Eszembe ötlik a korszak utolsó emléktörvénye, az 1942-ben keletkezett XX. törvénycikk, amely az elhunyt Horthy István kormányzó-helyettes, repülő-főhadnagy emlékét örökítette meg. Vitéz Horthy István Alekszejevka város közelében lezuhant Héja típusú vadászgépével „nemes vérével itatva meg a szomjas orosz földet”.
Továbbá főméltóságú címmel ruházta fel a Horthy István ágából származó fiú utódokat „Kormányzó Úr Ő Főméltósága iránt érzett hálától vezettetve, s bízva abban, hogy […] Horthy István kormányzó-helyettes úron át leszármazók ágában – ha Isten is úgy akarja – mindig lesznek nagy nemzeti feladatok vállalására és viselésére az elődökhöz méltó férfiak”.
Milyen kár, hogy ez a vágya az akkori Országgyűlésnek nem teljesült!
Honféltő szeretettel: Bene Gábor