közös szándék, közös akarat
Gondolatok Jegyzet Publicisztika

Kocsis Gábor: Hogyan lesz jobb?

(Tunyogi Csapó Gábor barátom használta ezt az írói álnevet anno, hogy a nyugaton megjelent írásai miatt ne vegzálja a kommunista rendszer a szüleit. Először azt hittem Ő a szerző, de rá kellett jönnöm, hogy egy még élő és sokkal fiatalabb szerzőről van szó. Ám nagyon ajánlom az elolvasását, mert roppant fontos és nagyon is aktuális témában ad tanácsot az írás. Az írás végén pedig komment helyett egy kiegészítést eszközöltem azért, hogy igazoljam magam, mert ezek a sorok hiányoztak abból az érvelésből amit eddig a Nemzetegyesítő Mozgalom terjesztett. BG)

Baj van. Nagyon nagy baj. Ha körbenézel a világban, szinte csak ezt látod: szenvedés, háború, katasztrófa, pusztítás, csalás, hazugság, széthulló emberi kapcsolatok. Ezt sugározzák a hírek, és ezt éled meg a mindennapjaidban is. Kétségbeejtő, igaz? De tudod, pontosan ez a cél: hogy kétségbe ess. Mert aki nem tudja a megoldást, az irányítható. Aki fél, az könnyebben megy arra, amerre az oltalmat ígérő hang vezeti.

Ezt hívják úgy, hogy politika. Vagy vallás. Vagy elnyomó párkapcsolat. Vagy torz szülői nevelés. Vagy nagyszabású mozgalom. Ismerős, ugye? Azonos a recept, és mindegyik arra épít, hogy Te magad ne tudd, mi a megoldás. Majd megmondják Neked. És attól függően, hogy mennyi ideje ragadtál bele ebbe helyzetbe, és mennyire vagy megtörhető, egy idő után eljutsz abba az állapotba, hogy mindezt elhiszed. Elhiszed, hogy mások fogják megoldani a Te problémáidat, elhiszed, hogy követned kell bárkit is, és még azt is elhiszed, hogy ez Neked jó. És mindez onnan indul, hogy túl hamar befejezed a gondolatot. Ezt most még nem érted, de hamarosan fogod. Amikor szembesülsz egy problémával, általában nem látsz semmi mást, csak magát a problémát. És az az érdekes, hogy ez mindig így van – függetlenül attól, hogy a probléma mekkora. Akár életed legmélyebb gödrében vagy, akár csak egy jelentéktelen semmiségről van szó, ugyanazon minta szerint fogod kezelni a helyzetet. Meglátod a problémát, eltöltenek a negatív érzések, sajnálod magadat, panaszkodsz, majd vagy továbblépsz, vagy benne ragadsz. Egyszerű a minta, és a legtöbb ember ezt ösztönösen követi.

Pedig nem kellene sok ahhoz, hogy az egész világ megváltozzon körülötted. Csak egyetlen kérdés, ami elindít egy egész folyamatot. Hülyeségnek tűnik, igaz? Túl sokszor hallottál már világmegváltó ígéreteket. Túl sok a hittérítő, a nagy tudású vezető, és az instant-világmegváltás-képzést elvégzett életvezetési tanácsadó, akik jó pénzért megmondják Neked, hogy mitől leszel boldog és sikeres. És bár vannak, akik tényleg képesek segíteni Neked, de a kontárok miatt hitelét veszíti mindenki, aki utat próbál mutatni.

Én mégis azt mondom, hogy van egy kérdés, melyet ha minden gondolatmeneted végére teszel, képes leszel megváltoztatni az összes problémát, amit a világban és önmagadban tapasztalsz. Minden csak azon múlik, hogy megállsz-e a gondolatmenetedben ott, ahol megtanultál megállni.

Vegyük például az egyik leggyakoribb problémát, amivel az emberek többsége küzd: párkapcsolat. Ha nincs, az a baj, ha van, akkor meg az. Amikor a párod megbánt, azt Te kudarcnak könyveled el. Ha egy téma újra és újra súrlódási felületet jelent köztetek, akkor a problémád állandósult állapotba kerül (egészen addig, amíg valamelyikőtök el nem kopik). Felszínre kerül az ütközőpont, jönnek az indulatok, melyekből hamar veszekedés születik, az agyad még jobban elborul, és a konfliktus feloldhatatlannak tűnik. És itt megállsz – mert akár tovább harcolsz, akár beletörődve ideiglenes békét kötsz, előbbre nem jutottál egy kicsit sem. Pedig lehetne.

Ugyanez történik akkor is, amikor egy forgalomelterelés, egy dugó, egy rossz minőségű étel vagy kormányrendelet miatt panaszkodsz. Probléma, indulat, konfliktus, öngerjesztő folyamat, és még nagyobb probléma. Majd a probléma őrizgetése tovább, teherként cipelve magaddal azt akár egész életeden keresztül.

Vagy nézzünk egy még egyszerűbb esetet: a Föld pusztulása. Egyszerűbb? Ez hülye? – gondolhatod most. Pedig tényleg egyszerűbb, hiszen nem kell kezdened vele semmit. Úgyis megtörténik – veled vagy nélküled –, nem igaz? Úgyis túl kicsi vagy ahhoz, hogy bármilyen hatással legyél a globális rombolás megállítására, nem igaz? Nem igaz. Pont azért tartunk itt, mert a legtöbb ember ezt hazudja önmagának. Mert ez kényelmes. Így nem kell tenni semmit; elég csak egy néha elmormolt, néha indulatos, néha könnyekkel kísért panaszáradat, és az önsajnálat mélységeiben ragadva tényleg el is hisszük, hogy a világ úgy szar, ahogy van. Mert megint megálltunk a gondolatmenetben. Megint megelégedtünk annyival, amit a problémáinkra megoldást ígérő vezetők (akik lehetnek politikusok, szónokok, papok, szülők vagy ál-barátok) belénk neveltek: a probléma létezik, Te keseregj egy kicsit, aztán pedig kövess, mert én majd megmondom, Neked hogy lesz jó (persze ennek ára van, ugye tudod?).

De én azt mondom: a probléma nem létezik. Tényleg nem. Nincsen semmi probléma sem Veled, sem a világgal. Csak egyetlen kérdést hagytál le eddig a gondolatmeneted (vagy érzelmi kitörésed) végéről. Egyetlen kérdést, ami mindent megváltoztat. A kérdés pedig így szól: Hogyan lesz jobb? És ha ezt a kérdést felteszed önmagadnak – mert fel mered, és mert fel akarod –, akkor máris érezni fogod Te magad is, hogy valójában nincsenek problémák, csak megoldandó feladatok.

BG: Kiegészítés:

Ha jó irányú változást akarsz elérni a családodban, akkor gondold át: HOGYAN LESZ JOBB?

Ha szeretnéd lecserélni a rendszert, akkor ugyanezt kell tenned! Átgondolod, HOGYAN LESZ JOBB?

Biztosan nem úgy, hogy nem teszel semmit! Biztosan úgy, hogy átgondolod, hogy lehetséges megváltoztatni a gondokat!?

Ha a feladat megoldás egyedül nem megy, akkor keress hozzá társakat! Széchenyi mondta: Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen!Én már tudom hogyan lesz jobb, s ehhez keresek társakat akik mellérendelő módon velem akarnak tartani úgy, hogy ne tudjon pénzpórázra venni minket se a pártpolitika, se a naivitásunk, de még a szorongatott helyzetünkben nekünk hitelező bank sem. (Mert addig nyújtózkodunk ameddig ér a takaró)

Úgy lesz jobb, hogy nem szolgáltatod ki magad az ellenségeidnek! Viszont megkeresed azokat, akikkel önvédelmi kalákát tudsz alkotni!

Vélemény, hozzászólás?