Miért jön létre hazánkban a kétpártrendszer? Miért maradt el 2010-ben és miért fog elmaradni újra és újra az elszámoltatás? Sajnos ezekről a félelmetes igazságokról nem beszél ma őszintén senki! Egy olyan országot szeretnénk, ahol a jót megtartjuk és csak azt javítjuk ki, ami rossz! Vagyis nem öntjük ki a gyereket a fürdővízzel! Ezért le kellene szokni Orbán kedvenc ellenfeleiről, s új arcokat kellene találnunk!
Taktikai manőverek nélkül és őszintén kellene kibeszélni ezt a helyzetet. Mert láthatóan gyülekeznek már a miniszterelnököt gyűlölő politikai hiénák, akik egyre sértettebben szeretnének véget vetni a mai haveri feudalizmusnak, ám nem a közjó érdekében, hanem a saját zsebük cincogása miatt. (Tisztelet a kivételnek!) Sajnos, látszik már az „előválasztásnak” nevezett burkolt mutyizáson, hogy nem tudja leváltani azokat a liberálisokat, akik valójában elősegítették az áldemokratikus helyzet kialakulását. Én magam nem hiszek ugyan a demokráciában, hiszen már az ókori görögök is – főleg Arisztotelész és Platon – kimondták, hogy az bizony a népuralom elfajzott formája, amely a politeiát cserélte le.
Ez utóbbi – vagyis a sokak számára ismeretlen POLIEIA – a joguralom olyan formája volt, ahol nem a nép és nem az uralkodók szuverenitása volt a döntő, hanem a beváltan működő szokásjog határozta meg az államformát is. Milyen érdekes, hogy a mi történeti alkotmányosságunk alapgondolata is ugyanez volt, ám a kommunisták kidobták ezt a jeles igazságosságot! Most azonban ezek készülnek vissza, hogy beleüljenek az előkészített hatalomba! Nem lenne szabad azért leváltani a miniszterelnököt mert a másik oldal jobb lesz! Nem lesz jobb! Sőt! 2006 őszén kimondtuk, hogy nem kormányváltás, hanem valódi rendszerváltás kell. Nos ezért lett a Kossuth tér valódi céljai elhallgatva, pártérdekből kihasználva.
Ennek a mai rendszernek az a legfőbb jellemzője, hogy a hatalmi helyzet – ami ellenzék és kormánypárt együtt – olyan szerkezetben testesül meg, amire az egyszerű (de józan paraszti ésszel rendelkező) ember azt mondja: azonos gyökerűek. Vagyis a pártpolitikai színház úgy működik, hogy a színpadi szereplőkhöz nagyon is ragaszkodik a rendező, de még a megismerhetetlen és lusta, szövegkönyv író is. Mindez azért történhet mert az új arcokhoz új szövegkönyv kellene, illetve sok-sok próba, amit meg a rendező szeretne megspórolni. Ezek után csak az a kérdés, hogy fontos-e a pártszínházat eltartó köznép számára, hogy ki a rendező és ki a szövegkönyv írója? Sokan mondják, hogy minden pártban vannak tisztességesek és bűnözők is, de ha egy kosár almába belekerül egy rohadt, akkor nem feljavul a többitől, hanem idővel mind el fog rohadni! Maga a bankárkaszti rendszerhiba látszik számomra világosan ebből a gondolatból és az is, hogy a korrupció ennek a rendszernek egy lényegi eleme, amit nyugat és kelet egyaránt felhasznál.
Valójában éppen ezek a kérdések lennének fontosak, de ezt nem veti fel senki, mert könnyebb a nézőtéren csak ücsörögni az előadás alatt. Legfeljebb morogni lehet egyet, mert azt a jogot még meghagyták nekünk, hiszen a „belépőjegyet” már régen kifizettük és a következőt is meg fogjuk venni, mert megszoktuk, hogy kifosztanak minket! A pártpolitikai színészeknek pedig könnyű így eljátszadozni, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy megdobálja őket a közönség rohadt gyümölcsökkel, sőt vissza is kérik a jegyük árát! Ehelyett a közönség úgy szavaz a lábával, hogy vagy nem megy el szavazni – ami pedig önfeladás –, vagy gyűlölködve ül a nézőtéren és a másik szekértábor pártszínészeit várja vissza a színpadra elfeledve azt, ami pl. 2006 őszén történt Budapesten.
Pedig nem Orbánt kellene gyűlölni, hanem józanul átgondolni, hogy kinek az érdeke a kisebbik rosszra való szavazás? Amely eltakarja a közjót és egyértelműen a politikai váltógazdálkodás rendszerét támogatja, ahol időről időre váltás történik a hatalom csúcsán. Kinek az érdeke tehát ez? Ki kellene végre mondani, hogy az ego vezérelt világot, a korlátlan önzés színdarabját a pénzhatalmi elit íratja meg azért, hogy ne terelődjön rájuk a figyelem, hogy nyugodtan utasíthassák a pénzpórázon lévő rendezőt, ha valamit nem jól tanítana be a pártszínészeknek. Orbán Viktor rendszerét tehát el lehet cserélni egy balliberális banda által uralt rendszerre, de ezzel csak a színpadon lévő színészek szerepei változnak, maga a darab határozottan NEEM!
Én ezért állítom az asztalra csapva és határozottan, hogy NEEM!
Kár, hogy pl. Márki-Zay Péter is azt hiszi, hogy a balliberális banda nélkül nem lehet hazánkban tisztességes változást elérni! Kár, hogy nem érti meg az önszerveződés fontosságát, ami nélkül nem lesz jó irányú változás soha! Talán el kellene azon gondolkodni, hogy olyan új arcokra lenne szükség a pártszínház törvényhozásban, akik nem párttagok, akik másik mintát lennének képesek mutatni a színpad előtt üldögélő közönségnek, amitől azok felállva tapsolnának és a rossz pártszínészt jól megdobálnák! Ám ehhez arra lenne szükség, hogy a társadalmi megosztás helyett, felismerje a „szavazó”, aki akaratán kívül jegyet vesz a pártszínház előadására, hogy nem szabad elfogadni a pártok által jelölt színészeket, hanem a nézőtérről kell felsegíteni új arcokat a színpadra! Ezt a feladatot vállalta fel önzetlenül tizenkét nem dühös ember, akik alázattal akarnak segíteni a magyar népnek abban, hogy ismét Nemzet legyen! S a Nemzetté válás első lépcsője az eddigi pártképviselők lecserélése NÉPKÉPVISELŐKRE!
Eddig az volt a technikája a szövegkönyvírónak, hogy olyan szerepeket írt a pártszínészeknek, mint pl. legyetek a kisebbik rossz, mert a bankárkasztnak csak a kétszereplős játék a szimpatikus, hisz ők bármelyikkel nyernek! Ne feledd el! Mindent a bankárkaszt pénzpóráza határoz meg, hiszen aki nincs ráfűzve erre a pénzpórázra, az nem szerepelhet a szövegkönyvben! A Fidesz sajnos elhasználódott azért, mert a pénzpóráz lerázását nem vállalta, viszont saját pénzpóráz kialakítását nagy erővel folytatja a mai napig. Országmentő és országrontó szerepeket írt a szövegkönyvíró, hiszen a bankárkasztnak nagy szüksége van arra, hogy legyen különbség a két szekértábor között! Ám mindez úgy történjen, hogy közben nehogy véletlenül magához térjen a szavazó, vagyis csak néző maradjon és ne jusson eszébe annak a lehetősége, hogy saját jelöltet állítson a választási színházba! Nehogy véletlenül helyben ismert és elismert, pártonkívüli, tisztességes és a közjó képviseletére alkalmas személyt tudjon a választási színház színpadára küldeni a nép, vagyis a néző ne ébredjen rá arra, hogy neki is van lehetősége erre! Pedig hála a Nemzetegyesítők Mozgalmának, már 2018-ban is sikerült 3 pártonkívüli személyt indítaniuk, s ha nem is győztek, de legalább bebizonyították, hogy van élet a pártokon kívül is. Ha a balliberális alternatívát gondoljuk jónak akkor tévedünk, mert a 2006-os hatalommániások semmivel nem lesznek jobbak, mint a mostani haveri feudalizmus. Ezt az is meg fogja mutatni, hogy a bűnpártok érdekei azonosak a bankárkaszt kiszolgálásában. Bárkire nem lehet leváltani a Fidesz-KDNP kormányát, mert ha ezt segítjük, akkor sajnos továbbra is a bankárkaszt által pénzpórázon tartott bűnözőket segítünk újra hatalomra! A választási csalások rendszerét sajnos nem fogja felszámolni az ún. ellenzék!
Bizony a megosztást, a politikai váltógazdálkodás legalapvetőbb célját eddig el is érte a szövegkönyvíró, s most az „összefogásnak” csúfolt valami is ebbe a rendszerbe illeszkedik bele. S aki azt hiszi jobb lesz akkor, ha leváltják Orbánt az nagyon is téved. Legfeljebb cserélődnek a pártpolitikai színészek, akik elkoptak az elmúlt 12 évben, s jönnek azok, akik 2002 és 2010 közötti „elmúlt 8 évben” uralkodtak rajtuk úgy, ahogy azt a szövegkönyvíró megírta. Magyarok! Nem lenne jobb a saját köreinkből választani jó színészeket? Olyanokat, akiket ismerünk és tudjuk, hogy nem loptak, nem csaltak, de tisztességesen dolgoztak a közjó ügyéért? Olyanokat, akiket vissza is hívhat a helyi közösség, ha azt látja rajta, hogy megvásárolták vagy megfélemlítették? Olyanokat, akik Széchenyi korában voltak a Nemzet képviselői, vagyis az önkormányzatisággal valóban rendelkező vármegyék követei voltak az Országgyűlésben! Nos ezért hirdeti – ha agyonhallgatva is – azt a Nemzetegyesítő Mozgalom (rövidített nevén: NEEM), hogy 106 választókerületben kell visszahívható „követeket” kijelölni, s azoknak a NEEM megbízólevelet ad arra, hogy indulhassanak azon a pártszínházi választáson, ahol eddig csak a szövegkönyvírók által elképzelt, és a rendező által felkészített pártkatonák indulhattak el.
Kezdetnek talán még annyit, hogy ezeket a választókerületi követeket olyan közösségeknek kell kijelölni, amelyek nem fűzhetők pénzpórázra, s ez esetben elkezdődik az alternatív társadalom, a Nemzet visszaépítése is. Érdekképviselet nélkül azonban elvész a Nemzet, elvész a magyarság, ezért a választókerületi követ akkor is fontos, ha nem gondolunk a pártszínházi választásokra! Ameddig hajlandóak vagyunk szavazni a bűnpártokra, vagy kihagyni a választásokat, mindig az ő forgatókönyvük megvalósítását segítjük.
Mondjunk végre NEEM-et erre 2022-ben! Mert szeretnénk egy jobb világot magunknak, de még inkább a gyerekeinknek, unokáinknak.
Nem mekegve, nem birkaként, hanem: Határozottan és keményen mondjuk ki: NEEM, NEEM SOHA!
Igaz, nem elég nemet mondani, de nemesen is kell cselekedni! Ebben tudnak segíteni minden helyi közösségnek a NEEM-esek közössége, a Nemzetegyesítők mozgalma. Legalább keressetek rájuk az interneten!
A szerző Bene Gábor közjogász és nemzetépítő segédmunkás
Kedves Karácsony Gergő!
Ahogy múlik az idő, úgy kopnak, maradnak el a régi, iskolai kapcsolatok, és adják át a helyüket új munka- és érdekkapcsolatoknak. Mivel sem közös munka, sem közös érdek nem fűz bennünket össze, a mi kapcsolatunk is megszakadt, és átadta a helyét új kapcsolatoknak. A Te esetedben ezek a Jakab Péterrel, Gyurcsány Ferenccel, Gál J. Zoltánnal, Draskovics Tiborral való kapcsolatot jelentik, ami – valljuk be őszintén – elég sz…r lehet. Engem vidéki vállalkozókhoz, falusi polgármesterekhez, keményen dolgozó parasztemberekhez, állattartókhoz, favágókhoz vagy éppen – magyar vagy cigány – napszámosokhoz fűznek a munka- és érdekkapcsolataim. Habár teljesen más irányba kanyarodott az életünk, mint volt kollégista társamnak, érdeklődéssel követem a közéleti karrieredet. Érdeklődéssel és – egyre nagyobb – megrökönyödéssel.
Legutóbb jó három éve írtam erről a Magyar Hírlap hasábjain. Értetlenkedtem akkori miniszterelnök-jelöltségeden, és kifejeztem abbéli véleményemet, hogy a pozícióra teljességgel alkalmatlan vagy. Most azért ragadtam tollat, mert megint beleléptél ugyanabba a folyóba. Megint miniszterelnök-jelöltnek készülsz. Amire továbbra is teljességgel alkalmatlan vagy. Az alkalmatlanság mellett azonban a jelöltséged erkölcsi szempontból is teljesen gáz, az üzenetről pedig, amivel elkezdtél kampányolni, nem tudom eldönteni, hogy aljas vagy inkább röhejes.
Ami az alkalmasságot illeti, úgy gondolom, hogy a mi vezetőnk nem lehet akárki. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan „se hús, se hal” emberek álljanak az ország élén, mint a hollandoknál. Vagy a belgáknál, a svédeknél, a finneknél. Mi, magyarok, a kezdetektől különböző hatalmak ütközőzónájában élünk, és az elmúlt bő 1100 évben csak úgy tudtunk megmaradni, hogy súlyos történelmi időkben mindig voltak nagy formátumú vezetőink, akik elkötelezettek, bátrak és bölcsek voltak, és ha kellett, az életáldozattól sem riadtak vissza. Akik kiváló, átlagon felüli emberek voltak. Ne haragudj, hogy ezt mondom, de a Te miniszterelnökséged egy vicc lenne! Egy rossz vicc. Sőt: egy tragédia. Ha csak néhány vezetőre gondolok az elmúlt 1100 évből, kezdve Árpáddal, Lehellel és Bulcsúval, folytatva az Árpád-házi királyok legtöbbjével, az Anjoukkal, Zsigmonddal, Hunyadi Jánossal és Mátyással, akármelyik Zrínyivel, Báthory Istvánnal, Bocskaival, Bethlen Gáborral, Rákóczi Ferenccel, Kossuthtal, Széchenyivel, Deákkal, Tisza Istvánnal, Bethlen Istvánnal, Horthy Miklóssal vagy akár Antall Józseffel, és igen: Orbán Viktorral, akkor azt kell mondanom, hogy ebbe a sorba nem fér be akárki. Te semmiképpen nem.
Egy miniszterelnöknek átlagon felülinek kell lennie. Nem akarok lerágott csontokon rágódni, de aki – ellentétben a felnőttkorú magyar népesség csaknem száz százalékával – nem képes egy B kategóriás jogosítványt megszerezni, az ennek a kritériumnak nem felel meg. Igen, tudom, a főpolgármesternek és a miniszterelnöknek sofőrje van, és ez így is van jól, de egy jogosítvány mégiscsak alap. Ahogyan régebben alap volt a lovaglás. Képzeljük el, hogy Mátyás király nem tud fölülni a lóra!
Ugyanez a helyzet az angollal. A mi generációnknál már az is alap volt, hogy úgy jöttünk ki az egyetemről, hogy angolul olvastunk, kutattunk, vizsgáztunk, tárgyaltunk. Sőt a többség az angolon kívül legalább még egy nyelven képes volt minderre. Te az egyetlen angolt is képtelen voltál megugrani. Képtelen voltál bármikor is komoly munkát végezni. Képtelen voltál bármit befejezni, amit elkezdtél, ezt nem is ragoznám, megírta Lánczi András, hogy tíz év alatt nem sikerült a PhD-t összehozni. Rendben, a szociológia szakot elvégezted (miután a történelem szakot abbahagytad), de ez azért önmagában nem egy nagy teljesítmény. Most a főpolgármesterséget készülsz félbehagyni, mert éppen van egy jobb ötleted.
Lehet, hogy jó tanár voltál – hiszen dumálni tudsz –, de ez kevés, ha Putyinnal, Erdoğannal, Macronnal vagy éppen Ursula von der Leyennel kell tárgyalni. Összességében a miniszterelnökséghez kevés vagy, mint mackósajtban a brummogás. Vagy kempingsajtban a sátorvas – hogy gyermekkorunk nyilván mindkettőnk által jól ismert bugyuta hasonlatait idézzem.
Az alkalmasságon túl ott van az erkölcsi kérdés: hogy tudsz Te ezekkel összeállni? A Te családi háttereddel? Azzal az ideológiai-politikai alapállással, amivel még az egyetemen is rendelkeztél? Komolyan nem okoz gondot egy hóhér unokájával politikai szövetséget kötni? Komolyan nem okoz gondot a vörös terror retorikáját idéző ellenzéki megszólalásokkal azonosulni? Komolyan nem érzed gáznak mindazt, amit a szövetségeseid mondanak földönfutóvá tevésről, politikusok elhurcolásáról, a jogállam felfüggesztéséről, a jog farigcsálásáról? Volt történészhallgatóként nem tudod, hogy ezek képesek lesznek megcsinálni is? Komolyan nem okoz gondot a kommunista Apró-Dobrev-Gyurcsány klánnal egy platformon lenni? Komolyan nem okoz gondot a 2006-os szemkilövetővel ölelkezni? Tényleg vállalhatónak tartod erkölcsileg azt a csapatot, amelyik 2004-ben az elszakított országrészekben élő magyarok magyar állampolgársága ellen kampányolt? Tényleg nem tartod cikinek, hogy Gyurcsányék egy olyan villából osztják az észt, amit egy zsidó családtól vettek el, és kapták meg jutalmul azért, mert Apró nagypapa leszervezte és végig is menedzselte több száz ártatlan magyar ember kivégzését? Olyanokét, akiknek annyi bűne volt, hogy nem lelkesedtek a kommunista rendszerért. Olyanokét, mint a Te dédszüleid és a nagyszüleid.
Értem én, hogy nem így gondoltad, hogy nem ez volt a terved, hogy csak valahogyan így alakult, hogy rábeszéltek, hogy nagy volt a nyomás etc. Hogy úgy történt, mint mindig minden az életedben. De sehol nem szólalt meg a vészcsengő? Hogy ezt azért már nem kellene?
Végül engedj meg néhány gondolatot azzal az üzenettel kapcsolatban, amivel elkezdtél kampányolni! A 99 százalék az egy százalék ellenében. Mondd, Te komolyan gondolod ezt a marhaságot? Hogy a Fidesz-kormány az egy százalék kiváltságosok érdekeit képviseli? Ti tényleg teljesen hülyék, vagy ilyen aljasok vagytok?
Mi van a családtámogatásokkal: csak az emberek egy százalékát érinti? Mi van a hárommillió forintos lakásfelújítási támogatással: az is csak az emberek egy százalékának jár? Mi van az elmúlt tíz év béremeléseivel? Egy százaléknak növekedtek a bérei, 99 százaléknak pedig csökkentek? Az adók is csak a népesség egy százalékának csökkentek, míg 99 százalék továbbra is harminc százalék fölötti szja-t fizet, mint a szocik alatt? Csak a szemét fideszeseknek, és közülük is csak a kiváltságos egy százaléknak kell öt százalék áfát fizetni a sertéshúsra? Vagy éppen a lakásépítésekre? Mi van a felújított kórházakkal, az új utakkal, a megújult Országházzal, Kossuth térrel, Zeneakadémiával vagy a Várkert Bazárral – hogy a főváros környékére is kalandozzunk – ezeket is csak egyszázaléknyi ember élvezi?
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a választókorú népesség több mint negyven százaléka szavazna a Fideszre. Ők mind félnótások? Ők is a kisemmizett 99 százalékba tartoznak, csak még ahhoz is hülyék, hogy felismerjék az érdeküket, miszerint nekik rátok kellene szavazni? És mi vár rájuk, ha véletlenül győztök? Elvisztek őket is, hogy valóban csak egy százalék maradjon – ahogyan ezt anno Rákosiék és Kádárék csinálták?
Tudod, kik ezek a fideszes szavazók? Tudod, kik tartoznak ebbe a szerintetek kiváltságos egy százalékba? Például olyan, az egész életét tisztességgel ledolgozó budapesti villamosmérnök – valamint három gyermeke és tizenegy unokája –, aki anno a negyedik próbálkozásra került be a Műszaki Egyetem esti tagozatára, mert hiába voltak meg a pontjai, a piarista érettségi és a kuláknak minősített édesapa miatt megelőzték a kommunista pozitív diszkrimináció kedvezményezettjei. Aztán ott van a mélyen hívő katolikus falusi általános iskolai igazgató és három gyermeke, akiktől semmi nem áll távolabb, mint a „fideszes arrogancia”. Vagy a városban élő gimnáziumi magyartanár. Vagy az építészmérnök, aki a magyar tradíciókat és a modern kor elvárásait ötvöző gyönyörű épületeket tervez, nem pedig olyan hányásokat, amilyeneket Ti akartok a budai Várban építeni. Vagy a falusi favágóból lett vállalkozó, aki saját bevallása szerint egész életében Orbán Viktorra fog szavazni, mert a kocsmai szerencsejátékok betiltásával megmentette őt a földönfutóvá válástól. Előtte ugyanis volt, hogy napi több milliót (!) dobált be a „karos rablóba”. És ott van a villany nélküli tanyán, az általános iskolából kimaradt anyától és ismeretlen apától született, egész gyermekkorában éhező, kisegítő tagozatra járó fiatalember, aki egy helyi mérnök mentorálásával a saját erejéből kászálódott ki ebből a nyomorból, és indított vállalkozást. Aki tiszteli Orbán Viktort, és magát egy olyan self-made-mannek tartja, mint a miniszterelnököt, és akinek ebben igaza is van, hiszen a saját szintjéhez képest ő éppen olyan nagyot lépett előre, mint a miniszterelnök. Ez lenne a kiváltságos egy százalék? Akit Ti hol lehülyéztek, hol megfenyegettek?
Tudom, hogy nem érdekel, de összességében, volt szakkollégiumi társadként csak azt tudom mondani, hogy a jelöltséged ultragáz. Gáz, mert alkalmatlan vagy, gáz, mert erkölcsileg vállalhatatlan, és gáz az üzenet, amivel a választókat hülyítitek.
Mindannak azonban, amit ma Magyarországon a baloldal művel, van egy haszna: egyre többen érezzük úgy – nem politikusok, hanem egyszerű magyar szavazók –, hogy mindent meg kell tennünk azért, nehogy ezek visszajöjjenek. És a magunk szintjén mindent meg is fogunk tenni. Sajnálom, hogy Te is ezek közé keveredtél.
Üdv:
Felföldi Zoltán
A szerző közgazdász, politológus
