SZENTENDREI NYILATKOZAT

Balogh Sándor professzor (USA) meghívását, a Gyarmati Péter professzor szervezésében megtartott, helyzetelemző, a Szent Korona jegyében, kiútkereső ankétra és azt követő nyilvános fórum tartására az alulírottak fogadták el. Katona Ferenc, betegsége miatt, írásban küldött vitairatot.

A jelenlévők – érvek ütköztetésével – megállapították, hogy miben értenek egyet, és azt is, hogy miben tér el véleményük egymástól. Ez alapján azt a következtetést vonták le, hogy az azonosság meghatározó és ezért – különös tekintettel arra, hogy a különbségek sem kizárólagosak egy-egy kérdésben – a további együttműködést lehetségesnek, sőt, szükségesnek tartják.

Az ankét bizonyította, hogy a megegyezési szándékkal vitát vállaló, felkészült, gondolkodásban egymástól eltérő emberek nemcsak képesek a párbeszédre, hanem az azonosság és különbözőség megállapításával képesek a közös továbbgondolkodásra is.

1. Irányok és célok.

1. A Szent Korona alkotmányos jogfolytonosságát vissza kell állítani.

2. Hirdetjük, hogy a Szent Korona Értékrend az állam és a személy szabadságát jelenti, szemben a köztudatba mosott feudalista, diktatórikus képzetekkel.

3. A Szent Korona élő személy, akinek főhatósága (királysága) – testének a személy és a terület kettőst megvalósító egységén alapulva – megkérdőjelez

4. A megbukott neoliberalizmus egyetlen lehetséges és szükséges alternatíváját a Szent Korona Országainak mintaként történő visszaállítása

5. A népszuverenitáson alapuló állam esendő a tömegbefolyásolás révén, ami mindannyiszor bizonyított és ezért alkalmatlannak t A népszuverenitás fogalmilag ellenkezik a Szent Korona szuverenitás elvével, azonban a demokratikusan kifejtett népakarat része a Korona Tannak.

6. Ezt a nyilatkozatot mindannyian, egyénenként is, a rendelkezésünkre álló eszközökkel terjesztjük Magyarországon és külföldön egyaránt. Nyilatkozatunkhoz minden vele egyetértő aláírásával csatlakozhat.

1. Megállapítások.

1.       A Szent Korona Értékrend.

A Szent Korona Tan dogma-megfogalmazó diszciplína, államiságunk ezeregyszáz éves történelmének lenyomata, amely magába foglalja történelmi hagyományainkat is. A Szent Korona Értékrend gyakorlati alkalmazása a Tan és a jelenkori sajátosságok figyelembe vételével történő szakralitás és logikai értelmezés alapján lehetséges és szükséges.

2.       A judeo-kereszténység értelmezése.

A zsidó és a keresztény istenkép, valamint a talmudi és a bibliai felebaráti fogalom és erkölcsi normák lényegileg térnek el egymástól.

3.       A Szent Korona alkotmányossági jogfolytonossága és annak megszűnése.

A pontos időpontot nehéz meghatározni, de ebben avonatkozásban nem is lényeges, mert a nemzeti függetlenség 1944. március 19-ével, a német megszállással megszakadt, ezért az azóta keletkezett bármilyen jogi változás érvénytelen, egészen a jogfolytonosság helyreállításáig, amely azonban mindmáig nem történt meg.

4. A Szent Korona Tan szerepe a magyar jogfejlődésben és a jelenlegi alkotmányozási kérdésben.

Az 1944. március 19-ig történt jogfejlődés alapja a Szent Korona Tan volt. Az azóta eltelt időszak jogalkotásával és jogalkalmazásával kapcsolatban – különös tekintettel a jelenlegi történelmi helyzetre- a hagyomány szerepének értelmezése szükségszerű.

–  2  –

• Felad

1. A vezető egyéniségek szerepe történelmünkben kérdéskör megtárgyalása idő hiánya miatt elmarad Szervezzünk mielőbb egy találkozót ennek a kérdéskörnek a megbeszélésére, kiegészítve a jelen ebbéli hiányának megtárgyalásával, javaslatokkal. Ez alkothatna egy második Nyilatkozatot.

2. Az aláírt Nyilatkozat terjesztésével és visszhagjával kapcsolatban találkozni fogunk. A találkozókra további szereplők bevonása is lehetséges.

3. Reményünk, hogy ezen Nyilatkozatunk olyan visszahangra talál, amely feljogosít minket (esetleg felhatalmaz) további lépések megtételére.

Kelt Szentendrén, 2009. szeptember 10-én.

Bakos Batu, Balogh Sándor, Fáy Árpád, Gyarmati Péter, Halász József, Kocsis István. Katona Ferenc, Tóth Zoltán József és Zétényi Zsolt távollétével, de egyetértésével.