Az újszerű koronavírus elleni harcot a WHO (World Health Organisation) koordinálja. Ez teszi közzé a fertőzöttek, elhunytak és gyógyultak számát, tájékoztat a betegség terjedéséről, és koordinálja az intézkedéseket a járvány megfékezésére.
Néhány adat a szervezetről
A WHO-t 1948-ban alapították az ENSZ különleges szervezeteként. Fő központja Genfben van, 194 államot tud tagja sorában. Jelenleg Dr. Tedros Ghebreyesus, korábbi etiópiai egészségügyi és külügyminiszter vezeti.
Hivatalos feladata: A legmagasabb egészségügyi színvonal elérése a világ népei számára. Jogosult nemzetközi szabványokat kidolgozni a betegségek kezelésére, környezeti mérgekkel való bánásmódra, és a nukleáris veszélyek elleni védelemre.
Műszaki segítséget nyújt a rászoruló országoknak, koordinálja az egészségügyi vészhelyzetek kezelését.
A WHO pénzforrásai
A WHO költségvetése jelenleg évi 4,4 milliárd USD. Fő bevételi forrásai egyrészt a tagállamok befizetéseiből, másrészt alapítványok, cégek és magánszemélyek adományaiból tevődnek össze.
A tagállamok közül az USA a legnagyobb befizető. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő az alapítványok, cégek befizetésének aránya a költségvetésben. Ma a költségvetésnek kevesebb, mint 20 %-át adják a tagállamok befizetései.
A 80 %-ot elsősorban a gyógyszeripar önkéntes hozzájárulásai teszik ki, melyek egy bizonyos célhoz vannak hozzárendelve.
A magánbefizetések jelentősége
A teljes költségvetésnek jelenleg a 14 %-át a Bill és Melinda Gates Alapítvány adja. Csak 2016-ban és 2017-ben évi 629 millió dollárt adtak, főként oltási kampányokra.
A járványos gyermekbénulás leküzdésére az alapítvány összesen 1,6 milliárd dollárt adott. A kampány a félelmetes betegséget csaknem teljesen kiirtotta. Viszont evvel párhuzamosan busás jövedelmeket és árfolyam-növekedést biztosított a gyógyszeripari cégeknek, amelyek képviselői ott ülnek az alapítvány felügyelőbizottságában.
Ez viszont jól jött a Gates alapítványnak is, amely komoly részesedéssel rendelkezik a GlaxoSmithKline, Novartis, Roche, Sanofi, Gilead és Pfizer gyógyszeripari konszernekben.
A Gates alapítvány azt állítja, hogy a világ egészségének szolgál. Négy évvel ezelőtt komoly irányváltás történt a WHO-nál. Korábban csak közhasznú egyesületek szólhattak bele a szervezet stratégiai döntéseibe, azóta cégeknek is joguk van azokat befolyásolni.
Madár- és sertésinfluenza
A szervezet egyik legfontosabb feladata a pandémiák elleni harc koordinálása. A leggyakrabban influenza-pandémiák lépnek föl. Ilyen volt a 2005-ös madárinfluenza és a 2009/2010-es sertésinfluenza.
A 2005-ös járvány idején a szervezet influenza-igazgatója, a német Klaus Stöhr akár 7 millió áldozatot is lehetségesnek tartott világviszonylatban. Ezt követően a kormányok milliókat adtak ki a Tamiflu és Relenza nevű vírusölő készítményekre. [Fordító: Mely gyógyszereknél nem tudható, a hatás vagy a mellékhatások az erősebbek.]
A Tamiflu gyártási licencét a svájci Roche konszern 1996-ban vásárolta a Gilead nevű amerikai biotechnológiai cégtől, amelynek fő részvényese Donald Rumsfeld egykori USA védelmi miniszter volt. A Tamiflu értékesítésével a Roche több, mint 1 milliárd dollárt keresett.
A madárinfluenza végül is nem 7 millió, hanem 152 áldozatot követelt. [Fordító: még lehet, hogy ez a szám is túlzó.] Klaus Stöhr, akinek döntő szava volt a WHO stratégiájában, a pandémia lecsengése után a svájci Novartis konszern egyik igazgatója lett.
A 2009-es sertésinfluenza járvány idején a WHO újra vészhelyzetet hirdetett. Ez időben a francia Marie-Paule Kieny volt a WHO oltóanyag osztályának vezetője. A hölgy 1988-ig a Transgene SA biotechnológiai cégnél dolgozott, amely az oltóanyag-gyártásban együttműködött a Roche konszernnel, majd a gyógyszercégek által szponzorált Európai Oltásnépszerűsítő Kezdeményezésnél tevékenykedett.
A WHO sertésinfluenzával kapcsolatos figyelmeztetései oly hatásosra sikerültek, hogy számos ország óriási készleteket halmozott fel az oltóanyagból. Egyedül Németország 450 millió eurót adott ki erre a célra.
A tényleges influenzahullám végül is nagyon enyhe lefolyású volt. Németország 226 ezer megbetegedést és 258 halálesetet jelentett, ami kevesebb volt, mint egy hagyományos influenzaszezon áldozatainak száma. Így a kormány által felhalmozott oltóanyag készleteket a szavatosság lejárta után veszélyes hulladékként meg kellett semmisíteni.
A WHO és a Világbank
A Világbank és néhány visszbiztosító cég 2017-ben egy gyorssegély alapot hozott létre járványok esetére, amely – akkori elnöke szerint – emberéletek millióit fogja megmenteni.
Az alapot a pandémiakötvény finanszírozza, amelyet nagyberuházók, vagyonkezelők, nyugdíjpénztárak és alapítványok jegyezhetnek, és államilag garantált 11 %-os kamatot hoznak. A befektetők vállalják azt a kockázatot, hogy pandémia esetén pénzüket részben vagy teljesen elveszítik.
Az alapból történő kifizetéseket a WHO ellenőrzi és engedélyezi.
Amikor 2018-ban Kongóban tombolt az Ebola-járvány, csak egy kis összeget, 61 milliót fizetett ki a WHO és azt is késéssel.
Egy, a járvány után készült tanulmány megállapítja: az alapból több pénzt fizettek ki a kötvény vásárlóinak, mint a járványok megfékezésére az Ebola sújtotta területeken.
Hedgefundok, a WHO és a koronavírus
A hedgefundok olyan befektetési alapok, amelyek nem állnak a közönséges piaci befektetők rendelkezésére, biztos, általában államilag vagy bankok által garantált profitot termelnek ki és nincsenek a közönséges tőzsdei résztvevőkre érvényes rendszabályoknak alávetve. Magyarul a háttérben operáló tulajdonosok pénzlehúzó szervezetei.
Felduzzadt tőkéjük következtében számos gyógyszeripari konszernben vásároltak részesedést, és így a WHO-t is tudják befolyásolni.
A 2007/08-as banki válság után a központi bankok 11 éven keresztül tőkeinjekciókkal és kamatcsökkentéssel tartották életben a pénzügyi rendszert. De 2019 óta nem működik ez a stratégia. Ahogy az elmúlt hetek eseményei mutatják, a rendszer teljesen összeomlik.
Ennek során a hedgefundok komoly veszteségeket szenvedtek, amit kétfajta módon próbálnak tompítani. Egyrészt a zuhanó árfolyamokra fogadnak, másrészt mentőcsomagokat követelnek az államoktól és a jegybankoktól – és ezeket meg is kapják.
Az intézkedések természetesen nem gyógyítják a rendszert, hanem csak súlyosbítják a zuhanást és annak hatását a dolgozó rétegekre, amelyeknek tömeges elbocsátásokkal és elszegényedéssel kell számolniuk.
Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a tömegek szembefordulnak parazita életmódjuk miatt a hedgefundokkal, valamint szövetségeseikkel a politikában és a médiákban.
Elképzelhetetlen ezek után, hogy a háttérben operáló erők kihasználják erőfölényüket, és az általuk irányított, de a világ szemében a világ egészségügyének szolgálatában álló WHO-n keresztül egy soha nem látott méretű tömeghisztériát gerjesztenek, hogy így eltereljék a figyelmet az összeomló pénzügyi rendszerről, és a tömegek rohamát előre leszereljék a rendfenntartó erők és rendkívüli intézkedések segítségével? Amelyekhez a hivatkozási alapot a koronavírus adja?
2020. március
Fordította: Király József
