AHNSZ – III. ALKOTMÁNYJOGI KONFERENCIA
Budapest 2022 dec. 18
Az Alkotmány Helyreállító Nemzeti Szövetség szervezésében és a hazai civil mozgalmak támogatásával kerül megrendezésre a III. Alkotmányjogi Konferencia a magyar Történeti Alkotmányról és az állami legitimitás kérdéseiről.
A rendezvény helyszíne: Budapest V. ker. Szabadság tér 2. a Hazatérés Temploma épületében, a Kossuth teremben kerül megrendezésre
Időpontja: 2022. december 18. 12h-18h óra között
Programja: 12h : Megnyitó: ijf. Hegedűs Lóránd
12-17h ig előadások,17h-18 ig: összegzés, kerekasztal
A nyílt konferencián meghívott jogászok és a civil társadalom képviselői fejtik ki véleményüket, a rendezvény az eddig elhangzottakat összegző kerekasztal-beszélgetéssel zárul.
A rendezvényre meghívást kaptak a civil nemzeti oldal ismert szervezeteinek és mozgalmainak vezetői, tagjai, a MHM és a sajtó képviselői is
A belépés ingyenes!
Előadók: dr Fiszter Zsuzsanna, dr Horváth Attila, dr Drábik János, dr Bene Gábor, dr Diviki Attila, dr Monostory Attila, Földi László, Dócs Dávid, Fáy Árpád, Ertsey Attila
A konferencia mottója és fő kérdése : Helyreállítható –e a valódi alkotmányos rend az Alaptörvény segítségével?
„…mi visszaköveteljük ôsi alkotmányunkat, mely nem volt ajándék, hanem kölcsönös szerződések által állapíttatott meg s a nemzet életébôl fejlett ki; azon alkotmányt, melyet időnkint a kor kivánatihoz mi magunk alkalmaztunk, s mi magunk akarunk ezentúl is alkalmazni; azon alkotmányt, melynek alapelveit századok szentesítették. Mellettünk jog és törvény állanak …” Deák Ferenc
E konferenciát elsősorban önrendelkezésünk visszaállítása, de a világban zajló háttérhatalmi változások és a hazánkban elterjedt téveszmék felerősödése is teszik leginkább szükségessé. Az eredetileg konföderációnak indult EU föderációvá válása, illetve az így kialakított központi irányítása belesodort minket is egy háborús helyzetbe, ami már létünket is veszélyezteti, ha nem teszünk ellene!
Az Alaptörvény teljes érvényességének a megkérdőjelezése egyre elterjedtebb, így ez már az állam bukását, illetve komoly káosz lehetőségét veti fel.
A közvetett demokráciára alapozott, részérdekű pártrendszer és a mindenkori kormányzatok túlhatalma –megfelelő fékek és ellensúlyok hiányában- újra és újra felveti a történelmünkben 1944 ig beváltan működő alkotmányos rend helyreállításának szükségességét. Az Alaptörvény, és módosításainak társadalmi elfogadottsága nem bír fontossággal a kormány részéről, a civil társadalom ki van rekesztve a mostanában újjáéledni látszó vármegyei autónómia rendjéből. Ráadásul az állam jogfolytonosságának kérdése is felmerül a civil mozgalmak körében, de a közbeszédben nem.
Az ún. „köztársaságot” létrehozó és a szovjet megszállás alatt működő pártok utódszervezetei pedig egy általuk vezetett, újabb „rendszerváltást” hirdetnek, és az Alaptörvény érvénytelenségére hivatkozva próbálnak ismét hatalomra jutni!
Mivel az Alaptörvény valóban nem lett a Történeti Alkotmány jogelveihez igazítva, így a konferencia céljai között szerepel ennek elméleti kidolgozása is. Mindezek a jelen történelmi helyzetben nagy jelentőséggel bírnak, sőt, a jövő nemzedékeinek érdekében is szükséges egy ilyen, tisztázó jellegű konferencia
A Szent Korona tana megőrző erejévé vált a magyar alkotmánynak, a magyar államiságnak, meghatározójává a magyar közjogfejlődésnek, de jelentősége nem akkor volt a legnagyobb, amikor a magyar nemzet jólétben és biztonságban élt, hanem akkor, amikor nehéz helyzetekbe került. Történelme legnehezebb helyzetein a Szent Korona segítségével lett úrrá a magyar nemzet… Megteremtője volt a nemzeti egységnek a magyar történelem legnehezebb, legdrámaibb helyzeteiben. És éppen azért, mert a Szent Korona a mindenkori politikai nemzet számára, a Szent Korona tagjai számára elsősorban a szabadságjogokat, a méltányosságot, illetve a jogbiztonságot jelentette, a Szent Korona országainak szabad polgárai természetszerűen övezték hálával, szeretettel, tisztelettel. Tisztelve szerették mindazok, akik a törvények, az Akotmány megtartását nem érezték terhesnek, félve tisztelték azok, akik a törvényeket csak kényszerűségből tartották meg./ Kocsis István/
A Konferencia témakörei:
1) Az 1920 és 1926 közötti Nemzetgyűlés felállítása, legitimációja, eredményei, szerepe a Magyar Királyság helyreállításában, és tanulságai a mai politikai elit számára
2) Királyság, vagy köztársaság most a legitim államforma Magyarországon?
3) Mi lehetett a célja és milyen hatásokra született meg az 1989.évi XXXI. törvény? Miért csak módosította az 1949.évi XX-as törvényt, az „oktrojált” alkotmányt?
4) Milyen jogi lehetőséget lát arra, hogy visszatérjünk a történelmi magyar államok sorába? Álláspontja szerint mikor szakadt meg a jogfolytonosság, ma mely korszakok államaival jogfolytonos a magyar állam? Mi lehet a helyreállítás módja és lehetőségei?
5) Miben különbözik a magyar közjogi felfogás szerint az Alkotmány és az Alaptörvény, vagyis a „lex fundamentalis”? Pl. az Aranybulla minek minősíthető: szabadságlevélnek, alap vagy sarkalatos törvénynek, ill. királyi rendeletnek?
6) Miben nyilvánul meg a Szent Korona állameszme modernitása? Milyen módon képzelhető el annak gyakorlati használata és a mai korban való megvalósulásának milyen fokozatai, és hatása lehetséges?
7) A jogrendhez viszonyítva hol helyezkedik el az Alkotmány?
8) Az Alkotmány és az Európai uniós jog viszonya: felülírhatja-e az uniós jog a nemzeti jogot?
Szeretettel várunk minden, a magyarság sorsa iránt elkötelezett honfitársunkat!
Alkotmány Helyreállító Nemzeti Szövetség
Email: nemzetegyesitok@proton.me
