Sajnos már a kérdés feltevése is mutatja, hogy a médiamunkások nincsenek tisztában a Nemzetegyesítő Mozgalom céljaival, de még a „nemzetegyesítő” szóból sem tudnak korrekt következtetést levonni! Sajnos tapasztalhatjuk, nem vették maguknak a fáradtságot, hogy legalább beleolvassanak a párt honlapján megjelent anyagokba.
Ráadásul az is látszik, hogy a médiamunkások még nem is ismerik Papp Lajos professzor 2012-es írását, melynek címe: Volt egy álmom. Pedig annak ismerete nélkül, igen nehéz megérteni a Nemzetegyesítők célját és gondolkodását! Ennek ellenére szívesen válaszolok írásban a feltett kérdésre, mert ezzel talán áttörhetjük a mozgalom köré vont „elhallgatásnak erős falát”!
1/ A mozgalom tagsága éppen azért olyan alacsony, hogy ne eshessen bele a tagság a hatalmi tébolyba, ne akarják saját részükre kisajátítani a közhatalmat! Vagyis az egyetlen párt, amelynek tagjai nem lehetnek képviselők, követek, stb.
2/ Így a politikai aktivitást számon kérni a tagságon azt jelenti, hogy nem tud a kérdező leszámolni azzal a belénk táplált dogmával, hogy a pártok azért vannak, hogy levegyék a közügyekben való döntést a nép válláról,s elvegyék a nép jogát a képviselőjüknek a pártoktól függetlenül történő megválasztásáról! A NEEM tehát a Nemzetegyesítést úgy akarja elérni, hogy eszközt ad minden helyi közösségnek, ha azok saját „követeket” választanak , illetve megbíznak!
3/Felmerül a kérdés, hogy akkor kik lehetnek a mozgalom egyéni és listás képviselői a választásokon? Ez a legfontosabb törekvése a NEEM tagjainak, mert a helyi közösségek, kalákák, egyesületek, baráti körök, stb, által választott „követek”, alkalmasak lehetnek arra is, hogy az őket megbízó helyieket valóban képviseljék, s nekik a Nemzetegyesítők felajánlják, hogy ha egyéni jelöltként elindul a „követ” akkor helyet kap a pártlistán is. Ezzel valódi esélyt kaphat arra, hogy a törvényhozásba kerüljön. Természetesen, mint „követ” vissza is hívható a helyben őt megbízók részéről. A NEEM azonban csak helyi „követeket” fogad be a listájára és csak olyan személyeket, akik helyben ismertek és elismertek, sőt pártonkívüliek, de nem függetlenek a történeti alkotmányosság alapelveitől, annak erkölcsiségétől, vagyis megvesztegethetetlen, értékelvű magyarok.
4/Mivel a politika valójában a nemzet ügyeivel való foglalkozás, így vissza kellene szerezni a szó eredeti magyar értelmét is, vagyis a politika szót vagy lecseréljük a „közügyekre”, vagy kiegészítjük nemzetpolitikára, ami nem csak a határon túli nemzetrészek ügyeivel való döntéseket, hanem a gúnyhatárokon belüli nemzetrész egységes kezelését is jelenti! Szabó Dezső világosan leírta: „Nincs jobb és bal, csak magyar és nem magyar!” természetesen a magyar a mi értelmezésünkben nem faji sajátosság elsősorban, hanem a hagyományőrzés.
5/ Ezek után nézzük, hogy bizniszpárt-e a Nemzetegyesítő Mozgalom? 2018-ban ez a mozgalom részt vett a választási harcban és megméretette magát. Mivel hazánkban reklám-demokrácia van – mint a legtöbb nyugati államban is – így a sajtó azokat a pártokat mutatta be megfelelő módon, akik képesek reklámot finanszírozni, vagyis valamiféleképpen pénzpórázra kerültek. Ez történhetett önként, vagy kényszerűségből, de a pénzpóráz mindenképpen komoly hatással lesz a pártpolitikára! A Nemzetegyesítő Mozgalom azonban NEEM párt, hanem eszköz arra, hogy újra népképviselők kerüljenek a törvényhozásba, ezért vallja, hogy jó bornak nem kell cégér. Vagyis nem hajlandók önmagukat pénzpórázra fűzni, s így közpénzeket nem, s kizárólag a kisemberek támogatását fogadják el! Az a siker azonban megvolt, hogy bebizonyították, hogy van élet a pártokon kívül, hiszen sikerrel indítottak 3 fő helyi követet, akik közül 2 fő megelőzte a MIÉP és a Momentum képviselőit úgy, hogy nem költöttek pénzt a kampányra.
6/A politikai aktivitás kérdése tehát nem a párttagokon fog elsősorban múlni, hanem azokon az önszerveződő kisközösségeken, akik képesek helyi „követet” állítani, s azok képesek lesznek saját soraikból ún. „választókerületi követeket” kijelölni, akik nem pártképviselőként viselkednek majd, de népképviselőként. S e követek fogják majd visszavinni az Országgyűlésbe azt az erkölcsi tartást, ami Széchenyi István idejében még létezett, mert számukra a haza volt minden előtt!
7/ Ezzel felmerül a következő kérdés: mit fognak a párt tagjai csinálni, ha nekik semmilyen szerepük nincs a választásokon? Ez igaz, de a választások után kell valakinek ellenőrizni a megválasztott népképviselőket, hogy ragaszkodnak-e a történeti alkotmányosságunk erkölcsi-jogi alapelveihez, vagy ők is behódolnak a mindent elborító erkölcstelenség csábításának és korrupcióba keverednek-e? Bibó István szerint: A hatalom demoralizál, tehát ellenőrzésre szorul. S ezt az ellenőrzést fogják a NEEM tagjai végezni úgy, hogy a képviselőt „követnek választó” helyi közösségekkel állandó kapcsolatban, erről véleményt cserélnek.
8/ A Nemzetegyesítő Mozgalom tehát nem a hagyományos értelemben vett bizniszpárt, nem a reklám-demokráciát kiszolgáló, abba teljesen beilleszkedő párt, hanem egy olyan köznépi eszközpárt, mely valóban mozgalom, amely a közvetlen demokrácia megvalósításán munkálkodik, s ezért nemzetegyesítő! Én mint önkéntes szóvivő pártonkívüli vagyok, s minden tiszteletdíj nélkül vállaltam el ezt a felelősségteljes munkát mert a következő a jelmondatom:
A LEGTÖBB PÁRT CSAK ÁRT, A NEMZETEGYESÍTŐ MOZGALOM AZONBAN NEEM PÁRT, ÍGY NEM IS ÁRT!
Dr. Bene Gábor
