Államigazgatási program

Államigazgatás

Helyzetértékelés:

– a jelen magyar állam és intézményrendszere de jure illegitim, ám de facto működik;

– a magyar történeti alkotmány jogfolytonossága 1944-ben megszakadt, az ún. rendszerváltás ezen a törvénytelenségen nem változtatott. Az 1989-ben megalkotott törvényeket sem lehet joghatályosan elfogadni, mert megszállás alatti, médiamanipuláltan választott parlament hozta

– a legalapvetőbb alkotmányos alapelvek a Szent Korona főhatalma, az alkotmányos hatalommegosztás, a népszuverenitás NEM, vagy csak nagyon korlátozottan érvényesül. A közvetlen hatalomgyakorlás kimerül a négyévente történő reklám-demokráciás szavazásban, a mindennapi életünket érintő döntésekbe pedig nincs a népünknek beleszólása;

– A mai választójogi törvény számtalan kiskapujával lehetőséget biztosít a pártoknak arra, hogy választási csalással jussanak mandátumhoz. A listás választási rendszer is kizárólag a pártkatonáknak kedvez, s a valódi választói akarathoz szervezetlenségünk miatt nincs köze;

– A közvetett, választott képviselők útján történő hatalomgyakorlás nem a nemzet, hanem a pártok és a mögöttük álló szűk pénzügyi réteg érdekeinek érvényre juttatásáról szól, s így a korrupció melegágya;

– A jelenlegi magyar törvénykezés egy, a szerves magyar jogfejlődéstől idegen jogrendre épül, s így a választási ígértetek számonkérésére gyakorlatilag nincs lehetőség.

A megoldás alapelvei:

Alkotmány

– Az alkotmány a Szentkorona intézményétől semmilyen módon el nem választható. Hazánknak vissza kell térnie a Szent Korona állameszméhez, a történeti alkotmányossághoz;

– A törvényhozó hatalom nem alkotmányozhat, alaptörvényt (Lex Fundamentális) is csak az ősi alkotmány szellemében, elveihez, bevált evidenciáihoz ragaszkodva alkothat;

– Alaptörvényt a koronaszuverenitás jegyében az alkotmányhelyreállító nemzetgyűlés hozhat;

– Hatalmi fölény nem, csak a közvetlen demokrácia útján lehet módosítani az Alaptörvényt;

– Törvénysértés jogot nem alapíthat;

Népképviselet és nem pártképviselet

– kisebb, kétkamarás parlament

– kötött mandátum (időhöz és programhoz)

– pártképviselet helyett felelős népképviselet, visszahívhatóság

– a választási eljárásból a csalás lehetőségének kizárása

– pártoskodástól mentes, a népet képviselő, akaratát érvényre juttató valódi népképviselők

– helyi sajátosságok is kapjanak helyet országos szinten, ezért területi alapú választás

– élő közösségekre épül, a közösségek és a képviselők között folyamatos a visszacsatolás

Megoldási javaslat:

Alkotmány

– Ne az határozza meg a játékszabályt, aki a játékot játssza, mert ez ahhoz a jelenleg létező magyar gyakorlathoz vezet, hogy a hatalom birtokosai a saját maguk által hozott törvényekkel állandósítják hatalmukat, kizárva más társadalmi csoportokat, legfőképpen a NEMZETET

– A cél legitim alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, mely kimondja a jogfolytonosság helyreállítását, és a magyar történeti alkotmányossággal összhangban lévő alaptörvényt alkot.

– Szükséges, hogy egy új alkotmányhelyreállító-alkotmányozó gyűlés mondja ki a jelen alkotmányos rendszer folyamatosságát a történelmileg létezett magyarországi alkotmányos rendszerekkel, azaz deklarálja a történelmi jogfolytonosságot és nyilvánítsa bűnös rendszerré a kommunista önkényuralmat; mondja ki, hogy Magyarország a Szent Korona országa. Az alkotmányosságot a történelmileg létezett joghoz kapcsolódó alaptörvény és sarkalatos törvények fejezzék ki.

– Épüljenek ki a közvetlen népi hatalomgyakorlás szervezeti formái, különösen az alaptörvény megváltoztatására és az országgyűlés feloszlatására is jogosult népszavazás intézménye.

Választás:

Két kamara összetétele:

Képviselőház:

– Járások / választókerületek 1-1 képviselője kb. 150 fő. A helyi szintről tolmácsolnák a felvetődött szabályozási kérdéseket és azok megoldási lehetőségét. A népképviselő országos ügyek döntésnél az általa képviselt emberek akaratának megfelelően szavaz. Ellenkező esetben visszahívható.

– A járás/választókerület lakosai választják közvetlenül 5 évre. Munkájában a Járásgyűlések és azok helyi közösségei segítik.

– Esetleg lehet ülésszakonként teljesen kötött mandátuma: minden országgyűlési ülésszakon az előre bejelentett ügykörökben a Járásgyűlés adna megbízást, hogy az egyes tárgykörökben milyen álláspontot kell képviselnie. Ezt követi utasításban kell lefektetni!

– A Járásgyűlés a Járás lakosai által választott Képviselőből és a helyi közösségek küldötteiből áll.

Felsőház:

– Helyi pártfüggetlen képviselők, és a társadalom jellemző csoportjai által delegáltak, akik a pártérdekektől, izmusoktól függetlenül, kizárólag a nemzeti érdeknek alárendelten erkölcsi és szakmai szempontok alapján felülvizsgálják az Alsóház döntéseit, vétójoggal. Kb. 100 fő, megyénként (Fővárost is ideértve) 1 – 3 fő a Megye/Főváros lakosságszámával arányban, a fennmaradó létszám pedig a társadalom civil (pártoktól független) rétegződésének megfelelő arányban delegálják.

– Tagjait a Megyék/Főváros lakosai, illetve a társadalmi csoportok tagjai közvetlenül választják 7 évre.

Választási eljárás:

Jelöltállítás:

Képviselőház-esetében:
– A Járásgyűlés – a képviselő nélkül megtartott – jelöltállító gyűlés keretében állítja őket. A közösségek vezetői a sejtek javaslatai alapján adják meg 3-3 ember nevét. A gyűlésen legtöbb szavazatot kapott 5 emberből választják ki a képviselőt a képviselőválasztás során a járás lakosai.

Felsőház esetében:

– Minden választókerületben létrejönnek a helyi jelölőgyűlések, ahol jelölő-személyeket bíznak meg és az általuk megalakított Megyei Jelöltállító Gyűlés (MJGY) keretében történik a Választókerületi Követ kijelölése. AZ MJGY tagjai a Járásgyűlések által delegált 3-3 fő. Az eljárás a fentiekhez hasonlatos azzal az eltéréssel, hogy a jelöltek száma 5-10 fő között mozog, igazodva a Megye/Főváros által a Felsőházba válaszható tagokhoz.

Társadalmi szerződés, visszahívhatóság:

– A választók érdekének képviseletére, a választó és választott között ún. társadalmi szerződés jön létre, melyben a választott képviselő kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységét annak érdekében fogja kifejteni, hogy az a teljes (nem csak a határokon belül élő) nemzet hosszú távú működése szempontjából a nemzet gyarapodását, egységét segítse. Így születik a „társadalmi szerződés” választókerületi követenként, akik viszont „követi utasítást” is kapnak.

– A Megválasztott képviselő így alulról nézve követ, aki tudomásul veszi, hogy a választója megvonhatja tőle a bizalmat, mandátumából visszahívható akkor, ha a rászavazók 51%-a vissza kívánja hívni;

– a visszahívási jog lényegében alulról jövő kezdeményezés tárgya, amely objektív adatok és ismérvek megállapítására épül. A rendezés keretében általános követelmény: az elvileg-logikailag-szakmailag előkészített eljárásban a hatósági ellenőrzés. Emellett további kötöttség (előírás) lehet egy választási ciklusban a kellő idő megjelölése, pl. csak a választás után – esetleg egy évvel – kezdeményezhető, továbbá: a Nemzetegyesítők bírói fóruma/bölcsek tanácsa közreműködésével (jogorvoslat lehetősége alapján) érvényesíthető;

– A visszahívás kezdeményezését illetően általános szabály az, hogy indoka a képviselő választási programja és a tevékenysége (állásfoglalása, szavazása), vállalt tevékenysége (bizonyos közéleti gondok megoldásával kapcsolatos ígérete, programja iránti elkötelezettsége) és a mutatott szerepe (állásfoglalásai, föllépései) közti ellentmondás.

 

Archívum

Adatkezelési tájékoztató

A NEMZETEGYESÍTŐ MOZGALOM POSZTUMUSZ TAGJAI

VAJON MI ÉS HOGYAN VALÓSULT MEG MINDEBBŐL? – CSERHALMI GYÖRGY FELOLVASSA AZ 1989-ES 12 PONTOT

Örökségünk – a klip

A NemzetEgyesítő Népmozgalom Kiáltványa

Magyarország és az Illuminati – Dr. Tóth Zoltán József

Dr. Tóth Zoltán József Hungaria Archiregnum c. könyvének bemutatója