Ismét elküldött nekem valaki egy jól hangzó címmel rendelkező írást Bőtös Botondtól: „Kedves magyar nacionalisták, ne Juncker elnöknél, hanem Apponyi grófnál tiltakozzatok!”
Nem ismerem Bőtös Botond urat. S bár ne olvastam volna el az írását, amelyben tanúbizonyságot tesz arról, hogy valójában nem agymosás történt itt a Kárpát-medencében a magyarok és nem magyarok között, hanem olyan mérvű agyszennyezés, ami szinte hihetetlen. Ennek a firkásznak semmit sem jelent a magyarság, hiszen nacionalistának nevez minket, akik pedig vagy patrióták, vagy türelmes nacionalisták vagyunk! Kérdés ezek után, hogy ő milyen értékrend alapján teszi és teheti meg ezt? Az hogy nem a hungarusokra jellemző magyar értékrend szerint: az biztos!
Próbáljuk meg kicsit kielemezni Bőtös Botond mondatait, amelyek kb. 10 százaléknyi igazság mellett, 90% csúsztatást, sőt hazugságot és a történelmi ismeretek szinte teljes hiányát mutatják. Akiknek ilyen honfitársai vannak, nem szükséges az ellenség, mert bőven helyettesíti őket is. Ráadásul van ellenségünk bőven, így szinte felesleges ezt a magát „tudornak” tartó labancot soronként megcáfolni. Én azonban megteszem, mert legalább lehetőséget ad arra, hogy az agyszennyezés áldozatai, szembesülhessenek tényekkel. (A továbbiakban a BB. jelzés Bőtös Botond labanc véleménye lesz, a BG. jelzés mögött pedig a saját, kuruc-álláspontom lesz, hisz engem Bene Gábornak hívnak!)
BB: Erdély és Románia egyesülése, ahogy a Monarchia és a történelmi Magyarország (Hungária) felbomlása, egy tucat nemzet számára hozta el az önrendelkezés lehetőségét, a magyarok számára a régóta vágyott tiszta etnikai nemzetállamot.
BG: Mi magyarok tisztességes, erkölcsös, értékrend alapú államot vágytunk a történelem során mindig és nem az ún. tiszta etnikai nemzetállamot. Ez a fogalom egyébként is a népirtó Nagy Francia Forradalom óta létezik. Erdély és Románia egyesülése nem a Kárpát-medencében élő etnikumok népszavazásos döntése volt, hanem egy nagyhatalmi játszma része, melynek semmi köze az önrendelkezéshez, vagy szerző által is oly nagyon vágyott nemzetállami demokráciához.
BB:Tiltakozó cikkek sora jelent meg a kormányzati propagandamédiában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnökének minapi strasbourgi felszólalása kapcsán. Ismert: az EB-elnök a román államelnöknek azt mondta Klaus Iohannis román államfőnek az Európa Parlamentben, hogy “Erdély Romániához csatolásának centenáriuma nem csak román, de európai ünnep is”.
BG: Talán akkor beszélhetnénk önrendelkezésről és európai ünnepről, ha a Wilson elnök által meghirdetett elvek alapján a teljes Kárpát-medencében megtartották volna azt a népszavazást, amellyel pl. a zömmel németajkú Sopron lakossága a Szent Korona mellett döntött.
BB:A komplett kormányzati propagandagyár ontotta az elmúlt két napban az áldozatpózzá merevedett kirohanásokat. Az origo.hu, a pestisracok.hu, a figyelo.hu, a 888.hu, a demokrata.hu, a lokal.hu, a ripost.hu, a magyarforum.hu, a kurucinfo.hu, a mandiner.hu, és még legalább fél tucat, a híreket csak átvevő fake news weboldalon kívül a magyar kormány, a Fidesz-KDNP, és annak jobboldali-nacionalista ellenzéke, az LMP, és a Momentum tiltakozott az elnök szavai miatt.
BG: Nem vitatom, hogy létezik kormányzati propagandagyár, hiszen az elmúlt évtizedek agyszennyező munkáját, valahogy helyre kellene tenni, ami sajnos nem oldható meg az igazság egyszerű kimondásával, hanem szükséges azt kórusban kiáltani. Ezt csinálta egyébként a hazát kilóra eladó balliberális oldal is hosszú évtizedeken át, s most, hogy nem csupán rájuk figyel a magyarság: teljesen fel vannak háborodva.
BB: Külön kiemelem Bayer Zsolt Orbán-közeli publicista, a magyar kormányzati dilisajtó ikonikus alakjának egészen penetráns zsidózását az ügy kapcsán. Bayer természetesen a 21. századi fasiszták jól bevált taktikáját alkalmazta, amikor kódolta antiszemita üzenetét. Ezúttal “Az örök zsidó” antiszemita nemzetiszocialista propagandafilm címét parafrazálja és írja, hogy “itt az ideje, hogy falhoz basszuk az örök Junckert.”
BG: Nem tisztem Bayert védeni, s nem is szeretem azt a stílusát, amikor lemegy a primitív balosok szintjére, s azt hiszi, hogy ronda szavaktól lesz populáris. Azonban Bőtös Botond (a szép hangzású neve ellenére) nem a tényekhez ragaszkodik, hanem szinte mindenben csak is az antiszemitizmust látva, azzal operál, hogy megbélyegezze Bayert és kikiáltsa zsidóellenesnek. Holott Juncker személyében egy olyan bűnözőről van szó, aki Európának okoz (és nem tegnap óta) óriási károkat. Ő vezette be azt a luxemburgi adóparadicsomot, amely hazáját a legmagasabb GDP „termelésre kárhoztatta”. Ezt a primitív, bűnöző alkoholistát támadni nem magyarkodás: hanem nagy érdem! Egyébként nem kell tehetség a felismeréshez, hogy aki Coudenhove-Kalergi díjat kapott, az nem a nemzetét, hanem Európát elszínesítő, és a nemzetek felszámolást szolgálja, az egykori bolsevik-agitpropos Merkellel együtt!
BB: Bayer úgy ír egy absztrakt Junckerről, mintha az tértől és időtől függetlenül mindig a magyarság vesztét okozta volna. A zsidóság, mint absztrakt toposz jelenik meg a náci “dokumentum”- jellegű propagandafilmben is, amely, többek között, a németországi inflációért és munkanélküliségért a zsidókat teszi felelőssé. A filmet ma Németországban kizárólag felvilágosító kommentárok mellett lehet vetíteni, Bayer közpénzből ontja az uszító náci propagandát.
BG: Szerintem nem a zsidók a felelősek a világ mai problémáiért, hanem az a kiválasztottsági mítosz, amely megfertőzte pl. Junckert és az EU több vezetőjét is, s amelyet viszont valóban a judaista vallást alapító héberek találtak ki, de manapság nem a kis-zsidók, hanem inkább a bankárkaszt gátlástalan szabadkőművesei terjesztenek. (Persze abban biztos vagyok, hogy a félnótások meg sem fogják érteni amit most leírok, így rövidesen engem is nácinak neveznek majd ki!)
BB: Felmerül a kérdés, mi ez az elementáris düh a magyar nacionalista pártok soraiban, amely frusztráció az állampárton át, a háziellenzék egy részéig terjed.
BG: Szerintem az elementáris düh nem a magyar nacionalisták stílusa, hanem éppen annak a részben hatalomvesztett liberális bandának, akik már érzik, hogy az összes érdemtelen vagyonharácsolásuk előbb-utóbb el fog veszni a tehetségtelenségük okán. Ráadásul az állampárt kategóriát nem lehet elvenni az MSZMP/MSZP-től, így a hazugságok folyamatosan és nyilvánvalóan propaganda céllal születnek ebben az írásában is!
BB: Először is – Erdélyt és a történelmi Magyarországot senki nem vette el tőlünk, hanem mi, magyarok váltunk érdemtelenné irányítására, mert elidegenítettük a magunktól a nem magyar ajkú nemzeti kisebbségeket, illetve, az első világháborút a vesztes oldalon fejeztük be.
BG: Először is nem a háborút vesztettük el, hanem a békekötést. Ennek az okai messzire vezetnek, de mivel egyetlen idegen katona sem volt hazánk területén a fegyverszünet megkötésekor, így szimplán a háború elvesztését leírni, csak a tudatlanságot mutatja! A nem magyar ajkúak véleményét pedig nem kérdezték meg, mert néhány elvakult nacionalista által megalakított „nemzeti tanácsi gyűlésekre” hivatkozott az egész „békekongresszus”, amely így hagyta magát megtéveszteni. Az érdekek harca nem engedte ott, hogy valódi tárgyalások alakuljanak ki, helyette diktátumot alkalmazott ellenünk. (A szerződés két fél egybehangzó akaratát tartalmazza, a diktátum pedig egyoldalú!)
BB: Tényleg azt gondoljátok a magyar közgondolkodás nacionalista térfelén, hogy valaki sajnálni fog minket, mert olyan helyzetbe kormányozták elődeink az országot, amit saját maguk teremtettek? Tényleg ott tart a magyar politikai elit jó része, hogy tiltakozó közleményt ír Juncker elnöknek, mert az gratulált és európai ünnepnek nevezte a román nemzet egyesülését és önrendelkezési jogának kiteljesedését?
BG: Abban persze egyetértek a szép nevű Botonddal, hogy valóban az ő elődei kormányozták az országunkat 1918-19-ben, sőt nem akartak soha többé katonákat látni, és még segítettek is MÁV szerelvényekkel a románoknak eljutni arra a kamu nemzetgyűlésre, amelynek az általa csak érintett határozatait a mai román politika nem hajlandó sem betartani, sem elismerni. (Az alapján járna az autonómia pl. a székelyeknek is, ám az ígéretek betartása nem erőssége sem az EU-nak, sem a román államnak!)
BB: Az LMP vagy a Momentum miért nem Apponyi grófnak ír tiltakozó üzenetet, a magyar kormány miért nem Tisza István háborús politikája és a birodalmi gondolkodása – vö: Bosznia-Hercegovina Magyarországhoz csatolása – miatt háborodik fel?
BG: Egy kis tényfelsorolás következik: „Bosznia bekebelezését bécsi katonai és udvari körök szorgalmazták, hogy védelmet nyújtsanak a boszniai katolikus lakosságnak. A horvátok a birodalom trialista átalakításának kiinduló pontjaként szerették volna, de a magyar politikai vezetőréteg a szláv túlsúlytól tartva hevesen ellenezte. A Berlinben ülésező kongresszus 1878 júliusában „felhatalmazta a Monarchiát Bosznia és Hercegovina tartós megszállására és igazgatására” vagyis az okkupációra. 1908. október 5-én Ferenc József proklamálta, hogy a Bosznia és Hercegovina feletti teljes szuverenitást saját kezébe veszi. (Magyar királyként ilyen lehetősége nem volt!) Belgrád 1909 márciusában bejelentette; Szerbia tudomásul veszi az annexiót, amely nem sérti nemzeti érdekeit. Bosznia pedig egészen a Monarchia felbomlásáig „közösügyes” tartomány, ún. Reichsland maradt.” Így ki csatolta Magyarországhoz Boszniát? Bár az okkupáció alatt lassú, de érzékelhető modernizáció indult el a gazdaságban és az oktatásban, s erre a bosnyák történetírás is korrekt módon emlékezik napjainkban, bár agrárviszonyok terén nem volt előre haladás, mert a mohamedán földesurak azt gátolták.
BB: Miért kínos beismerni a magyarosítást? Trianonnal kapcsolatban a magyar politikai elit egyetlen dolgot tehet: hamut szór a fejére és elnézést kér a környező nemzetektől, amiért milliókat – magyarokat és nem magyarokat – elüldöztek hazájukból, és vagy megtagadták tőlük az anyanyelvi oktatást – a nem magyar nyelvű iskolákat bezárták, az elemi népiskolákban a magyar nyelvet vezették be, a nemzetiségi szervezeteket, egyesületeket felszámolták és állami, magyarosító intézményeket hoztak létre – így a magyar állam nem jelentett vonzerőt számukra.
BG: Azt kínos beismerni, hogy ennek a fordítottja történt, s mégis sikerült elcsatolni jelentős „hungarus” tömegeket. Nézzük az akkori törvény szövegét! 1868-as népoktatási törvényben ezt szabályozták: ”Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike. Vegyes ajkú községben ez okból olyan tanító alkalmazandó, ki a községben divatozó nyelveken tanítani képes.” Persze a népiskolákban a magyar nyelvet is kötelezően tanították, de kis óraszámban. (Bár ez lenne a jellemző az utódállamok oktatáspolitikájára is manapság!) Sem egyesületeket, sem nemzetiségi szervezeteket nem számoltak fel, amelyek betartották a törvényeket! Sok erdélyi román képviselő szembesítette ezzel a regátiakat a két világháború közötti időszakban, mondván hogy nem felszabadították őket, hanem visszavitték 100 évvel a történelemben Erdélyt, s az akkori Románia elmaradott szintjére süllyesztették le. Ráadásul BB elvtársai már kiirtották azt a politikai elitet, akinek hamuszórást ajánl most a tudatlanságban szenvedő szerző. (Túl sok bolsevik-globalista történészi munkát olvasott szegény!)
BB: Trianon szomorú története – mert az volt – kísértetiesen ismétlődik napjainkban, amikor a Tiszta István-féle szűklátókörű, háború-fetisiszta, a harmincmilliós magyar birodalom nacionalista, párhuzamos valóságában, kényszerpályán vergődő magyar politikai elit az Európai Unió ellen uszít. Egyébként is: Lépjetek ki az Eu-ból nyugodtan, senki nem fog utánatok sírni.
BG: Ez a szerző annyira nem tartozik közénk, hogy maga is így írja:” Lépjetek ki….” Szerintem ez meg is fog történni akkor, ha az elit felismeri: soha nem kaptunk mi Európától ingyen semmit! Most is csak a piacaink kellettek a csatlakozással és a fillérekért felvásárolható konkurencia, vagy a magyar termőföld és a munkaerő. Mi azonban balgán védtük őket a középkorban, s a hála Trianon lett. Tisza István volt az egyetlen a monarchia Koronatanácsában, aki háromszor is a háború ellen szavazott. Mégis rá fogták, hogy ő kezdte a háborút. Őt vádolni a háborúért aljas hazugság! Szerencsére az EU magát fogja felszámolni azzal, hogy a muszlim inváziónak – mert ez nem migráció – nem tud és nem is akar ellenállni, hiszen más parancsokat kapnak a vezetőik! Nem véletlenül lépett ki Anglia és erősödnek az EU szkeptikus pártok mindenütt. Ha ma kilépünk, akkor egy kirabolt ország után lehet, hogy tényleg nem fognak sírni! Viszont ha szívós munkával visszaépítjük a magyar gazdaságot, akkor nem sírni, hanem visítani fog a nyugat.
BB: De Magyarország nemcsak a 21. század elején, a 19. század végén sem tudta követni az európai változásokat. A nyugat-európai demokratizálódás a dualista Hungáriában sem társadalmában, sem politikai berendezkedésében nem jelent meg. A kor uralkodó eszméje, a liberális nacionalizmus, fokozatosan faji motívumokat is tartalmazó konzervativizmussal töltődött fel, megerősödtek az antidemokratikus erők.
BG: Sajnos ragaszkodni kellett volna a nemzeti hagyományainkhoz, nem engedni a Habsburg nyomásnak a kiegyezés közös ügyei kapcsán. Nagyon is hibásan követtük azt a trendet, mely a nyugati kapitalizmus legliberálisabb és ezzel leggátlástalanabb módszereit vezette be, elszegényítve a hazai népesség nagy részét. (Benne magyarokat és nem magyarokat egyaránt!)
BB: A magyar szellemi élet mintha egyhelyben toporogna: Jeszenszky Géza, Magyarország volt külügyminisztere 32 évvel ezelőtti könyvében – Az elvesztett presztízs – megírta, hogyan és miért alakult ki a történelmi Magyarországról negatív kép. Juncker kijelentése miatt kitört aktuális nacionalista hőbörgés is azt mutatja, hogy a magyar nemzet mentálisan mennyire nem érkezett meg a 21. századi Európába sem, mennyire nem érti, hogy az Európa-projekt több, mint az EU-s alapok.
BG: Ez valóban igaz, a EU projekt több mint az alapok, mert a célja az Európai Egyesült Államok, vagyis egy politikai és katonai egység, amellyel a bankárkaszt ügyesen ellensúlyozni tudná az USA esetleges kicsúszását az olajdolláros pénzpórázból. Az EU a gyarmatosításnak egy új típusa gazdaságilag, mely rejtőzködik ugyan, ám bankárkaszti és multinacionális pénztőke érdekeit képviseli csupán, és így leépíti a nemzetgazdaságot, az érdekképviseletet, a nemzeti politikát, de még a szuverenitást is. Nem valódi piaci eszközökkel operál, inkább média- félrevezetéssel, s ügyesen szed el a centrum országok javára piacokat, munkaerőt és a nyersanyagforrásokat is manipulálja. A történelmi Magyarországról nem véletlenül alakult ki negatív kép a gyarmatosító nyugaton! Egyedül a magyar alkotmányosság tudta korlátozni sokáig a monetarizmus diktatúrájának a terjedését. Persze mindezeket egy szemellenzős liberálisnak, aki a bolsevik emlőkön nevelkedett, nem lehet elmagyarázni, mert ő komolyan hisz a polkorrekt mantrákban!
BB: Nem lehetséges ennyire nem tudomást venni a körülöttünk létező világról és csak az európai alapoktól várni az anyagi támogatást. Nem lehet csak akkor tudomást venni a szomszédainkról, amikor a zsidó világösszeesküvés nevében egy kitalált ellenséggel szemben együtt uszíthatunk a menekültek ellen.
BG: Hol vannak a menekültek? Az Európába érkező muszlim katonák valójában inváziós hódítók, s ezt még a mai Izrael is elismeri! Sajnos már a kommunista korszakban adósságcsapdába csalt államunktól, a nyugati szakértők „elszakértették” az iparunk és a mezőgazdaságunk fejlesztési lehetőségét, sőt ez utóbbit kvótákkal szorították lehetetlen helyzetbe! Mivel így nincs se piacunk, se komoly hozzáadott értéket előállító mezőgazdaságunk-élelmiszeriparunk, így az ún. leépítések ellentételezésére kialkudott alapokat most – amikor már mindent tönkretettek – szeretnék megvonni tőlünk! A cél persze az állam és a magyar lakosság teljes tönkretétele. S ezt szolgálja az összes labanc, aki nem akarja látni, hogy a mai kormány is folyamatosan fizeti a sarcot – amit kamatnak és járadéknak hívnak – a már sokszorosan kifizetett államadósság után. S ez nem összeesküvés, hanem valóság! S ez nem zsidó világösszeesküvés elmélet, hanem a szerzőhöz hasonló lobbisták által kiszolgált bankárkasztnak folyamatos gyakorlata. S ezt a kis-zsidók éppúgy megszenvedik – a kárpótlások ellenére – mint a többi nemzet a világon. Csak az a kérdés, hogy meddig?
BB: Ez az oka, hogy a Visegrádi Négyek miért nem több a mai napig egy érdekszövetségnél, mert a csoportot csak a közös gyűlölet, de nem az együttműködés és egymás kölcsönös megismerése vezeti. Visegrád halott.
BG: Visegrád halála – ha ez bekövetkezik – annak lesz köszönhető, hogy nem a gyűlölet, hanem az érdek vezeti az államok politikusait. Az érdek pedig gyorsan pénzpórázra fűzhető, s ehhez éppen az a bankárkaszt ért legjobban, melyet szeretne Botond belegyömöszölni a „zsidóság” kategóriájába, pedig nem ugyan az az érdeke a kis-zsidóknak, mint a pénzügyi diktatúra haszonélvezőinek. Én ma még nem a Visegrádi együttműködés halálát látom, hanem aláaknázását a pénzvilág és annak jól megfizetett kiszolgáló személyzete által. (Erre persze lehet azt mondani, hogy összeesküvés elmélet, ám ez – ahogy már írtam – nem elmélet, hanem kőkemény gyakorlat!)
BB: Trianon, a felsőbbrendűség elvesztése. Európai magyarként őszintén tudok örülni a románok nemzeti ünnepének, mert ezt az európai nemzetek számára olyan új dimenziót felkínáló közösségben teszem, mint az Európai Unió, amelyben szabadon utazhat es vállalhat munkát román és magyar ember is.
BG: Ugye nem vagyok elvakult nacionalista vagy náci akkor, ha meg merem kockáztatni, aki ilyet ír le, az önmagát zárja ki a magyarságból, a nemzetből. Ez utóbbi ugyanis egy értékrend, amely nem etnikai alapú, hanem sokkal inkább erkölcsi! Én először vagyok magyar és csak utána európai! Az, amit a cikk szerzője felsőbbrendűségnek hív, az bizony nem a magyarokra jellemző, hanem épp az Ő írására! Az EU pedig az agyelszívás mellett a munkaerő elszívás nagymestere is, hiszen nem véletlen az, hogy a közpénzen kitanított, fiatal magyar és nem magyar szakemberek elhagyják az országaikat! Nem csak azért, mert a hazai fizetések alaposan el vannak maradva a nyugatiaktól, hanem azért is mert az „új dimenziót” felkínáló közösségben éppen az a cél, hogy az európai államok feladják a nemzeti érdekeiket és homogenizálódjanak úgy, hogy a globális tőke minél jobban tudja őket manipulálni, a szükségtelen fogyasztásokra és függőségekre rávezetni és ezzel minél előbb kiszolgáltatottá, gyökértelenné tenni! A szerző mindezt nem látja? Vagy csak becsukja a szemét a pénzpóráz?
BB: Létezne magyarországi állampolgár, aki, ha úgy dönt, nem tudna szabadon, bármikor elutazni Romániába, Erdélybe és ott házat venni, vállalkozást indítani, akár letelepedni? Létezne olyan erdélyi magyar, aki, ha úgy dönt, ne tudna Magyarországra vagy Európa bármely országába emigrálni és munkát vállalni? Az erdélyi magyarok nemzeti jogait a román állam biztosítja, az esetleges kisebbség-ellenes túlkapásokat nemzetállami és európai szinten is meg lehet vizsgálni.
BG: Sajnos a született vakoknak nem lehet elmagyarázni, hogy milyenek a színek! Aki nem veszi észre a globalista világ szörnyű társadalmi és környezetpusztítását, annak úgyis hiába próbálok én érvelni, neki az a dogma van a fejében, hogy minden ilyen kimondott-leírt igazság: összeesküvés elmélet csupán. Ám azt talán megérti, hogy az EU pl. hagyta, hogy hatályban maradjanak a Benesi-dekrétumok, amelyek pedig a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák. A román állam pedig egy olyan országban állítja az alkotmányban, hogy egységes nemzetállam, ahol pedig nemzetiségek is élnek, s közöttük Európa legnagyobb őshonos nemzetisége a magyar. Ezt talán ki lehet mondani anélkül, hogy lenácizzon a felsőbbrendű Bőtös Botond?
BB: Soha a világtörténelemben még ennyire békés módon nem élt egymás mellett német és francia, de román és magyar sem. Mi ez, ha nem a trianoni döntés által okozott elszakítás megszüntetése? Vagy esetleg másról lenne szó?
BG: Másról bizony! Kedves Bőtös Botond! Nem veszi észre, hogy nem kissebség az erdélyi magyarság, hanem őshonos államalapítók? S ebben nincs semmi túlzás vagy nagyképűség! Az ellenük folytatott túlkapásokat nem fogja soha a román állam nemzetállami szinten megvizsgálni? Soha nem akarják megadni az erdélyi magyaroknak azt, amit egyébként megígértek 1918.-ban az ún. Gyulafehérvári nyilatkozatban? Nem veszi észre, hogy európai szinten sem lehet vizsgálni azokat a történéseket, amiket a székely zászló, vagy az autonómia statútum kapcsán követ el a román állam?
BB: A trianoni neurózis, mint “nemzeti fájdalom”, nem is az objektív tények, hanem a felsőbbrendű pozíció elvesztése miatt fáj annyira a magyar nacionalistáknak.
BG: Szerintem a valóban létező neurózis nemcsak a magyarságot, hanem a románokat is befolyásolja. Őket azért, mert az értelmiség tudja, hogy lopott holmit tartanak a birtokukban, az átlag románokat pedig azért, mert állandóan azt verik a fejükbe, hogy a magyarok vissza akarják venni Erdélyt! Pedig szerintem nem ez a lényeg, hanem a sajátos transzilvanizmus elismerése, amely az erdélyi románok és nem románok közös érdeke! Erdély kultúrájának fennmaradása nem csak román érdek, hanem az ott lakók közös – svájci mintájú – föderációjának a szükségszerűsége. Nem a magyarság találta ki magának a hősi és a római birodalomhoz kötődő történelmét, hanem a román. Mi inkább anyanyelvi bibliát nyomtatunk a románoknak, papneveldét hoztunk nekik létre, s nem elvettünk és elvettünk! S főleg nem irtottuk őket, mint ahogy 1849-től szinte folyamatosan más és más eszközökkel ugyan, de ők teszik velünk, most éppen. S mikor is fognak majd elszámolni az utódállamok a marhacsordaként – vagyis a megkérdezésük nélkül elszakított magyar/nem magyar milliókkal? A lemészároltakkal, az elüldözöttekkel, a halálba kergetettekkel és a meg nem született lelkekkel? A felsőbbrendű pozíció a mai Romániában – de a többi szélsőségesen nacionalista utódállamban is – azé a politikai osztályé, amely a népeket nem az önrendelkezés, hanem a hamis nemzetállami trend alapján uralja. Pedig mi minden betelepülő nációt hungarusnak tekintettünk, legfeljebb nem tűrtük el a magyar értékrend sárba tiprását. Az említett megbékélés szükségszerűsége szerintem is nyilvánvaló, ám annak kizárólag a transzilvanizmus elismerése a feltétele, hiszen Erdély nem volt és nem lesz soha csak román, hanem soknemzetiségű. Románia eddig minden szövetségesét módszeresen elárulta, Erdély viszont nem erről híres!
BB: De egy nemzet nagyságát és tiszteletét soha nem az adott nemzet területének nagysága határozza meg – ezt nekünk, magyaroknak is meg kéne egyszer tanulni.
BG: Végre egy mondat, amellyel teljesen egyet tudok érteni! Azonban pontosan ezt kellene a románoknak megérteni, s nem görcsösen ragaszkodni ahhoz a földöz – amelyről azt állítják a hamis (dákó-román kontinuitás) elméletében, hogy ősi román föld! Az a föld Erdély, azaz Transzilvánia!
BB: A közép-kelet-európai térségben el kellene tudni fogadnunk a valóságot, közel száz év után, hogy partneri szerepre vagyunk ítélve a többi kis, a német és az orosz nyelvterület közé szorult néppel együtt.
BG: Lám-lám, ez is elfogadható a számomra, hiszen ugyan ezt gondolom én is! Azonban csak kölcsönösségen alapulhat a partneri viszony! S eddig a román fél semmiféle kölcsönösséget nem tudott még felmutatni, mert a román politikai pártok nagyon is stabilnak látszó magyarellenessége, s a magyar kártya állandó kijátszása ugye nem az?
BB: Kik az igazi lúzerek?
BG: Nem szeretem ezeket a divatos kifejezéseket. Azonban a magyarságnak miért kellene szégyellnie, hogy kitartott a bolsevizmus elleni háborúban? Hiszen nem is mi voltunk az utolsó csatlósok, hanem Szlovákia! Ráadásul, amíg a román vasgárda kiirtott – német megszállás nélkül – a saját szakállára 300 ezer romániai zsidót, aközben Horthy parancsára Koszorús ezredes megvédte a pesti gettó lakóit a kiszállítástól. Ezek a tények! S talán ezért voltunk/vagyunk mi tehetetlen, önmegvalósításra alkalmatlan, kilátástalan jövőjű és örök vesztes nemzet? Kedves BB! Kérem a tényeket, kérem az állításaim cáfolatát!
BB: Magyar honfitársaim, gondolkozzunk: az első világháború végén a Monarchia morálisan és katonailag is szétesett, gazdaságilag siralmas állapotba került. Semmilyen valódi esélye nem lehetett, hogy a háborúban vereséget szenvedett, katonailag szétesett, védekezés-képtelen Hungária, később Magyarország megvédje egykori határait.
BG: Ez is egy tévedés, amit a bolsevik korszak nevelt belénk. A háború végén a szabadkőművesség és az idegen érdekű média valóban komoly erkölcsi válságba sodorta a magyar hátországot is. Azonban a fronton több mint egymillió katonánk harcolt, akiket a Károlyi kormány – főként hadügyi vezetői – megaláztak, lefegyvereztek, sőt a királyságot puccsal felrúgó Károlyi még Belgrádba is leszaladt újabb fegyverszünetet kötni, hogy komolyan vegye a hatalmát az Antant, hiszen akkor még mindenki tudta, hogy puccsistaként került hatalomra. Ezt persze a bolsevik korban lehazudták és a „dicsőséges 133 napot” emelték piedesztálra, ahol a vörös terror dühöngése szinte folyamatos volt. Ám még nekik is sikerült a cseheket elpáholni, s ha Horthy hamarabb tudja a Nemzeti hadsereget felállítani, akkor a románok sem jutnak el Budapestig! Igenis meg tudtuk volna védeni a történelmi Magyarország határait, ha IV. Károly nem Svájcba megy, hanem Budapestre, ha nem Sztálin későbbi ügynökét nevezi ki a Homo Regius miniszterelnöknek, hanem Tisza Istvánt! Szerintem ennyin múlott az ügy!
Egyelőre ennyit írnék a cikk állításainak a cáfolatára. Talán folytatom még, de a kedves olvasókat arra biztatom, ne higgyenek el semmit nekem! Nézzenek utána, csak ne a bolsevik történetírást olvassák, hanem azokat a kutatókat, akik hitelesen néztek utána azoknak a történéseknek, amelyekről most véleményt mondtam.
