a NEMZETEGYESÍTŐK NEƎM PÁRTJA szóvivője által
Elöljáróban annyit, hogy sikerült bebizonyítanunk, hogy van élet a pártokon kívül is! Végre sikerült pártonkívüli képviselőjelölteket elindítani a választásokon úgy, hogy nem működött a pártfegyelem, viszont a történeti alkotmány jogelveinek értékrendje – a valódi magyar értékrend – igenis elkötelezett embereket állított csatasorba a választásokon a pártokrácia ellen. Nem a Nemzetegyesítő Mozgalom vezetői szerepeltek a listán, nem ők mondták meg, hogy ki lesz a képviselőjelölt, hanem alulról szerveződött a képviselők jelölése.
Eddig ilyen kísérlet még nem volt, de most sikerült bebizonyítani a gondolatot, hogy igenis lehet pártonkívülieket bevinni ezzel a „trójai falóval” a törvényhozásba, csak le kell számolni a hamis pártdogmákkal. A jelölteket ugyanis a helyi közösségek állították. Azok, akik jól ismerték őket, tehát helyben ismert és elismert pártonkívülieket jelöltek. Sajnos kevesen tudták összeszedni az 500 aláírást, így nem tudtak a Nemzetegyesítők listát állítani, vagyis nem tudták kihasználni a szűk ösvényt, amit a választási törvény biztosít számukra.
Pedig ebben a hamis választási rendszerben csak listáról lehetne a törvényhozásba bejuttatni pártonkívüli és a választók által ellenőrizhető és visszahívható személyeket. Olyanokat, akik nincsenek pénzpórázra fűzve, akik megvesztegethetetlenek, és így valóságos képviseletet biztosítanának a választóiknak. Azt már minden józan magyar tudja, hogy nem a különböző pártok biztosítanak képviseletet az embereknek, hanem a saját maguk jelölte képviselő, akit egyébként vissza is hívhatnak, ha nem őket képviselné a Nemzetegyesítők NEƎM pártjának segítségével megszerzett képviselői széken. Hiszen a Nemzetegyesítők NEƎM pártja csak egy eszköz, amelynek szolgálatát a legnagyobb alázattal ajánlottak fel az önszerveződő, helyi kisközösségek magyarságának. (Hol volt ettől az alázattól az összes többi párt?)
Ne feledjük el, hogy az egyetlen olyan induló szervezet volt, amely ellenállt a pénzpóráznak.
Mert egyetlen forint közpénzt nem vett fel sem a NEƎM párt, sem a kisközösségek által jelölt civil-Nemzetegyesítő jelöltek. Vagyis volt is párt és nem is. Valójában elültettünk pár magot, s ezzel a rendszerváltás lehetőségének a feltételeit kezdtük el kialakítani. Mindebből is látható, hogy az alázattal rendelkező Nemzetegyesítők nem hatalmat akarnak maguknak, hanem vissza akarják azt adni azt a magyar embereknek, a nemzetnek! S ebben nincsenek lózungok és hazugságok, egyéni érdekek, mint az összes többi párt esetében. Nem véletlenül az a rövidített nevük a Nemzetegyesítőknek, hogy NEƎM párt!
Nézzük az én példámat? Én nem vagyok tagja a Nemzetegyesítők Mozgalmának, vagyis nem vagyok tagja egyetlen pártnak sem. Ám a Csongrád megye 1. választókerületben a NEƎM ernyője alatt Ravasz László (A helyi devizaadósok jelöltje) kívánt indulni, s én így lemondtam az indulásról ott ahol élek, pedig ott igen sokan ismernek és a helyi Magyarok Szövetségének közössége jelölni is akart. Hozzám a szentesiek fordultak az utolsó napon, hogy mivel nem tudtak kiállítani jelöltet, így engem kérnek fel erre. Indulásom oka tehát, nem a nyerési vágy volt – hiszen tudtam, hogy ilyen média-ellenszélben nem lesz komoly az eredményem! A cél tehát annak a kimutatása, hogy csak egységes jelölt győzheti le az ál-nemzeti oldal és a balliberálisok váltó-párti rendszerének látszólagos demokratizmusát, az „ellenzék és kormánypárt” egységes metódusát.(Az persze nem kérdés, hogy pártok képesek-e a nemzet teljességének érdekeit képviselni, hiszen a nevükben is benne van a RÉSZ, vagyis ők csak részérdekeket akarnak és tudnak is képviselni.)
Szerintem soha nem fogják megvalósítani a pártérdek és a pártvezetők önzése miatt a valóságos nemzeti képviselet a hagyományos pártok, hiszen nekik nem ez az érdekük! Így nincs más út csak az ernyőpártos megoldás, ahol az értékrend alapú ernyőszervezet kizárólag, helyben ismert és elismert pártonkívüli jelölteket indít! Erre a Papp professzor által megálmodott tervre jött létre a Nemzetegyesítők NEƎM pártja, amely képes lett volna ernyőpárti szerepét betölteni, ha nincs annyi okos értelmiségi magyar, aki – fel sem ismerve a politikai trójai faló valódi szerepét – lemocskolta, kifigurázta őket. Közben nyomta a saját, szövegét a választásokon az összefogásról, illetve nyomta azt a pártot, amely szerinte az igazi. Így volt ez a MIÉP-JOBBIK- KISGAZDA illetve a Nemzetegyesítő Mozgalom összes újsütetű és bizniszpárti ellenfelével, de most talán végre-valahára ráébredhetett mindenki, hogy nincs igazi párt, mert a párt csak részérdeket képes képviselni! Ha valóságos pártként és a demokratikus centralizmus jegyében működne a NEƎM párt, akkor Ők sem lennének másra képesek, csak beilleszkedni a hatalmi struktúrába, vagy a kormány, vagy az ellenzék soraiba.
Azt már tudhatjuk, hogy milyen az igazság és az önző élet a MIÉP-ben, s milyen a JOBBIK MAGYARORSZÁG akkor, ha néppártosodik a vezetőség. Az egykori Kisgazdák pedig már lejáratódtak akkor, amikor pesti ügyvédek vették kezükbe a gazdatársadalom sorsát.
Ebből világosan következik, hogy csak egyetlen alázattal rendelkező ernyőpárt létezik hazánkban (de lehet az egész világon!), a NEMZETEGYESÍTŐK NEƎM PÁRTJA!
Szerintem elég lett volna ennyit megérteni a választókkal, hogy pár megvesztegethetetlen, helyi képviselő listán bekerüljön, de nem volt semmilyen lehetőség a megszólalásra, s a botrányokat – amelyek hírértékűek a médiában – teljesen elakarta kerülni a Nemzetegyesítők mintapártja. A „kormányváltó” erőknek azonban óriási média háttere volt. Azzal viszont sikerült elérni azt, hogy teljesen leamortizálták magukat. Vagyis nem a média megszólalási lehetőség számít elsősorban, hiszen amíg nem volt a Jobbik vezetése mögött a Simicska féle médiatámogatás, ezt az eredményt akkor is tudta hozni a JOBBIK, mert addig hiteles volt.
Sajnos az emberi természettel, az önzés szabadságával szemben veszítettünk csatát, s ez bizony várható volt. Én nem is számítottam másra, legfeljebb annyira, hogy a Fidesz kis többséggel nyer. Ám mégsem ez történt, de talán ez felnyitja a szemét azoknak, akik a NEƎM mocskolásával voltak elfoglalva ahelyett, hogy gondolkodtak volna. mert nem kell mást tenni, csak figyelmesen elolvasni, amit itt látunk és gondolkodni rajta!
Most nézzük milyen eredményt tudtam elérni a szentesiek választókörzetében, ahol viszont 2-3 személyen kívül senkit nem ismertem.
Csongrád megye 3. számú választókerületében a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az egyéni jelöltek sorrendje a következő:
- Farkas Sándor (FIDESZ-KDNP) – 50,43 százalék, 26 683
- Szabó Zoltán Ferenc (JOBBIK) – 37,30 százalék, 19 733
- Eörsi Mátyás (DK) – 4,83 százalék, 2558 szavazat
- DíElia Viktor (LMP) – 2,67 százalék, 1413 szavazat
- Hegedűs Barnabás (MOMENTUM) – 1,42 százalék, 750
- Ornyik Imre (Független) – 1,08 százalék, 569 szavazat
- Dombi Gábor (EGYÜTT) – 0,82 százalék, 435 szavazat
- Bene Gábor (NEƎM) – 0,29 százalék, 155 szavazat
- Mihály József Tibor (MIÉP) – 0,25 százalék, 132 szavazat
- Bartók Gyula Szilveszter (KÖZÖS NEVEZŐ) – 0,21 százalék, 113 szavazat
- Demeter István (TENNI AKARÁS MOZGALOM) – 0,18 százalék, 97 szavazat
- Gila Ádám (REND PÁRT) – 0,18 százalék, 94 szavazat
- Kasler Sándor (A HAZA PÁRTJA) – 0,17 százalék, 92 szavazat
- Mihály Alexandra (MCP) – 0,09 százalék, 48 szavazat
- Rostás Dávid Tivadar (OCP) – 0,07 százalék, 35 szavazat
- Tusz Andrea (HAJRÁ MAGYARORSZÁG!) – Visszalépett/visszavonva
Csak egy kis matek Kubinyi Tamásnak, aki bennünket vádol SZDSZ kötődéssel! 569 +155+ 132 + 113 + 97 + 94 +92 = 1252
Vagyis csak a Momentumot tudtuk volna megelőzni, ha „összefogunk” és akkor az LMP 1412 szavazattal mégis előttünk lett volna?
Szerintem közös reklámstratégiával és országos listával, biztosan megtöbbszörözhető lett volna ez a szerény szavazatszám! Sőt az LMP is beelőzhető lett volna.
Csak nem oldódott volna meg az alulról szerveződő képviselőjelöltség problémája. Ugyanis a fent jelzett pártocskák mindegyike kihagyta a közösségépítést, az alulról szerveződő jelölt állítást szintén. Vagyis a jelöltnek a párthoz kellett hűnek lenni és nem a helyi választókhoz! Ezzel pedig nem oldódott volna meg semmi, mert a pártvezetői ego minden egyes pártban kidomborodik, kivéve a Nemzetegyesítők NEƎM pártját, ahol nem betonozható be vezetés.
Szerintem a fenti számok is mutatják, hogy nem a Subás gondolata volt a verhetetlen (bár erősen állította, hogy az Ő független képviselői megverik a Fideszt!!), hanem a helyi ismertség számított! Ornyik Imre azért kapott 569 szavazatot, mert helyben ismert és elismert ember. Olyan kőműves, akit szeretnek az emberek. Ha engem Szegeden indít a Magyarok Szövetsége helyi csapata, valószínűleg nekem is hasonló arányban lett volna a szavazatom – a város nagyságának figyelembe vételével – mint Imrének Szentesen.
A számokból látható: nem az országosan ismert MIÉP, vagy a hangzatos nevű és az előző választásokon is indult Haza pártja áll az élen a magukat valódi nemzeti pártként meghatározó kispártok között, hanem egy helyben ismert és elismert munkásember.
Ha a szervezettségünk jó lett volna és nem kavart volna senki, akkor ebben a kerületben csak az Imre indult volna el a NEƎM védőernyője alatt és akkor (országos lista esetén) képesek lehettünk volna egy pártonkívüli frakciót alakítani az OGY-ban. Így viszont csak nézünk, mint a moziban… Egyébként „gratulálok” mindenkinek, aki ebben segített a hatalomnak!
Érdemes a Közös Nevező anyagát elolvasni annak példájaként, hogy milyen közel állunk egymáshoz. Ez arra is jó példa, hogy lehet olyan szöveget is írni, ami bizony egyszerűen érthető, világos kifejezésekkel operál és nincs túlbonyolítva!
Következtetésem a jövőben kialakítandó NEMZETEGYESÍTŐ együttműködés számára ez:
Aki nem tud azonos értékrendben gondolkodni, aki vezérkedni akar, annak nincs helye közöttünk! Aki viszont alázattal vállalja a feladatokat, nem tesped, és nem azt keresi, mit-miért nem lehet megvalósítani, az valóban tagja a nemzetnek, s az tartson is velünk!
(Bene Gábor)
NEƎM Nemzetegyesítő Mozgalom
