Nagy az optimizmus mert az EU kedden reggelre több mint kilencven órás kötélhúzás után megszült rekordméretű 1800 milliárd euros költségvetési helyreállítási megállapodása erős fogadtatást kapott.
Amellett, hogy az uniós vezetők az egekbe magasztaltak a paktumot, és minden uniós kormány és államfő a saját győzelmeként értékelte azt az általában fanyalgó üzleti lapokat is megérintette a dolog, ugyanis mérföldkőről, példátlan, gazdaság élénkítő csomagról történelmi megállapodásról uniós paradigmaváltásról írnak. Az EU a korábbiaknál jóval nagyobb, és ambiciózusabb pénzügyi tervet fogadott el a 2021-2027 közti időszakra, de egyes vélemények szerint ezzel jelentős lépést tett a gazdasági integráció mélyítése felé is.
Mindazonáltal a nagy optimizmusba belerondít, hogy az idei gazdasági válságot a rekord költségvetés sem oldja meg, ahogy részletei alapján a távlati gazdasági kilátásokon sem sokat változtat a paktum. Politikai téren is vannak baljós árnyak, ismét kiélesedtek az északi és déli tagállamok közti régi ellentétek, és a most elfogadott szöveg az első reakciók alapján a magyar és lengyel jogállamiság kérdése körüli huzavonára sem tesz pontot. Főleg miután annak jelentését különböző vezetők, egymásnak teljesen ellentmondó módon értelmezték.
A hollandok erősködésére a mentőcsomagból részesülő országok gazdasági terveit a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia és bekerült a tervbe egy kitétel is, amely szerint egy vagy több tagállam kifogást emelhet, ha úgy véli, hogy mások elherdálják a mentőcsomagból kapott pénzt. Ez esetben a tagállamok állam és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak kell megvitatni az ügyet.
Ezt a pontot magyarázza másként Orbán és a lengyel miniszterelnök.
A jogállamisági vita nem most kezdődött és a különböző nyilatkozatok alapján nem is ért végett. Az uniós források sajátos – egy jól körül-határolható – üzleti kört kiemelten gazdagító magyar felhasználásától, illetve a magyarországi demokrácia állapotától nem függetlenül jó ideje téma Brüsszelben, hogy jogállamisági kritériumokhoz kössék a pénzosztást, amit érthető okokból Orbán Viktor mindig is ellenzett. Az elfogadott paktumban szerepel a jogállamiság védelme.
Az inkriminált rész konkrétan így szól magyarul; Az unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ2 cikkeben foglalt értékekkel összhangban kell védeni. Az Európa Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. Mindezek fényében a költségvetés és a NEXT GENERTION EU védelmet szolgáló feltételrendszer kerül majd a bevezetésre, ezzel összefüggésben a Bizottság a jogsértések esetére intézkedéseket fog javasolni, amelyeket a Tanács Minősitett Többséggel Fogad el. Ezt illetően Charles Michel az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott; ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszer köti. Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke azt mondta; az Európai Tanács zöld utat adott, hogy az uniós költségvetést megvédjük a jogállamiság tekinteteben. Ezzel szemben Orbán Viktor arról beszelt, hogy a jogállamiságot nem kapcsoltak össze a pénzügyekkel. Dömötör Csaba parlamenti államtitkár pedig azt mondta, hogy az unió vizsgálhatja a jogállamiságot önmagában, de a pénzügyi ellenőrzéssel azt nem kötheti össze.
DIREKT HOMÁLYOSAN, falsan fogalmazták meg a megállapodást, s a dolog nem véletlen. Direkt fogalmazták félremagyarázhatóvá a megállapodást. A jogállamiságról szóló szöveg célja, hogy megfelelően képlékeny legyen ahhoz, hogy Orbánt megkímélje az arcvesztéstől, de elég világos legyen ahhoz, hogy ne tudják kijátszani. Szerintem a szöveg világosan a jogállamiság betartásához köti az uniós források elosztását. A paktumot jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek is. Vagyis ha valóban elzárják a pénzcsapot, akkor egy újabb pávatáncot, vagy a kilépést kell megcélozni?
Honféltő szeretettel: János
