Mivel a mai ember nem nagyon foglalkozik már a régi dolgokkal, nézzük most át, hogy melyek azok a pontjai az Aranybullának, amik ma is fontos és alapvető jogainkat biztosítanák, ha ismernénk is őket és a pártokra épülő nem közhatalom: be is tartaná! Mert éppen az Aranybulla biztosította a korszak szintjén – s ma is tudná biztosítani – a pénzhatalom centralizációjának a korlátozását, s a kötelezettségek és jogok igazságos harmonizációját, ami a boldog élethez, a tisztességes megélhetéshez ma is kell!
Megtalálhatjuk közte az érdemmel szerzett birtok védelmét, sőt az egy és ugyanazon szabadság elvét (még az idegenek számára is), sőt az értékálló közpénz kiadás kötelezettségét, és az idegenek helyes korlátozását, főleg a köztisztségek kapcsán. Szabályozza a hazai föld védelmét is, ami abban nyilvánul meg, hogy az idegen kézbe kerülő birtokot, bármely magyar visszaválthatja! Utóbbit kellene ma állami hitel-segítséggel alkalmazni pl. a Dunántúlon a zsebszerződésekkel jogellenesen idegen kézbe került földjeink esetében! Lássuk hát az eredeti szöveget, mely 800 év után is könnyen érthető számunkra, nem úgy, mint az angolok számára a Magna Charta!
„Mivel azon szabadság, melyet Szent István király szerzett volt országunkban mind a nemeseknek, mind egyebeknek, némely királyok hatalma által, kik néha magok haragjáról bosszút állának, néha hallgatának a gonosz embereknek hamis tanácsaira, vagy kik az ő tulajdon hasznokat keresék, igen sokban megkárosodott: a mi nemeseink Fölségünknek, és az előttünk való királyoknak sokszor könyörgöttek és esedeztek országunknak megjobbítása végett… a mi országunkban a Szent Istvántól adatott szabadságot megengedjük.
És más egyéb dolgokat, melyek országunk jobb állapotjára tartoznak, hasznoson rendelünk ilyen módon:
XVII. CIKKELY
Ha valaki igaz szolgálatja által jószágot (vagyis birtokot) nyerend, attól soha meg ne fosztassék!
XIX. CIKKELY
A várok jobbágyi, a Szent István királytól adott szabadság szerént éljenek.
I §. Hasonlóképpen az idegenek, akármi nemzetből valók, az eleitől fogva nekik engedtetett szabadság szerént éljenek.
XXIII. CIKKELY
Ismét; a mi új pénzünk esztendeig tartson húsvéttól fogva húsvétig.
1 §. És a pénz olyan értékű legyen, amilyen volt Béla király üdejében.
XXIV. CIKKELY
Pénzverő kamaraispányok, sótisztek, vámosok csak országunk nemesei legyenek.
1 §. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
XXVI. CIKKELY
Ismét; jószág (vagyis birtok) az országon kívül valónak ne adassék.
1 §. Ha valami jószág már valakinek engedve volna vagy eladva, a hazafiaknak megváltásra visszaadassék!
XXXI. CIKKELY
1 §. Úgyhogy ez írás mindenkor szemeink előtt lévén, se maga ne tévelyegjen a feljebb megírottakban, se királyt, se nemeseket vagy egyebeket ne engedjen tévelygeni; hogy ők is gyönyörködjenek szabadságokban, és azért mihozzánk s utánunk élő királyaikhoz hívek legyenek, és a királyi koronának köteles engedelmességgel szolgáljanak.
2 §. Hogyha pedig mi e mostani rendelésünk ellen cselekedünk, vagy valaki a jövendő királyok közül valamikor ellene akarna járni, ezen levelünknek erejével, anélkül, hogy valami hűtlenség gyalázatjában essenek, mind a püspökök, mind más jobbágyok és az ország nemesei mindnyájan és egyenként is a mostaniak és jövendők és maradékok nekünk és utánunk való királyaiknak szabadon ellenünk állhassanak és ellenünk mondhassanak örökké.”
Az angol Magna Charta a lordok és a király, valamint az akkor már erős pénzközpont a „City” kiegyezése volt, amíg a mi bullánk a köznemesség és a király megegyezése lett, s ez bizony alapvető különbség e kettő között! Számunkra ma is fontos az ellenállási jog és kötelezettség, – amely az ősi Vérszerződésünk folyománya – s amiről a magyar országgyűlés csak zsarolás hatására mondott le 1687-ben Pozsonyban. A török kiűzése utáni állapot a legyengült magyarság számára azt a helyzetet hozta, hogy vagy besorolnak minket az örökös tartományaik közé a gátlástalan Habsburgok, vagy alkotmányos királyság maradunk akkor, ha lemondunk a szabad királyválasztás jogáról és az ellenállás jogáról és kötelezettségéről. Az országgyűlés akkor, engedett a zsarolásnak és e két alapvető jogunkról lemondott a kivérzett magyar nemesség. Ám tudjuk: a zsarolás hatására született lemondás nem lehet érvényes! Minden jó magyarnak tudnia kell, hogy mind a szabad királyválasztás joga, mind az alkotmánysértő hatalom elleni fellépésünk örökkön-örökké érvényes, mert jogtalanság jogot nem alapít!
A szerző közjogász és nemzetépítő segédmunkás
PS: 1687-es koronázás is valójában a megzsarolt nemzet „hozzájárulásával” ment végbe, mikor kimondta az országgyűlés a Habsburgok fiági trónöröklését, egészen a fiúág kihalásáig. Bár gyakorlatilag annak elismerése csak az I. Ferdinánd óta érvényben lévő (rossz) szokás megerősítése volt ez a „királyválasztási jogról lemondás”. Amiket most leírtam Önöknek, azt a célt is szolgálja, hogy a lehető legkisebb vér és élet áldozattal – vagyis közjogi szabadságharccal -, minél gyorsabban léphessük meg a szükségszerű lépéseket, nemzetként és nem pártosan megosztott magyarságként! Mert az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítása csak a Nemzet újjászervezése útján, csak alulról, történhet meg!
Dr. Bene Gábor
