Hírek

Óriási olajmezőt találtak Magyarországon, de nem verik nagy dobra

Nem reklámozzák az óriási új magyar kőolajtalálatot, pedig harminc éve nem fedeztek fel ekkora mezőt, írja a G7. A lap nyilvános iratok és a műszaki dokumentáció alapján rakta össze a beruházás részleteit.

A Szigetvártól délnyugatra található Istvándiban és Kétújfaluban a közmeghallgatások jegyezőkönyvei szerint egy amerikai-magyar olajvállalat képviselői igyekeztek megnyugtatni a helyieket, hogy nem kell félniük, attól még, hogy nagy léptékű kőolajtermelés indult be a falvaikban, ez őket semmilyen szempontból nem fogja hátrányosan érinteni.

Ördögh Balázs, a beruházó cég műszaki igazgatója azt állította, hogy a pettendi és az istvándi mezőkön FEBRUÁR VÉGÉN MÁR TÖBB MINT NAPI HATEZER HORDÓ KŐOLAJAT TERMELTEK, ÉS EZT A KÖZELJÖVŐBEN EGÉSZEN NAPI TIZENEGYEZER HORDÓIG TERVEZIK FOKOZNI.

A HHE Kft. és a TDE Kft. amerikai-magyar együttműködésben találta meg a 2016-ban megszerzett, Baranya megye délnyugati részén található lakócsai koncessziós területen az óriási olajmezőt, miután már 1999 óta kutatott a térségben. Hamarosan a napi 11 ezer hordó kőolajat is elérheti a termelés, ami közel annyi, mint az utóbbi évek teljes magyar termelésének átlaga, de akár napi 14,2 ezer hordó is lehet termelés.

Ez már önmagában annyi, mint az utóbbi években átlagosan a teljes magyar kőolajtermelés volt. Feltételezhetően most van először olyan, hogy egy vállalat több kőolajat hoz a felszínre Magyarországon, mint a Mol (vagy jogelődjei).

Titkolják?

Ez az eddig szinte ismeretlen cég lett a legnagyobb magyarországi olajtermelő, mégis, alig hallani a sajtóban a projektről. A műszaki igazgató ezt azzal indokolta a G7-nek, hogy a cég nem tőzsdei cég, ezért nem érdekük leendő befektetőket magukhoz vonzani.

Az egész projektet a jelek szerint egy nemzetközi energetikai cég, a svájci központú Mercuria SA finanszírozza, miután tavaly szeptember elején jelzálog került a HHE Group Kft, a Lakócsai Koncessziós Kft. és a TDE ITS Kft. eszközeire. A Mercuria egy óriás a globális energiakereskedelem világában, napi másfél millió hordó olaj megy át a kezükön (a világ összes olajának 1,5 százaléka), viszont, mivel az Aspecthez hasonlóan ez is egy tőzsdén kívüli cég, ezért viszonylag keveset tudni róluk.

A beruházás során a bányajáradékot várhatóan a legmagasabb, 30 százalékos kulccsal kell majd fizetni a nagy termelés miatt, így milliárdos bevételei lesznek ebből a magyar államnak. Az érintett önkormányzatok egy része is komoly bevételekhez jut majd, Kétújfalu, Gyöngyösmellék és Várad egyaránt kétésfél-háromszor nagyobb költségvetésből gazdálkodhat idén, mint két éve, jelentős részben a semmiből százmilliós tétellé vált iparűzési adónak köszönhetően.

MÁS, KÖZELI TELEPÜLÉSEK, OLYANOK IS, AMIK TERÜLETÉN MŰKÖDNEK OLAJKUTAK, VISZONT A JELEK SZERINT NEM PROFITÁLNAK A FÖLD ALATT LÉVŐ KINCSBŐL, PÉLDÁUL A ROMA TÖBBSÉGŰ PETTEND ÉS ISTVÁNDI SEM.

A régióba munkát se visz az olajkitermelés, jórészt az ország más részéből érkező, magasan képzett mérnökök működtetik a beruházást, ők nem is a kutakhoz közeli falvakban, hanem Szigetváron fognak bérelt lakásban lakni. A G7 szerint a helyiek legfeljebb az őrzés-védésbe tudnak beszállni.

Forrás

Vélemény, hozzászólás?