(Rendhagyó könyvajánló!)
Különös gyermekgyilkosság történt, egy különös eszközzel Körmenden 1999 április 1-én. Az anyuka és a testvér külföldön, Zsófi először kap kulcsot és egyedül megy haza, az apa nem megy érte az iskola elé a megbeszélésük ellenére, mert pont akkor elakad az autója az erdei sárban. A hazatelefonáló édesanyának a hívását egy idegen veszi fel……
1999. március 12-én bírósági ítélet született, amely inkább elrejtett dolgokat, semmint az igazságot felderítve tartalmazta volna azt, s 14 év börtönt szabott ki egy ártatlan fiatalemberre!
Az ügyet nem csak a bíróság, de már a rendőrök is nagyvonalúan vizsgálták. Pl. A meggyilkolt 11 éves kislány családi lakásának ajtaján talált idegen eredetű ujjlenyomat gazdáját azóta se találták meg, pedig szinte bizonyos, hogy az a gyilkosé! Sőt az áldozat kezein talált idegen eredetű fekete hajszálat minimum perdöntő bizonyítékként kellett volna kezelniük, de vajon miért nem ezt tették?
Több tanú is állította, hogy láttak egy magas, fekete hajú férfit, aki nem lehetett Táncos Gábor. Sőt maga az ártatlanul elítélt gyenge idegzetű és több szempontból is beteges Táncos, maga is említette ezt a napszemüveges, fekete ruhás idegen férfit.
Szerintem az, hogy nem vizsgálták meg a DNS-t a hajszálból, tökéletesen és önmagában jelzi, hogy valami nagy disznóság van az ügy körül. Akkor már hazánkban is egész jó lehetőség volt erre a vizsgálatra, de nem történt meg. De legalább mostanában megvizsgálnák azt a fekete hajszálat! Vagy az történt ami ilyenkor szokott lenni, hogy eltűnt? Persze nem vizsgálták meg a köröm alatt talált anyagokat sem, ami viszont a rendőri hanyagságon bőven túlmutat!
Ma már egy ilyen hajszálból az etnikum és a családi kötődés is kimutatható lenne….
Vagy talán éppen ezt nem akarták a vizsgálatot végzők?
Ráadásul Gábor elmondta a bírónak, hogy azért ismerte be a cselekményt, mert a rendőrnyomozók azzal áltatták, hogy mivel beteg ember, nem kerülhet bíróság elé akkor, ha bevallja a cselekményt!
De mi lehetett az oka annak, hogy kellett egy ilyen könnyen befolyásolható gyanúsított a rendőröknek? S vajon kit, vagy kiket akartak ezzel fedezni? Vajon az akkori nyomozók ma milyen beosztást látnak el? Feljebb buktak, vagy eltűntek? Mert ilyen nyomozati hibákat nem lehet elkövetni csak akkor, ha ahhoz valakinek érdeke fűződik, vagy „parancsot” kapnak rá valahonnan. Valahol egy kommentben ezt olvastam erről: „Kapcsolatok… Az első járőrtől az utolsó ügyészig mind sáros! Nem kell nagy ész, hogy bárki lássa, hogy a rendőrség megint átverte az országot.”
Így működött ott a magyarnak mondott rendőrség. Nem lehet eltussolni az ügyet úgy, hogy eredmény nélkül lezárják a nyomozást? Akkor találni kell valakit, akinek a személyisége alkalmas arra, hogy erősen meg lehessen félemlíteni, félre lehessen vezetni és így kapott a közvélemény egy olyan megoldást ami ugyan köszönő viszonyban sincs a valósággal, de azt mutatja, hogy a rendőrség a helyzet magaslatán van és kiderítette a kegyetlen gyermekgyilkos személyét. (sic)
A vér eltűnésére sincs semmiféle magyarázat, mert a megtalált 2-3 dl itt nagyon kevés. Több liter vérnek kellett elfolyni, de a rendőrök csak 1-2 dl-t találnak. Ráadásul nincsenek fröccsenési nyomok sem, vagyis aki elkövette, az vagy nagyon tudta, hogyan kell azt szakszerűen csinálni, vagy feltakarította valaki a szertefröccsent vércseppeket?! S egy újabb meg nem válaszolható kérdés, hogy miért nem volt véres Táncos ruhája? Vagyis túl sok a gyanús körülmény, amit nem vizsgáltak! De ez nem lehet véletlen!
Állítólag órákon keresztül várakoztatták a halottvizsgáló orvost, mielőtt megnézhette volna a helyszínen a halott kislányt. Mi van, ha rendőrök öltöztették át a halott kislányt, hogy egyes még értékelhető nyomokat eltüntessenek? Ugyanerre utal az is, hogy az ügyben nagyon érdeklődő újságírót megverték, hogy ne nagyon szaglásszon tovább az ügyben.
(Nincs itt kérem semmi látnivaló, a rendőrség komoly munkást végzett!
Vagy mégsem????)
Táncos Gábor egyszerű balek. Igaz a gyilkos valószínűleg nem ezt a jelzőt alkalmazta rá, de az egy elgondolkodtató kérdés, hogy ki az aki ételt és fát, ugyanazzal a késsel vág? Talán egy vadász? Vagy az akkoriban ott megnyílt és Berkovitz tulajdonú Traubisoda üzem egyik „munkása”? Akkoriban sok idegen is volt a városban, akik éppen a Traubi üzem kapcsán érkeztek oda külföldről.
Persze nincs min csodálkoznunk. Évente sok-sok gyermek tűnik el nyugaton, de hazánkban is.
A rendőrség Táncos első önvallomása után – amikor pedig „bevallotta” a bűncselekményt – szabadon engedte a „gyerekgyilkost”, mert szerintem akkor még nem helyezték őket nyomás alá. Majd a két hétig szabadon közlekedő „gyanúsítottat” mégis letartóztatták, s ennek kellene alaposabban utána nézni, hogy ki és miért gyakorolt rájuk akkor nyomást.
Persze vannak akik ilyen kommentet helyeznek el a témáról készített videó film alá: „A tiszaeszlári ügyet is el tusolták…. Hogy jegyzőkönyvek még ma is felelhetőek… És az is hogy…. Kik szóltak oda és kik állították le az egész felelősségre vonást!”
A Legfelsőbb Bíróság azonban 1999 november 17-i nyilvános fellebbezési tárgyaláson hatályon kívül helyezte a Vasmegyei Bíróság ítéletét és új eljárásra utasította. Megállapította, hogy a bíróság ítélete alkalmatlan a felülbírálatra megalapozatlansági hibák miatt. A valódi eseményeket nem tárta fel, nem értékelte megfelelően a bizonyítékokat, iratellenes megállapításokat tartalmazott, indoklási kötelezettségét sem teljesítette.
Sőt az ellentétes bizonyítékokat sem tisztázta, noha az hivatali kötelezettsége lett volna. A tanúk nyilatkozatainak az ellentmondásait sem tisztázta anélkül, hogy ennek indokát adta volna. Az elkövetés módjának megállapítását önkényesen, a logika szabályait megsértve állapította meg tényként. A Legfelsőbb Bíróság nem tartotta érthetőnek a Táncos Gáborral szemben lévő, kanapéra leszorított áldozatot, hogyan tudta egyidejűleg a cserépdísztárggyal tarkóján olyan módon megütni, hogy a cserép darabokra tört.
Az elsőfokú bíróság szerint a támadó Táncos Gábor ruhája azért nem lett véres, mert az áldozat háttal állt a nyakon történő vágáskor. A Legfelsőbb Bíróság szerint azonban a metszés irányát tekintve kizárható, hogy az elkövetőnek a sértett háttal állt volna. Ha azonban szemben állt, akkor a nyaki vágáskor kizárt, hogy az elkövető ruhája ne lett volna véres.
A Legfelsőbb Bíróság szükségesnek látta tisztázni, hogy az édesapa H. Ferenc milyen körülmények között találta meg a gyermeket. Ugyanis Táncos és az apa vallomása ellentmondó.
S az elsőfokú bíróság azt sem tisztázta, hogy Zsófi körül miért nem volt nagy kiterjedésű vérnyom. A kanapén ahol az áldozatot megtalálták, túl kevés volt a vér mint amennyit a sérülés indokolt volna. Kiderítetlen maradt az a tény is, hogy ki járt a lezárt lepecsételt lakásban a gyilkosság után 5 nappal takarítani és mosogatni? A lezárt és lepecsételt lakásba ki mehetett be kulccsal? Az elsőfokú ítélet fontos szakértői véleményeket nem vett figyelembe. Megállapításra került, hogy Zsófi körme alól kikerült maradványok és vér, nem Táncos Gábortól származnak!
Zsófi kezéből kikerülő 44 cm hosszú hajszál 15 mikron vastag, s eredeti színe szürkésbarna, ami nem lehet Táncosé. S ezeket a bizonyítékokat nem mérlegelte az elsőfokú ítélet!
Ezért a Legfelsőbb Bíróság ismételt vizsgálatokat rendelt el.
1/ Meg kell vizsgálni, hogy ki mehetett be a gyilkosság után a lakásba?
2/ Miért ellentmondó az apa és az elsőként helyszínre érkező mentőorvosnő vallomása az áldozat megtalálási helyét tekintve?
3/ Érintkezhetett-e Zsófi és Táncos ruhája a lefoglalás után?
(Mivel ez az egyetlen tárgyi bizonyíték)
4/ Kié a Zsófi combján és kezén talált hosszú sötét hajszál?
Mindezek ellenére sem őröltek gyorsan az igazságszolgáltatás malmai! Táncost újra előzetes letartóztatásba helyezték és nem engedték neki, hogy interjúkat adjon, s közel 3 évig senki nem juthatott be hozzá, pedig szerette volna elmondani a saját verzióját, amit már nem a rendőrök nyomása alatt, de a börtönben elszenvedett sérelmek hatására akart nyilvánosságra hozni! Ám ragaszkodott ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt beszélhessen, s még ott is volt valaki, aki ezt nagyon nem szerette volna. 2000-től havonta egyszer látogathatták meg a szülei. Táncos annyira el volt zárva a sajtó elől, hogy még véletlenül se tudjon interjút adni, s Balaton Balázs újságíró is csak csellel, családi látogatáskor és unokatestvérnek álcázva tudott vele szót váltani. S ebből is belső vizsgálat lehetett és az elmeszakértői vizsgálat eredményét is befolyásolhatta az a tény, hogy az ügyes újságíró világosan megállapította és meg is írta: Gábor nem elmebeteg, s ez a vizsgálat is csak azért folyik, hogy eltakarják az ügy kényes részeit. S a tett motivációját az elmebetegségben tudja a nagyérdemű megtalálni. Pedig Gábor nem hülye!
A megismételt elsőfokú bírósági tárgyalás 2000 áprilisában kezdték el 5 tagú tanács előtt. 2001 február 4-én született meg az újabb ítélet, amely továbbra sem tartalmazta azokat a kérdéseket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság előírt! S ezekre a kérdésekre ma sincs válasz? NINCS!
S azóta több tárgyalás és ítélethozatal volt, de a válaszok nem születtek meg. Vajon miért és kinek az érdeke ez? Hiszen a beismerő vallomásaiban rejlő ellentmondások is azt sugallják, hogy azok a nyomozati anyagok ismeretében módosultak és így pszichés nyomás alatt diktálhatta neki valaki. Találtak tehát valakit, aki a labilis idegi állapotában annyira befolyásolható lett, hogy beismert olyan tettet, amelyet nem követett el, de nem is követhetett el, ha ez nem koncepciós alapon lett volna elővezetve a rendőségi, az ügyészségi és a bírósági szakban is. Ebből a láncolatból egyedül a Legfelsőbb Bíróság a kivétel, bár ők hiába utasították új eljárásra a bíróságokat, nem lett semmi eredmény, mert valamilyen érdekek ez ellen dolgoztak….s íme ez a legfontosabb kérdés: kik tudják ilyen szinten befolyásolni a rendőség, bíróság és ügyészség munkáját hazánkban?
Táncos Gábor letöltötte azt a büntetést amit nem neki kellett volna, ám a börtönévek nem múltak el nyomtalanul. S egy 11 éves kislány gyilkosa pedig szabadon mászkál valahol…….
Érdemes tehát elolvasni az újságíró könyvét, ami lépésről lépésre elemzi ezt a gyalázatot! Balaton Balázs: A Tánczos-dosszié (Alexandra Kiadó)
