Nevelési és oktatási program

Nevelés-oktatás

A több ezer éves múltra visszatekintő magyarság megmaradásának kulcsa és fejlődésének egyetlen lehetséges útja oktatásunk jelentős átalakítása. Értékeink újjáélesztése a családnak, mint a társadalom legkisebb, de legerősebb alappillérének, és a nemzeti összetartozás érzésének megerősítésével valósulhat meg. Világhírű tudósokat, kutatókat adtunk az emberiségnek, azonban továbbélésünket nemcsak ez fogja biztosítani, hanem valóságos múltunk megismerése, szellemiségünk, csodálatos nyelvünk, hagyományaink továbbadása, a Természettel való szerves kapcsolat visszaállítása.

Elődeink hazánk szeretetére, őseink, embertársaink tiszteletére és az alkotó munka megbecsülésére neveltek. Ettől a természetben és a közösségekben gyökerező nevelési-oktatási gyakorlattól a mai iskolai módszerek jelentősen eltértek.

A társadalom végveszélybe került! A média jelentős része napról-napra rombolja az emberi értékeket, minden gazdasági, társadalmi, nevelési kérdés a politikai csatározások kereszttüzébe került. Gyakorlattá vált az erőszak, a hazugság, a törvénytelen intézkedések végrehajtása, nemzeti értékeink lábbal tiprása. Országunk teljes erkölcsi válságba süllyedt, amely elérte az iskolákat is. E környezet hatását jelzi az egységesítő, nemzeti értékeinket elhallgató hivatalos állami magyar oktatás is. Egyre inkább azt látjuk, hogy fiataljaink egy része nem tiszteli a magasabb tudást, a felnőtteket és egymást sem. A kiúttalanság jelei mutatkoznak, az értelmes életvitel (család, kultúra, munka, sport) helyett kábítószereznek, csavarognak, bántalmazzák egymást és tanáraikat.

A jelenlegi kormányzati oktatáspolitika önként felszámolta a korábban világszerte elismert iskolarendszerünket. Ugyanakkor az Európai Unió alapdokumentumai is kimondják: minden tagország önmaga alakíthatja ki saját oktatási rendszerét, nemzeti, történelmi hagyományaira alapozva.
Pedagógustársadalmunk megosztott: az iskolákat és a tantestületek tagjait is egymás ellen hangolják. Az iskolabezárások, összevonások, elbocsátások érthetetlen és követhetetlen folyamatai félelmet, bizonytalanságot keltenek a szülőkben, diákokban, pedagógusokban egyaránt. Az állami oktatásirányítás és a politikai hatalom a statisztikai adatok adminisztrálását, számszaki javítását várja el, törvényhozási hatalmával visszaélve anyagi és erkölcsi kényszerítő eszközökkel valósítja meg elképzeléseit. Nem a szakmai eredmények, a társadalom számára hasznos emberek nevelése a cél, hanem a külső, idegen eszmerendszert képviselő, anyagi függőséget megteremtő csoportok elvárásainak kielégítése. Iskolán belül és kívül is teljes a zűrzavar.

A tanulói és a szülői agresszió lassan már elviselhetetlen mértékű, a társadalom testi-lelki-szellemi egészségének ijesztő hanyatlása közben a becsületes, önfeláldozó, jól felkészült, lelkiismeretes pedagógusaink sem kapnak védelmet, erkölcsi-anyagi megbecsülést.

A hanyatlás megállítása, nemzetünk felemelkedése érdekében a Magyarok Szövetsége – Nemzetépítő Népmozgalomként hozta létre a Nevelési – Oktatási Tagozatát, amely  kidolgozta az iskolarendszer fejlesztésének alapelveit.

 

 

A MAGYAROK SZÖVETSÉGE OKTATÁSI ALAPELVEI

  1. Megteremtjük a nemzeti sajátosságokra épített magyar nevelési – oktatási rendszert, amelynek alapeleme a nevelés, az önismeret, az önálló gondolkodás, az értelmes életvitel igényének fejlesztése.
  2. Megakadályozzuk a magyar szellemiségtől idegen eszmerendszerek további beáramlását, visszavonjuk a nemzetromboló politikai intézkedéseket. Megvalósítjuk a nemzeti és erkölcsi elveket követő, tudás (műveltség) alapú oktatást, benne a hatékony testi-lelki-szellemi egészségfejlesztést.

III. Nevelési-oktatási rendszerünk megújításához felhasználjuk történelmi, szellemi hagyományainkat, a magyar gazdaság elvárásait, a XXI. század kihívásait, a nemzeti tudományos műhelyek javaslatait, és elemezzük a külföldi tapasztalatokat.

  1. A közoktatást 12 évfolyamos rendszerben, háromszor négy évfolyamos tagozódásban szervezzük meg, a szakképzés előkészítése a 9. osztálytól kezdődik. (6 osztályos középiskola természetesen továbbra is működhet.)
  2. A tanulás ösztönzését összekapcsoljuk a családtámogatás rendszerével.

Cselekvési irányelvek:

  1. Előtérbe állítjuk a hazaszeretetre, a családi és a közösségi életre nevelést. Az erkölcsi fogalmak megismerését, az etikus magatartás betartását minden iskolatípusban megköveteljük (igazság, becsület, tisztesség, hit, vallás, szeretet, pozitív gondolkodás).
  2. A közoktatási, valamint a felsőoktatási intézményekben a testi-lelki-szellemi egyensúly megteremtése érdekében kialakítjuk a hatékony, teljes körű egészségfejlesztés rendszerét.
  3. Sokszínű iskolarendszerben biztosítjuk – a bölcsődétől az egyetemig – a pedagógiai szabadságot, a nevelést, az oktatást és a képzést életvitelünk természetes részévé tesszük.
  4. Visszaállítjuk a természettudományos oktatás rangját. Biztosítjuk az irodalom és a művészetek igényes, alkotókedvet ébresztő művelését, az igaz történelem és a magyar nyelv rejtelmeinek megismerését, melyek a nemzeti önbecsülés növelését, az egészséges nemzettudat kialakulását szolgálják.
  5. Megőrizzük és fejlesztjük Magyarország egyedülálló ének- és zeneoktatási rendszerét. A nevelésben kiemelt szerepet biztosítunk a magyar népi hagyományoknak és az egyetemes művészeteknek.
  6. Fejlesztjük az iskolai keretek közötti tömeg- és versenysportot.
  7. A pedagógustársadalom számára megteremtjük a személyi biztonságot, az erkölcsi és anyagi megbecsülést, viszont elvárjuk tőlük a személyes példamutatást.
  8. Átalakítjuk az iskolák finanszírozási rendszerét. Az új pénzügyi ellátó rendszerben lehetővé tesszük a szabad iskolaválasztást, valamint kiemelt figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek felkészítésére.
  9. Különös gondot fordítunk a tankönyv- és taneszköz-ellátásra, annak minőségére.
  10. Biztosítjuk a falusi és a kis létszámú iskolák zavartalan működését, legalább az első négy osztály (10. éves korig) helyben történő oktatását.
  11. Felülvizsgáljuk, illetve azonnal visszavonjuk az indokolatlan iskola-összevonásokra és a Térségi Integrált Szakképző Központok létesítésére vonatkozó döntéseket.
  12. Kidolgozzuk a nemzetünk valódi érdekeit szolgáló új Magyar Nemzeti Tantervet, amely megteremti az önálló ismeretszerzés és az összefüggések megértésének alapjait.
  13. Megszüntetjük a magyar oktatási rendszertől idegen kétszintű érettségi vizsgát, felülvizsgáljuk az egyetemek felvételi rendszerét.
  14. Kidolgozzuk a szaktanácsadás új formáját. A közpénzek felhasználásának ellenőrzése érdekében kiépítjük a tanfelügyelőségek területi rendszerét.
  15. Visszaállítjuk a kulturális beágyazottságot, társadalmi beilleszkedést segítő, műveltség alapú oktatást és vizsgáztatást a protekcionista gazdasági érdekeket kiszolgáló moduláris és kompetencia alapú oktatási rendszer helyett.
  16. Felülvizsgáljuk az Országos Képzési Jegyzéket, és a teljes szakképzési rendszert a hazai szakmai-társadalmi igényekhez igazítjuk. Növeljük a gyakorlati képzés időkeretét, biztosítva a többirányú üzemi gyakorlatokat.
  17. Az arctalanná, szolgáltató intézményekké züllesztett iskolákat átalakítjuk, a kultúrát közvetítő, természetes műveltséget adó, a tanuló ifjúság egyéni boldogulását és társadalmi beilleszkedését segítő közösségi központokká fejlesztjük.
  18. Felülvizsgáljuk a „Bolognai Megállapodás” alapján létrehozott új intézményrendszert és a lineáris képzési formát. Megszüntetjük a felsőfokú oktatás uniformizálását, lehetőséget teremtünk az egyes intézményi sajátosságok megvalósítására. Elemezzük a kreditrendszer hatásait, eredményeit. A szükséges változtatásokat fokozatosan végrehajtjuk.
  19. Kiépítjük a testvérfalvak, testvériskolák rendszerét. (Nyári táborok, túrák szervezése az elcsatolt országrészekbe, és onnan az anyaországba.)
  20. Kidolgozzuk az egymásra épülő képzési rendszereket a bölcsődétől az egyetemig, a szakképzéstől a felnőttképzésig. Meghatározzuk a továbbhaladás, a szintek közötti átlépés, az elvárható ismeretszintek követelményeit.
  21. A nemzeti igényekhez igazítva átalakítjuk a pedagógusképzést, megszüntetjük a lineáris oktatást. A már végzett pedagógusok szemléletváltásának segítése érdekében módosítjuk a továbbképzési rendszert. A pedagógusképzés felvételi követelményei között nagyobb hangsúllyal szerepeltetjük a pszichológiai és erkölcsi alkalmasságot. Nagyobb gyakorlati és részletesebb módszertani képzésre teremtünk lehetőséget.
  22. Megszilárdítjuk az iskolákban a tanítási, a tanulási és a magatartási fegyelmet, biztosítjuk a kötelességek, a felelősségek és a jogok összhangjának megvalósulását.
  23. A család szerepének erősítése érdekében a családi pótlék és a segélyezés rendszerének átalakítása során, a gyermekek taníttatási kötelezettségét alapvető feladattá tesszük.
  24. A Magyarországon élő kisebbségek számára biztosítjuk a szükséges intézményrendszert, a számukra leghatékonyabb oktatási formák kidolgozásához segítséget nyújtunk.