BG: Mi a megoldás, ha semmi se lesz olyan, mint régen?
(Így akarja a legrégibb alkotmányos nemzetet a pénzhatalmi deep state etetni?)
Most a magyarságnak óriási lehetősége adódott azzal, hogy az Országgyűlés megszavazta, és visszanevezte a vármegyéket! Sőt a központi hatalom kinevezett főispánokat is! Így most az önszerveződő magyarság biztosíthatja az ellensúlyt! Ezt az ellensúlyt igazságos Mátyás királyunk indította el, amikor a főispánokkal szemben és a saját hatalma korlátozást biztosította az alispán intézményével, ami a vármegyei autonómiát, vagyis a helyi érdekérvényesítés megvalósulását jelenti!
Mi is az a vármegye?
A magyar történeti alkotmány legrégibb és legeredetibb intézménye, amely egyrészt megvalósítja a vármegyei autonómiáját, közben végrehajtja a központi hatalom rendeleteit is, ha azok nem ellentétesek az alkotmányos alapelvekkel! A vármegye rendszere 400 éven át biztosította a Habsburgok alkotmány ellenes kormányzásával szembeni kurucos ellenállás jogát, ami szokásjogban maradt.
Nézzük ki is a főispán?
Ő a vármegyei törvényhatóságot ellenőrző személy, akit a központi hatalom, vagyis ma a kormány nevez ki! Közvetlen intézkedési jogköre nincsen, csak ellenőrző szerepe van, mint a kormánymegbízottaknak!!
Ha pedig vannak már főispánok, akkor válassza meg végre a nép a vármegyei autonómia első tisztviselőjét is – hiszen az alkotmányos szokásjog szerint – kell minden vármegye élére egy olyan tisztakezű (pártonkívüli), aki nem a rangkórság miatt vállalja el az ALISPÁN tisztséget, hanem az alkotmányos közjó érdekében!
Ki tehát az alispán?
A vármegye első tisztviselője, akit nem a központi hatalom nevez ki, hanem a nép választja meg a helyben ismert és elismert, arra érdemes és alkalmas személyt 10 évre! Természetesen az alispánt is visszahívhatja a választói nagygyűlés többsége.
Mi az a törvényhatósági bizottság?
A vármegyei autonómiának törvényhatósági joga van, vagyis nem csak az állami végrehajtó hatalom alsófokú megnyilvánulása, hanem a saját helyi ügyeik intézői és a szabályrendeletek megalkotói. Tehát ezek a törvényhatóságok gyakorolják az önkormányzatot is és az állami közigazgatás közvetítését is.
A törvényhatósági bizottság vezetője a „kormány rendelete ellen a végrehajtás előtt egyszer az Országgyűléshez és a kormányhoz is fordulhat, ha a rendelet vagy törvénybe ütközik, vagy a helyi viszonyoknál fogva célszerűtlennek tartja.”
Kik lehetnek a tagjai a törvényhatósági bizottságnak?
Ezt legutoljára az 1929:XXX. törvénycikk szabályozta: 1/ valamennyi vármegyei választó közül 10 évre választ tagokat a nép, s így az alispánt is ennyi időre. 2/ a vármegyében lakók közül a legtöbb adót fizetőkből öt évre választott tagok, 3/ a szakszerűség címén a területen működő állami hivatalok vezetői: önkéntesen
4/ a vármegye területén működő vallásfelekezetek képviselői: önkéntesen 5/ közérdekű szervezetek, intézetek küldöttei. (vitézi szék, kamarák, stb.) 6/ Pl. a közfelkiáltással – megválasztott törvényhatóság főbb tisztviselői
7/ S végül az örökös tagok, akiket a közélet érdemeseiből választott a nép. Természetesen csak annak a szavazata számít a vármegyei tisztségekre való választás során, aki eljött a meghirdetett gyűlésre! Hiszen a reklám-demokratikus választásokon is csak az számít, aki szavaz! (Ugye így van?)
Az 1929:XXX. tc alapján a törvényhatósági bizottsági tagok száma a törvényhatóság lakosainak számához igazodik…..Számuk vármegyénként 150-nél kevesebb és 450-nél több nem lehet! Ugyanígy a törvényhatósági jogú városokban 120-nál kevesebb és 180-nál több nem lehet.
Mi a törvényhatósági bizottság jogköre?
Helyi szabályrendelet alkotás, felírási jog az Országgyűléshez és a kormányhoz, panaszjog a közigazgatási bírósághoz, hivatalszervezési jog, tisztviselők és a felsőházi tagok választása, a főispán beiktatása, végül helyi közvagyoni ügyek.
Mi is a szokásjog?
A szokásjogot maga a nép teremti azzal, hogy visszatérően alkalmazza, mint az erkölcsi életmód igazságos alapelvét. S akár ítélkező bíróként, akár hétköznapi ügyfélként be is tartotta a szokásjogot. Ez a szokás igazságos és méltányos volt, de még az állami szervek gyakorlata is segíti a közmeggyőződés kialakulását!
Megtörténhet, hogy a szokásjogot írásba foglalják, de attól nem válik írott joggá!
Werbőczy szokásjogi gyűjteménye a törvényhozás alakiságát nem tartotta meg, így mint egy speciális „törvényhozási előmunkálat” csak is szokásjogi úton válhatott törvényerejűvé, s azzá is vált, s a bíróságok 1945-ig hívatkoztak is rá! A törvény mint modernebb alaki jogi fogalom a jogszokás útján előzetesen, évszázadok alatt kialakult, csiszolódott tényleges állapotok szentesítése volt, de sajnos csak is a történeti alkotmányt tiszetelő, és az azt betartó korokban!
Alkotmány vagy alaptörvény? A nyugati alkotmány merev és többnyire paíron maradó, vagyis kijátszható! Ezzel szemben a történeti magyar jog, a
bevált alkotmányos jogelveink rugalmasak és kijátszhatatlanok, mert nem része a jogrendnek az alkotmány, sőt felette áll, mert a jogalkotás korlátját biztosítja.
