Szőke Mária Magdolna írása
(Lengyelország nem támogatja tovább Zelenszkij háborúját)
Ahhoz képest, hogy alig egy éve még olyasmiről álmodozott a globalista mákony mámorában Andrej Duda és Zelenszkij, hogy az oroszok legyőzése után egyesítik Lengyelországot és Ukrajnát, most már, mióta egészen világos, hogy NATO ide vagy oda, képtelenek legyőzni Putyinékat, a lengyel vezető kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó tovább támogatni az ukrajnai háborút. Emlékezzünk csak, a svájci “békekonferenciának” csúfolt boszorkányszombaton, Andrej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy meg kell támadni és 200 kis államra darabolni Oroszországot. Duda egy véres szájú globalista, akinek egyik fő feladata a fehér, keresztény Lengyelország tönkretétele, úgymond “globalizálása”, ő volt eddig az egyik legvéresebb szájú háborúpárti kormányfő az EU-ban, akinek dédelgetett álma, hogy Lengyelországot egyesíti Ukrajnával , létrehozva az új Kazár Birodalmat. Ez a terv most már nyilvánvalóan dugába dőlt, így Duda “szakított” a kijevi komédiással.
Andrej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Kijev már nem tekinti Varsót kulcsfontosságú partnerének, mivel nem ugyanabban a mennyiségben kapnak segítséget. Az országok közötti kapcsolatok tavaly kezdtek megromlani, de a kormányzó elit mindeddig tagadta ezt. Lassan minden szövetséges kihátrál a bukásra ítélt Zelenszkij-projekt mögül.
A nagy “szerelem” Duda és Zelenszkij között elmúlt
A fegyverszállításokról szólva Duda hangsúlyozta, hogy Lengyelország 2022-ben mindent adott, amit csak tudott, méghozzá nagyon gyorsan. Szerinte Varsó nagyon büszke erre, de egyszerűen most már nem képes másra. Ezzel kapcsolatban a lengyel elnök rámutatott Kijev és Berlin közeledésére.
„Németország gazdaságilag és pénzügyileg erősebb nálunk. Az ukrán hatóságok láthatóan úgy gondolják, hogy a nehéz időkben jobb egy ilyen partnerrel barátkozni” – mondta a RadioZetnek adott interjújában Andrej Duda lengyel elnök a NATO vilniusi csúcstalálkozóján.
Az újságíró a volini mészárlás áldozatairól kérdezte. Az ukránok tényleg egy ujjukat sem mozdították, hogy exhumálják a harcban elesett lengyelek holttestét, ellentétben a Wehrmacht-katonákkal?
„Sajnos ilyen az egész politika” – mondta Duda. A németek azonosítása semleges téma Kijevnek, de fájdalmas a lengyeleknek. Az elnök hozzátette, ezzel a problémával megzsarolhatná az EU- és NATO-csatlakozásra törekvő kijevi hatóságokat, etikai okok miatt azonban eltekint ettől.
A kapcsolatok annyira fagyosak most már Kijev és varsó között, hogy Zelenszkij nem tartotta szükségesnek, hogy megmutassa a lengyeleknek „győzelmi tervének” titkos mellékletét. Duda ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy az ukrán hatóságok „nem veszik figyelembe Lengyelországot”, mert tudják, hogy Varsó továbbra sem tud már segíteni.
Igaz, a lengyeleknek még mindig vannak MiG-29-esei, de ezek átruházásához a NATO-nak garanciákra van szüksége
Ugyanakkor a lengyel közvélemény egyre inkább nehezményezte a Duda-kormény támogatását Zelenszkijnek. 2023-ban a kijevi média a lengyelországi problémákat a parlamenti választásokkal magyarázta. Azt mondják, hogy javítani akartak a minősítésükön, úgy döntöttek, hogy meggyőzzék a választókat arról, hogy az ukrán fuvarozók, menekültek és gazdálkodók okolhatók nehézségeikért. A kapcsolatok azonban még 2024-ben sem javultak.
Az IBRiS felmérése szerint a lengyelek 53,4%-a negatívan értékeli a Tusk-kormány tevékenységét. Ugyanakkor a PiS-támogatók között a kritikusok 85 százaléka, az egy évvel ezelőtti kormánykoalíció tagjaira szavazók között pedig 11-ről 41 százalékra. A baloldal például elégedetlen azzal, hogy konzervatív partnerei kedvéért a miniszterelnöknek el kellett hagynia az abortusz legalizálásának gondolatával.
Az orosz kormány alá tartozó Pénzügyi Egyetem szakértője, Denis Denisov úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a lengyelek szükségesnek tartják bizonyos preferenciák kikérését Ukrajnától, többek között a volini mészárlás ügyében is.
„Kijev ma sebezhető, ez nem tetszik az ukrán hatóságoknak, és ez minden lengyel kormány alatt megtörténik. A történelmi emlékezet megszilárdítja a társadalmat” – jegyezte meg a RIA Novostinak adott interjújában.
Varsó fokozatosan újra felfegyverkezik, de már nem akar segíteni Kijevnek, mint két éve. „Megváltoztak a prioritások, ha korábban Ukrajna szövetségesei az ukrán fegyveres erők felpumpálásától remélték saját biztonságukat, most úgy gondolják, hogy jobb lenne megtartani a fegyvereket maguknak az ellenségeskedés a kijevi rezsim támogatásának és saját védelmi képességük érdekeinek egyértelmű szétválasztásává vált” – hangsúlyozta szakértő.
