Sajnos alapeset, hogy a számukra furcsa állítást, azonnal elutasítják egyesek. S ezt nem csak olyan emberek teszik, akik egoisták, vagy felületesek. Sőt egyre inkább tapasztalom, hogy szinte mindenki gúnyolódik anélkül, hogy az állítás mögé néztek volna, elgondolkodnának rajta. Nem hivatkoznak tényekre, nem érvelnek, csak az állítást gúnyolják alaposabb átgondolás, vagy ellen-bizonyítás nélkül. Akik viszont megpróbálkoznak „tényekkel” vagdalódzni, olyan blőd dolgokat írnak, hogy nem is érdemes rá reagálnom.
Bármily furcsa, de a kritikus gondolkodáshoz az első lépés az, hogy elkezdek mögé nézni a híreknek, történéseknek, állításoknak! Kérdéseket teszek fel magamnak, vagy ha van rá lehetőségem akkor azoknak, akik a hírt vagy állítást terjesztik.
Persze tudjuk, hogy létezik tudatlanság, naivság sőt rajongótábor is, akiknek lelkes tagjai gúnyolódnak minden olyanon, amit nem az ő körükben állít valaki, amit nem a saját megmondóemberük hirdet.
ÁLLÍTÁSOM: SZÜKSÉGES A VÁRMEGYEI AUTONÓMIA!
Mi is kell ehhez?
Elsősorban az, hogy megismerjük: a magyar történelemben milyen módon születtek és működtek a vármegyék intézményei.
Milyen módon született meg a vármegyei autonómia?
1486-ban az igazságos Mátyás királyunk felismerte, hogy a saját központosító törekvéseivel szemben szükséges egy olyan ellensúly, amely nem ellensége a hatalomnak, hanem ellenőre, kritikusa. Ezért a Decretum Maius 60-ik szakaszában kimondta, hogy a vármegye élén az általa kinevezett (fő) ispán mellé, válasszon csak minden vármegye egy alispánt, aki nem a központi hatalom, nem a király, nem a kormány, de az őt megválasztó gyűlés előtt teszi le az esküt. Ezt a személyt, csak a vármegye közössége jelölje és válassza meg!
Ha tehát a mai vármegyék és a főváros (Pest és Buda) megválasztja alispánját, akkor a fékek és ellensúlyok megvalósulnak, és Bibó István régi gondolta is valóra válik: „A hatalom demoralizál, tehát ellenőrzésre szorul”! Létrejön a 21 tagú ellenőrző testület, mellette a vármegyei Törvényhatóságok 150-450 fővel, amely az 1929 évi XXX. törvénycikk alapján a hagyományos autonómia felélesztése. Ez valójában a történelmi hagyományunk helyreállítása, mivel a magyarság a pártoskodók mellé felsorakoztatja a nemzeti civilek helyi kisközösségeit, s azok kezükbe veszik a saját sorsukat úgy, hogy elismernek mindent amit a központi kormányzat jól csinál és nem fogad el semmit, amit viszont NEEM! 1848-ig a vármegyei gyűlésen csak a nemesség jelenhetett meg, de ezt követően sajnos olyan választási rendszereket ismerhettünk meg, amelyek a lobbi-demokrácia rendszerét valósították meg. Ebben a lobbi- vagy reklám-demokráciában kizárólag a pénz a fegyver, s így a helyi közösségek érdekképviselete sajnos, nagyon visszaszűkül.
Nekünk tehát olyan vármegyei gyűléseket kell megszerveznünk, amelyeken minden szentkorona tag, minden szavazati joggal rendelkező állampolgár ott lehet és szavazhat. Ám a pártokrácia csak a saját „katonáit”, a pártfegyelem alatt álló és pénzpórázra vett személyeket szokta indítani. Ezért a pártosan gondolkodó, vagy párttag személyek ne lehessenek a vármegye tisztségviselői, mert ők csak pártérdeket – magyarul csak részérdeket – fognak képviselni! (Kérem azokat a kritikusokat akik ezek után sem akarják, hogy a helyi magyarság a kezébe vehesse a saját sorsát, támogassák csak továbbra is a pártokrácia által megszállt és erősen kiüresített önkormányzatokat a vármegyék szintjén, és meg fogják látni, hogy éppen ők lesznek az ottani nép érdekeinek a legnagyobb elárulói!)
A párttagokon és pártvezetőkön nem csodálkozom, hiszen ők a párt, vagyis a „rész” érdekeit képviselik, hiszen ezért találta fel ezt a rendszert az „oszd meg és uralkodj” szellemében a pénzbirodalom!Azok, akik viszont ragaszkodnak elődeink alkotmányos jogalkotása és az igazságos Mátyás akaratához, azok segítsék a vármegyei gyűlések megszervezését, azok tisztaságára ügyeljenek, jelöljenek helyben ismert és elismert, becsületes és az érdekképviseletükre alkalmas személyeket, akik pártonkívüliek és leteszik az esküt arra, hogy visszahívhatók lesznek, ha nem választóik érdekét képviselik!
A vármegye 400 éven át képes volt ellenállni a Habsburg királyok önkényének, mert az AUTONÓM volt! Most a központi hatalom dobta fel a labdát azzal, hogy főispánt nevezett ki. De hol marad a vármegye valódi érdekét képviselő alispán? TE JELÖLD, TE IS VÁLASZD MEG!
Ha akarsz tenni a jövő nemzedékért Csongrád vármegyében, akkor gyere el április legelső szombatján – eső esetén vasárnap – Szegedre
ahol vármegyei autonómiánk élére választunk alispánt!
Ha érdekelnek a részletek is, hívj! 06703603595
A szerző közjogász és nemzetépítő segédmunkás
