PONTOSÍTÁS
Egyedül azt felejtette ki Gecse Géza az alábbi írásából, hogy Gyarmati Péter, Gonda László mellett Diviki Nagy Attila is részt vett az alkotmányossági vitában, sőt meg is szavaztatta sátor közönségét arról, hogy az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása és annak zárórendelkezése között olyan FELOLDHATATLN ellentmondás van, amit kezelni kell!
Az Alaptörvény meghozatalának jogalapját ugyanis nem alapíthatná az 1949 évi XX-as törvényre, amelyet Sztálin erőltetett ránk, s így az OGY már előzőleg, ugyanebben az Alaptörvényben megtagadott, sőt zsarnokinak minősített.
Ezért az Országgyűlést felszólítjuk, hogy a jogtechnikai hibát feltétlenül korrigálja egy új módosítással!
Ezt a jelenlévők megértették, sőt egyhangúan elfogadták, vagyis sem tartózkodás, sem ellenszavazat nem volt!
Így az Országgyűlésnek ezt kötelezően meg kell tennie, mert törvényhozónak – vagyis az Országgyűlésnek – nem lehet az a célja, hogy ilyen ellentmondás maradjon az alaptörvényben!
AMENNYIBEN EZ MEGTÖRTÉNIK, ÚGY MEGSZŰNIK AZ ALAPTÖRVÉNY TÁMADHATÓSÁGA!
Magyarok Országos Gyűlése immár nyolcadszor, ez alkalommal ismét Ópusztaszeren!
A Covid-időszak elképesztő mértékben vetette vissza a társadalmi szervezetek aktivitását Magyarországon, éppen ezért volt a kétnapos rendezvény augusztus 7-én és 8-án Ópusztaszeren igen szép teljesítmény a szervezők részéről! Nemcsak magyarországi, hanem határon túli résztvevők is szép számban látogattak ide, amely a családoknak táncházzal, Baranta- és 100 magyar kézműves bemutatkozásával, illetve 133 előadóval szolgált.
A szombati nap folyamán Raffay Ernő Trianonról szóló előadásában a megoldás lehetőségeiről, utána a Történelmi Sátorban Fejes Zsolt a Lajta-bánságról és a Rongyos Gárdáról, Bene Gábor és Gyarmati Péter a magyar történeti alkotmány helyreállításának szükségességéről és hasznosságáról, valamint arról beszéltek, hogy tizenöt évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején pont ezért volt velük annyira kegyetlen a hatalom. Szó volt az ötvenhatos forradalom máig ható tanulságairól is, de a szombati nap talán legizgalmasabb fordulata Schiffer András és Novák Előd közös előadása volt, amelynek címe: Volt-e igazi rendszerváltás 1990 után? Egyébként, mint az Schiffer hangsúlyozta, nemcsak Magyarországon, hanem a környezetünkben is a volt kommunista eliteknek sikerült gazdasági posztpozíciókat megkaparintva erős hídfőállásokat kiépítve dominálniuk a közéletet. Ami szomorú, hogy mindkét politikus, a parlamenti politizálással meghasonulva szinte egyszerre, 2016-ban hagyta ott a Parlamentet, miután önmaguknak is szembesülniük kellett, hogy kurdarcot vallottak és valójában eszköztelenek. Ennek ellenére mégsem gondolják, hogy az ügynök-akták nyilvánosságának az ügye végképp elveszett lenne.
Másnap, vasárnap Gecse Géza „A pánszlávizmus múltja és jövője” című előadásában hangsúlyozta, hogy bár a pánszlávizmus közép-európai gyökerű, de komoly jelentőségűvé akkor tud válni, ha egy nagyhatalom a magáévá teszi. Ez így volt az I. világháború során, amit Oroszország viszont hamarabb veszített el, mint az Osztrák-Magyar Monarchia és így volt a II. világháborúban is – a német támadást követően és csak a jugoszláv-szovjet konfliktus kialakulásáig, de addig érvényesült a magyarság elleni erőszak. Bár sokak számára az orosz-ukrán háború koporsószegnek tűnik a pánszlávizmus testében, hiszen két szláv, ráadásul igen közeli rokon nép között zajlik háború, de sajnos, magyarként azzal kell szembesülnünk, hogy ez a külpolitikai doktrína velünk szemben többször is érvényesült. Főként a második világháborút követően Csehszlovákiában, Kárpátalján, illetve a titói Jugoszláviában terrorizálták és gyilkolták az ott élő, őslakos magyarságot.
Az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság megpróbáltatásai című előadásnak a Felvidékről Kolek Zsolt, a Délvidékről Rácz Szabó László és Erdély problémáinak prezentálójaként, az eredetileg erdélyi illetőségű Bartha Barna politológus, a Mi Hazánk Nemzetpolitikai Kabinet Elnökeként szólalt meg. Kolek Zsolt elmondta, hogy ma 420 000 magát magyarnak valló emberrel számolhatunk a Felvidéken, akik mellett 25 000 olyan ember él odakint, akik kvázi-magyarok, vagyis, jól beszélik a nyelvet, de már leginkább szlovákiaiként definiálják magukat. Nagyon sokat segítene a politikai hatalomban magyarként való részvétel és ezt ő nem gondolja kivitelezhetetlennek – állította Kolek Zsolt.
A délvidéki Rácz Szabó László egykori polgármester elmondta, hogy a szerbek közül mindenki természetesnek tartotta volna, ha az Orbán-kormány területi igényt fogalmazott volna meg közvetlenül Magyarország NATO-csatlakozását követően, de ettől az ország miniszterelnöke – sajnos – elzárkózott. Ettől függetlenül Rácz Szabó László szerint – ez az elképzelés előbb-utóbb valósággá válhat.
Beke Erzsébet közgazdász a magyar rendszerváltás magyar családokat sújtó következményeiről készített mérleget. Papp Lajos szívsebész pedig a magyarságtudat építésének a szükségességéről beszélt előadásában.
A Magyarok Országos Gyűlésén lehetőség volt nemcsak megnézni, hanem be is szállni a honvédségnél rendszeresített harci járművekbe és akár jelentkezni is a tényleges és tartalékos katonai szolgálatra.
Aspektus
