hogy nagyon elégedetlen vagyok azzal, hogy nem viszi végig a Fidesz azt, amit az Alaptörvény Nemzeti hitvallásában elkezdtek. Nézzünk most egy kicsit bele abban, hogy mivel vagyok elégedetlen az Orbán kormány és a jelen Országgyűlés munkája kapcsán?

1/ Mivel a jövő nemzedék nevelése biztosítja a nemzet fennmaradását, így a mai közoktatást egyenesen nemzetellenesnek tartom. Indokaim:

Mert nem a népi-műveltségüket, őseink által kicsiszolt és szkíta erkölcsű világlátásukat tanítják, hanem a pénzbirodalomnak gyártanak olyan fogyasztó és munkaerő lényeket, akik el sem tudják képzelni, hogy a magyarság egy a történelem előtti idők óta itt elő ősnép, s a nyelve és az írása (ami rovás) ősnyelv és ősírás. Árpád magyarjai pedig egy a szteppéken keveredett hun-magyar egyveleg volt, akik a hazatérésükkel hatalmas védőerőt jelentettek az itt élő földműves-kézműves népünknek.

Az MVSZ világosan megfogalmazta ugyan, hogy a magyar nép egy olyan rejtélyesen megmaradt ősnép, amely őrzi a görög-római civilizáció előtti ősi civilizáció értékeit, ám a közoktatásunk erről sem vesz tudomást. Sőt a valójában gyarmatosító és hódító, fosztogató és rabszolgatartó, görög-római népképviseleti rendszert tanítják és népszerűsítik az összes iskolában. Ám ha azt is tanítanák, hogy Arisztotelész és Platon hogyan vélekedett a demokráciáról, akkor biztosan olyan generációt tudna nevelni az iskola, akik megértenék azt, amit egy mai Fidesz rajongó nem tud és talán nem is akar megérteni, mert számára a pártoskodás ugyanúgy fontos, mint a balliberálisoknak!

2/ Ha már az oktatást vettem górcső alá elsőnek, akkor vegyük mellé másodiknak a hitéletet!Nem tartozom azok közé, akik a kereszténységet átkozzák és minden rosszat a Római Katolikus egyház, illetve Szent István, vagyis Vajk számlájára írnak! Arra viszont fel kellene valóban hívni a figyelmét minden hitoktatónak és egyházi embernek, hogy akkor járnak el helyesen, ha felhívják minden tanuló figyelmét az ellentmondásokra is, amit a Biblia tartalmaz. Szerintem hatásosabb lenne, mint amit ma tesznek, hogy a fejüket homokba dugják és azt hiszik, hogy a mai politikai támogatás elegendő lesz ahhoz, hogy ezeket az ellentmondásokat soha ne kelljen feltárniuk! Én most csupán egyetlen egyet citálok ide, s mint keresztény ember fel is vagyok rajta háborodva! (S közben azt tanítjuk a gyerekeinknek, hogy a Biblia a valóban Szent szövegeknek a gyűjteménye?)

Íme így nyilatkozik meg Mózes a Bibliában: Mózes 5.6.10-11 „Amikor bevisz téged Istened, az ÚR arra a földre, amelyet esküvel ígért atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy neked adja majd – nagy és szép városokba, amelyeket nem te építettél, minden jóval telt házakba, amelyeket nem te töltöttél meg, ásott kutakhoz, amelyeket nem te ástál, szőlőkhöz és olajfákhoz, amelyeket nem te ültettél, és mégis ehetsz róluk jóllakásig.” Az izraeliták mindennapjait akkoriban sem a terményeket előállító kemény munkavégzés jellemezte, hanem az állattenyésztés. Azáltal, hogy JAHVE Kánaán földjét – ami természetesen nem volt az övé – oda ígérte nekik letelepedésre azt mutatja, hogy mennyire igazságtalanul kivételezett, a zsidó néppel, holott azok állandóan az aranyborjú imádattal voltak elfoglalva! Ez az igazságtalanság az, ami miatt el kellene tűnődnie a magyarságnak azon, hogy szükségünk van-e nekünk a pártus származású Jézuson kívül másra? Szükségünk van-e az Ószövetségre, amelyhez csak annyi közünk van, hogy a Tóra egyes elemeit a Tigris és az Eufrátesz partjainál élő ősnép legendáiból merítette a héber vallási irodalom.

Jeremiás próféta jelölésének beteljesítésére mondta az ÚR ezt: „ha letelik a babiloni hetven esztendő, akkor…..visszahozlak benneteket erre a helyre.” Nos ezért szokta az ortodox zsidóság kritizálni Izraelt, hiszen nem az Úr adta vissza nekik Palesztina egyes területeit, hanem az ateista-globalista ENSZ. A mi gyermekeinket pedig a hittan órákon nem tanítják kritikusan gondolkodni, s így nem is vehetik észre az Istenhez méltatlan cselekedeteit annak az Úrnak, aki biztosan nem lehet Jézus Atyja! Az „Erec Izrael”, amely az ajándékba kapott élettér, a haza és az otthon szava a judaisták számára, de nekünk ez a szkíta erkölcsiség alapján egy gyarmatosított föld képében jelenik meg, hiszen az ÚR ígérete éppen azt jelenti, hogy mások munkáját, izzadtságát veszi el és adja az arra ott és akkor érdemtelen hébereknek. Nekünk ez teljesen elfogadhatatlan, mert mi egy olyan nép vagyunk akiknek nem kellett, hogy a 10 parancsolatot leírja bárki, mert az benne rejlett őseink életmódjában. Nem véletlenül írta Herodotos azt, hogy a szkítáknak azért nem kell írott törvény, mert a szívükben él az igazság és számukra az a legfőbb törvény! Az pedig hatalmas igazságtalanság, hogy valakiktől elvegyünk valamit, s ez számunkra egy fájdalmas Trianont jelent, így megértjük, hogy ha másoknak is van Trianonjuk! S közben a honfoglalás hazugságát is jó lenne már rendbe tenni, mert Árpád népe csak hazatért a szteppéről, s nem kellett hont foglalnia mert a rokonság lakott itt, akik örültek a hazatérő harcos népelemeinknek. Sokszor töprengtem már azon, hogy a „honfoglalást” vajon ki találta ki nekünk? Mert mi nem foglaltunk le semmit, azt a Habsburgok és a kommunisták csinálták, amikor a Neoacvistica Commissió működött, vagy amikor államosítottak minden amit mások terveztek, építettek. Nem ismerősek ezek a tevékenységek? Nem ugyanúgy mások munkáját, izzadtságát vette el, s adta az addig érdemtelen, értékteremtésre képtelen hadiszállítóknak a Habsburg, s a kommunisták pedig a saját elvtársaik kezébe? Az, hogy azok nagy számban voltak a zsidó kultúrkörnek az örökösei, még véletlen is lehetne. Ám nem az! Hiszen éppen az ún. koncepciós perek bizonyították be annak a kultúrkörnek a másik találmányát, a bűnbak elméletet.

S azt is megfigyelhetjük a zsidó Ószövetségben – a Tórában –, hogy a szövetségben a nép inkább egyes személyekhez kötődő, mert Ábrám kap állítólagos ígéretet az ÚR-tól, hogy egy nagy nép származik majd tőle. Jákob adja majd a nép nevét, de Mózes a szabadító és törvényalkotó, majd Dávid lesz az a király aki egységesíti és naggyá teszi a népét. Ám mindeközben a zsidók istene is tevékenykedik, ahogyan azt megígérte: nekik adja a nagy és szép városokat, amelyeket nem ők építettek, minden jóval telt házakat, stb. Nincs bennem gyűlölet a zsidóssággal szemben, sőt inkább sajnálom a kis zsidókat, akik valóban szenvednek a bankárkaszti elit tevékenysége és a judaizmus kiválasztottsági mítoszának felsőbbrendű összhangjában. Szenvednek, mert sokan érzik, hogy a holokauszt kárpótlás azért van, hogy őket is pénzpórázon tartsa a saját vezető rétegük úgy, hogy közben nem engedik meg nekik a világháborús trauma feldolgozását. Pedig még az amerikai indiánoknak is sikerült azt a hatalmas népirtást feldolgozni lelkileg, amit pedig az USA mint állam követett el velük szemben. S ez talán azért sikerült, mert ők a természetközeli életet és vallást nem hagyták ott, s így zömmel nem ültek be irodákba, templomokba, hanem megmaradtak őseik hitén és erkölcsein.

Azt hiszem nekünk magyaroknak is lenne egy kivezető út a mesterséges fogyasztó és rabszolgagyártó nyugati kultúra bűvköréből, ha lelkileg ezt el tudnánk fogadni. S ez a Saul Alinsky-féle elmélet: „Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra és a stratégiája újragondolására.” S milyen jó lenne, ha végre el tudná dobni a népünk a naivitását – amit Csurka balekségnek nevezett – s a balliberális pártoskodókkal és a magukat nemzetinek nevező ál-nemzetiekkel egyaránt le tudna számolni ezzel a tőlünk lelkileg oly messze lévő elmélet segítségével. Ám ehhez nagy szükség lenne arra a lelkiségre amit Jézus tudott felmutatni akkor, amikor korbáccsal verte ki a kufárokat a templomkertből!

3/ Harmadik indokom,– pedig több is van, de nem akarom túlzásba vinni – a hamis történelem szemlélet, amit az Akadémiától kezdve a médiumokon át, a teljes politikai elit támogat! Így az előző pontban említett honfoglalás mellett olyan hazugságokat tanítanak, ami már szinte teljesen beépült a köztudatba pl. a forradalom szó. Bár soha nem volt nálunk forradalom, kivéve a 1918-at amikor egy maroknyi szabadkőműves puccsista hajtott végre nemzetközi szabadkőműves tervek alapján. 1848-ban egy törvényes alkotmányreform történt, majd a hitszegő Habsburgok miatt egy honvédő háború, vagyis szabadságharc, 1956-ban pedig egyértelműen népfelkelés volt, majd a szovjet csapatok elleni szabadságharc! Látszólag lényegtelen a szóhasználati különbség, de higgyék el nekem, hogy nagyon nem az! Ráadásul a tanítási órákon azt sem tanítják meg a jövő nemzedékének, amit azoknak nagyon meg kellene tanulniuk! Tanáraink állítják a kommunista rendszerből visszamaradt tudásukkal, hogy hadat üzentünk a hatalmas Szovjetuniónak! Ez azonban egy bolsevik hazugság, hiszen ilyen nem történt! Az 1941 június 23-i kormányhatározat alapján másnap megszakította a diplomáciai viszonyt hazánk a Szovjetunióval. Így Kassa és Rahó bombázása után a Bárdossy kormány, kifejezetten a tények alapján döntő kormányzó utasítására kimondta, hogy beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között. Ez ugye nem hadüzenet kedves kommunista történészek, s csak őket ismerő tanárok? Ha pedig hadüzenet nem juttattak el a szovjet félhez, akkor mi az oka, hogy máig ezt tanítják a gyermekeinknek az iskolákban?

Ezekre a felvetésekre viszont egyetlen bal- vagy jobboldali kritikusom nem válaszolt még eddig!

A káoszteremtők utcai vádaskodásaikban sok igazság van, de éppen Alinsky módszere az, hogy mindig támadni kell és nem szabad időt hagyni az ellenségnek, hogy rendezze a sorait! Szerintem nekünk is ebben az irányban kellene elindulni és addig támadni, amíg a magyar alkotmányosságot vissza nem állítja az éppen regnáló hatalom!

Ne várjuk meg ugyanis, hogy elvegyék mindenünket azért, hogy boldogok legyünk! Ezt ugyanis már komolyan kell vennünk, hiszen Kína már a küszöbön áll, mint új hatalmi centrum, s az USA szinte biztos, hogy képtelen lesz az új kommunista eszméket bevezetni, s így csak a robotizáció fogja majd két vállra fektetni. Ám a mély állam, már készülődik a túlélésre, s így nekünk is készen kellene állnunk a változásra, mert szerintem előremenekülve, csak a digitalizált, de nemzeti hatáskörben kiadott pénzekkel lehetne a mostani gazdasági háborút megnyerni. Ja, hogy van itt egy fegyveres háború is a szomszédunkban? Milyen érdekes, hogy őket kevésbé érinti az infláció, mint bennünket, akik nem háborúzunk, nem gyarmatosítunk, de nem is állunk ki a történeti alkotmány és 1956 elvei – a függetlenség, semlegesség, harmadik utas gazdaság – mellett!

Csak nehogy a káoszteremtők kezdjenek ezekről és a nemzet egyesítéséről beszélni, mert sajnos a magyarság nem képes felismerni az idegen érdekeket, sőt a hamis hasbeszélőket sem!

A szerző közjogász és nemzetegyesítő segédmunkás

ui: Ha valakinek eddig nem került a kezébe Alinsky anyaga, akkor most olvasson bele alaposan:

1. Nem csak az a hatalom, amivel valóban rendelkezel, hanem az is, amiről az ellenség azt hiszi, hogy rendelkezel. A hatalomnak két fő forrása van: a pénz és az emberek. Akiknek nincs pénzük, a testükből kell felépíteniük a hatalmat.

2. Sose kerülj kívül az embereid tapasztalati körén. Csak zavarodottságot, félelmet és meghátrálást fog eredményezni.

3. Amikor csak lehet, kerülj az ellenség tapasztalati körén kívülre. Keresd a módját, hogyan növelhetnéd a bizonytalanságát és az idegességét.

4. Kényszerítsd az ellenséget, hogy a saját szabályai szerint járjon el. Ha az a szabálya, hogy minden levélre válaszolnia kell, küldj 30 000 levelet. Ezzel kinyírhatod, mert senki sem képes megfelelni az összes maga állította szabályának.

5. A nevetségessé tevés az ember leghatásosabb fegyvere. Nincs védekezés. Irracionális. Dühítő. Döntő nyomásgyakorlási pontként is szolgálhat, hogy engedményekre kényszerítsd az ellenfelet.

6. Az a jó taktika, amit élveznek az embereid. Unszolás nélkül is tenni fogják. El fogják végezni a feladatukat, és még jobbakat is fognak javasolni. Ebben az értelemben a radikális aktivisták semmiben sem különböznek a többi emberi lénytől. Mind kerüljük az örömtelen tevékenységet, de élvezzük azt, ami működik és eredménnyel jár.

7. Az a taktika, ami túl hosszan alkalmazol, teherré válik. Sose válj unalmassá. Még a radikális aktivisták is elunják magukat.

8. Tartsd fenn a nyomást. Ne engedd fel. Folyamatosan próbálj ki új dolgokat, hogy bizonytalanságban tartsd az ellenfelet. Ahogy az ellenfél kiismer egy taktikát, vágd lágyékon valami újjal. Támadj, támadj, támadj minden irányból, sose hagyj esélyt a tántorgó szervezetnek a pihenésre, átcsoportosításra, talpra állásra és a stratégiája újragondolására.

9. A fenyegetés gyakran rémisztőbb, mint maga a dolog. A képzelet és az ego gyakran sokkal több negatív következményt képes vizionálni, mint bármely aktivista. És amit valóságnak észlelnek, az azzá válik. A nagy szervezetek mindig a legrosszabb forgatókönyvre készülnek fel, ami talán végtelenül távol áll az aktivista elképzeléseitől. Az eredmény az lesz, hogy a szervezetek hatalmas mennyiségű energiát és időt fognak azzal tölteni, hogy számba veszik a legszörnyűbb következményeket. Ez könnyen megmérgezi a gondolkodást, és demoralizálja őket.

10. Ha egy negatívumot elég keményen nyomsz végül pozitívvá fog válni. Ha a másik oldal erőszakot alkalmaz, könnyen a te oldaladra állítja a közvéleményt, mert az a gyengébb féllel szimpatizál.

11. A sikeres támadás ára a konstruktív alternatíva. Soha ne hagyd, hogy az ellenfél pontot vigyen be, mert azon kapnak, hogy nincs megoldásod a problémára. Régi bölcsesség: ha nem vagy része a megoldásnak, akkor a probléma része vagy. Az aktivista szervezeteknek van programja, és az a stratégiájuk, hogy odaülhessenek a tárgyalóasztalhoz. Mindenképp rendelkezniük kell egy kompromisszumos megoldással.

12. Válaszd ki a célpontot, izoláld, nevezd meg és polarizáld. Vágd el a támogatói hálózatától és szigeteld el a célpontot a szimpátiától. Embereket támadj, ne intézményeket, mert az emberek sérülékenyebbek, mint az intézmények.

 

Tessenek levonni a következtetéseket és kidolgozni a stratégiát és a taktikai elemeket is!

Vélemény, hozzászólás?