„Senki sem szolgálhat két úrnak….”
Soltész János barátom egy régebbi tanulmányának részletét adom most közre azért, mert egyre több pártos szavazó kezd támadásba a NemzetEgyesítő Mozgalom ellen, mert veszélyben látják a pénzpórázra vett pártjaik választási sikereit. Persze a pártképviselők is támadásban vannak, hiszen nekik a búsás jövedelmük múlik azon, hogy elhitessék a választókkal, hogy azok bontják meg a ”nemzeti egységet” akik mindkét Jobbik utód nemzeti pártnak, felajánlották az együttműködést! Mert a NemzetEgyesítő Mozgalom az egyetlen hazai párt, amely nem használ közpénzt, s a nekik járót vissza is utasították! (Bene Gábor)
Mi a nemzeti összefogás legnagyobb akadálya?
Hogyan valósítható meg a nemzeti összefogás?
A vizsgálat tárgya és a megválaszolandó kérdés
Történelmi/történeti Alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes Magyar Nemzet!
Széchenyi István, a legnagyobb magyar utolsó leírt szavai ugyanazon eligazítást adják:
„A megoldandó kérdés neve: Alkotmány.”
A történelmi/történeti Alkotmány helyreállításának a módja a kezdeményezők körének a függvényében
1.) A „királyi út” a regnáló hatalom kezdeményezésére
Úgy látszik, a keresztre feszített népnek nem jár a királyi út!
2.) A rögös út népi kezdeményezéssel, a hatalom befolyásolásával, vagy félreállításával
Legalább kétszer történtek ilyen irányú próbálkozások.
2006-ban az MSZP kormányzása idején és 2010-2011-ben a FIDESZ-KDNP kormány „alkotmányozási” időszakában. Eredménytelenül. Miért eredménytelenül?
Mely körülmény az eredménytelenség alapvető oka?
A nemzeti- és a pártos választó összehasonlítása
Tömegember
Tömegember alatt (nem leminősítő értelemben, csak tényszerűen megállapítva) azt az állampolgárt értem, aki
– egyrészt semmiféle népképviseleti funkciót (önkormányzati, illetve országgyűlési) nem tölt be,
– másrészt egyetlen pártnak sem tagja.
Ő egy egyszerű választópolgár. Belőlük (belőlünk) van a legtöbb.
Nemzeti választó
A nemzeti választó az a tömegember, aki nemzetben gondolkozik.
A nemzet melletti elkötelezettsége megingathatatlan.
A nemzeti választó politikai hitvallása röviden: HŰSÉG a NEMZETHEZ, HŰSÉG a HAZÁHOZ!
Mit jelent nemzetben gondolkodni? Az érdekek halmazából (egyéni érdek és különböző csoportok érdekei) a nemzet érdekét tenni az első helyre, és mindig e szerint cselekedni. Hogyan tudható meg a nemzet érdeke?
A nemzet múltjával legalább annyira tisztában kell lenni, hogy azonosulni tudjunk a gyökereinkkel.
Mi a nemzeti választó legfőbb tevékenysége a képviselőjéhez, vagy annak pártjához való viszonyában?
A képviselő működése során annak tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri.
Amennyiben a képviselő (illetve maga a párt) a működése során letér a programban ígért útról, illetve, nem a nemzet szempontjából előrevivő súlyponti kérdéseket helyezi az előtérbe, amit lehet mindent megtesz azért,
hogy a helyes irányra való átállás megtörténjen.
A nemzeti választó a nemzet sorsát érintő kérdések eldöntésében a részvétel híve,
politikai (vagyis a közügyek) vonatkozásban ő: egy szabad ember.
Hogyan viselkedik a választó, ha a képviselője (annak pártja) a javaslataival, döntéseivel, tartósan szembemegy az ő saját belső értékrendjével, illetve az ebből fakadó elvárt cselekvések sorával?
Ha a nemzeti választó belső értékrendje és a képviselője (annak pártja) tevékenységének az irányultsága közt mélyül a szakadék, a nemzeti választó szakít a képviselőjével (illetve a képviselő pártjával).
Ezzel szemben a nemzeti választó politikai irányú cselekedeteinek az indítéka:
a belső meggyőződése, melynek alapjai a hagyományok, az igazság és az erkölcs.
Pártos választó
A pártos választó az a tömegember, aki egy pártban bízik és a szavazatát a választásokon arra adja.
A pártja melletti elkötelezettsége megingathatatlan. (Ők a többnyire vakhitűek!)
A pártos választó politikai hitvallása röviden: HŰSÉG a PÁRTHOZ és csak a párthoz!!
Mi a pártos választó legfőbb tevékenysége a képviselőjéhez (pártjához) való viszonyában?
A képviselője (vagy a pártja) által történt megszólítás hatására a felkérésnek az aktív közreműködésével eleget tesz, vagy ha nincs is jelen, azt teljes mértékben támogatja:
Demonstráción való részt vétel („Békemenet”). Aláírásgyűjtés. Pártvezető-, vagy egy képviselő fóruma.
Mi az, amit a pártos választó sosem tesz meg a képviselőjéhez (a pártjához) való viszonyában?
A pártos választónak a szándékában sem áll (valószínűleg éppen a lehetőség hiánya miatt)
befolyásolni a képviselőjének (a pártjának) a döntését, és annak helyességét sosem vonja kétségbe.
A képviselő (illetve a pártja) tevékenységének a lényege a jövőt alakító döntések meghozatala.
Éppen ennek a kialakításában a pártos választó nem vesz-, nem vehet részt, mert számára csak alárendelt szerepet szánnak a saját pártjának a vezetői is!
Ezért elmondható róla, hogy politikai vonatkozásban itt ő a szolga (nem pedig a képviselője).
Hogyan lepleződik le a pártos választó szolga státusza?
A pártos választó teljesen azonosul a képviselője (a pártja) értékrendjével, céljaival.
Körömszakadtáig kiáll mellette, védi azt.
Vagyis fennhangon hirdeti, hogy a pártja céljai teljesen egybeesnek az ő személyes elvárásával.
De a valóságban ez nem így van!
A belső elvárása (óhaja) és a pártja teljesítése közt mindig van kisebb-nagyobb eltérés.
Mondjunk egy konkrét példát!
A pártos választó a szíve mélyén óhajtja a történelmi/történeti Alkotmány helyreállítását.
De a pártja ezt a célt nem tűzte a zászlajára, vagy ha igen, akkor nem teszi főtémává a kommunikációjában.
De Isten őrizze, hogy számon kérje azt a pártján, mert az élet megtanította arra, hogy
(Bogár László szóhasználatával) neki kuss legyen! Ne szólj szám, nem fáj fejem!
Ha feszegetné a dolgot, lassan be kellene látnia, hogy a közte és a pártja közti rés inkább szakadék!
Ha sokat ugrálna, a végén a kapott pofonok kijózanítanák, és előbb-utóbb fel kellene tennie magának a kérdést:
Mi a fenét keresek én itt?
De ő nem akar önmagának csalódást szerezni.
Tudja, hiába „követel”, úgysem veszik figyelembe. Ő itt egy szolga! Teszi a dolgát! Csöndben marad.
Mi van tehát a viselkedése hátterében? A FÉLELEM!
Félni annyit jelent, mint testi-szellemi korlátok, vagy fenyegetések között és által feszengve lelkileg gúzsba kötve lenni. Az az állapot, amikor ezen érzések hatására nem érezzük magunkat szabadnak, olyan mintha megbénultunk volna. A magyar szó bölcsen mutat rá: fél-elem azaz Félnek érezzük magunkat!
Saját maga számára, megnyugtatására mindig talál választ, hogy „az” miért nincs a kitűzött célok között.
Ha más, konkrétabb, jobb magyarázat nincs, a kalapból mindig elő lehet húzni a Jolly Jokert, amit pl.
Dr. Drábik Jánosnak köszönhet. Ez pedig a „SZÜKSÉGES” és a „LEHETSÉGES” érvrendszere.
Vagyis, ha a belső elvárását a „SZÜKSÉGES” szintre emeli, a párt teljesítését pedig a „LEHETSÉGES” szintre süllyeszti, egy rendkívül „elegáns” és univerzális megoldást kap félelmei eloszlatására.
Így keletkezik a fenti két halmaz különbségeként a harmadik, a NEM LEHETSÉGES halmaz.
NEM LEHETSÉGES = SZÜKSÉGES – LEHETSÉGES.
A NEM LEHETSÉGES kategóriába tartozó halmaz elemek (célok) megvalósulásáért, a LEHETSÉGES kategóriába kerüléséért, a LEHETSÉGES szintre emeléséért, a szolga eleve feladja a harcot.
Helyzetéből következően mindig elfogadja, hogy egy konkrét kérdés vonatkozásában,
a LEHETSÉGES, vagy a NEM LEHETSÉGES kategóriába tartozás eldöntése, de még
a véleményalkotás se az ő illetékessége, jogosultsága, feladata.
Eleve lemond róla, feladja. NEM DOLGA! Mert Ő SZOLGA!
Egy olyan helyzetben történő kiállás pedig, amit egy másik párt, vagy nem párt jellegű érdekcsoport hirdet meg egy a számára a NEM LEHETSÉGES kategóriába tartozó politikai célért, az teljesen kizárt.
Miért? Azért, mert a GAZDA döntésével, a GAZDA akaratával szembe menni a GAZDAságon kívül is
bármilyen körben, akár verbálisan, akár cselekvően, az hűtlenség lenne, az árulás lenne.
Az nem fér össze az ő lelkiismeretével. Miért is? Mert:
A pártos választó politikai hitvallása röviden: HŰSÉG a PÁRTHOZ!
A pártos választó politikai irányú cselekedeteinek az indítéka:
a pártja által kitűzött politikai célok elérésének a támogatása szavakkal és tettekkel, egyrészt
belső meggyőződésből, másrészt a párt által történő felkérés (utasítás) hatására.
Miért nem hajlandó párbeszédet folytatni egy pártos választó egy nemzeti választóval,
vagy egy (A) pártos választó egy (B) pártos választóval?
A párbeszéd során előbb-utóbb a felszínre kerülne, hogy a lappangó, szunnyadó, elnyomott, elhallgatott belső elvárása és a párt általi teljesítés közt mégis van eltérés.
Amikor ebben tetten érik, ennek a belátása, a beismerése, rendkívül nyomasztó a számára.
Magyarázkodni kénytelen, hiszen kimondatlanul is nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenlegi helyzetében ő kiszolgáltatott és tehetetlen.
A lelkében akkor lehetne nyugalom, ha hátat fordítana a pártjának.
(De ezt a súlyos döntést nem meri megtenni. Marad a szolgaságában, a megalázottságában, a szégyenében.)
Ehelyett rendkívül dühös arra, aki ezt a belső konfliktust felidézte benne.
Emiatt még gyűlölet is kialakul benne az iránt, aki ezt a belső konfliktust felidézte benne.
Sőt gyűlölet ébred benne az iránt is, aki potenciálisan ezt a belső konfliktust újra és újra felidézheti benne.
Mit tesz emiatt?
Mivel a belső konfliktus a MÁSokkal való vita során történő szembesítéssel idézhető fel.
Így ennek az emléke folyamatosan fenntartja benne a MÁSokkal szembeni gyűlöletet.
A belső konfliktus felidézésének a lehetősége miatti félelmében,
a belső konfliktus megelőzése érdekében, a pártos választó kerüli a MÁSokkal való vitát.
(MÁS = nemzeti választó, vagy egy másik párt (B) pártos választója.)
Jelenlegi helyzetünkben, amelyben a pártos választó szolga, a pártos választók egyes csoportjai
(az egyes pártok) önmagukat zárják ki a csoportok közötti párbeszédből.
Párbeszéd híján közmegegyezés sem lehetséges, nemzeti összefogás sem lehetséges.
Összefoglalva a jelenlegi helyzetet: Amíg a pártos választó szolga, a pártos választók egyes csoportjai
(az egyes pártok: A, B, …) közt gyűlölet van, de párbeszéd, együttműködés, az nincs.
A megosztásnak, vagyis az egység megszüntetésének, a kezdeményező együttműködés megakadályozásának a legtökéletesebb módja a választók szolgasorba taszítása.
Így „szabad mandátumú” képviselet esetén, amelyben a választó egyértelműen szolga,
akkor is megosztás van, ha a küzdőtéren csak egyetlen párt létezik.
Mi a nemzeti összefogás legnagyobb akadálya?
Tehát mi a nemzeti összefogás legnagyobb akadálya?
Az, hogy a pártos választó ma szolga! Ennek oka a „szabad mandátumú” képviselet!
Emiatt félelem van benne, nincs bátorsága. Nincs önálló kezdeményező képessége, nincs önálló akarata.
Mindegy, melyik pártról van szó.
A FIDESZ (JOBBIK, KDNP, …) minden egyes választója a „szabad mandátumú” képviselet miatt a szolgahad része csak!
Tehát ma a nemzeti összefogás első számú akadálya a jelenlegi „szabad mandátumú” képviselet!
Emiatt a történelmi/történeti Alkotmány helyreállításának, mint az első számú nemzeti cél elérésének,
az első számú akadálya a jelenlegi „szabad mandátumú” képviselet!
Azért, mert a jelenlegi képviseleti rendszerben a választókat szolgává süllyesztették!
Nehéz kimondani:
A SZOLGA, szinte kizárólag a PÁRTJA CÉLJAIÉRT KÜZD ÖNÁLLÓAN IS, UTASÍTÁSRA IS,
PÁRTJÁN BELÜL IS, PÁRTJÁN KÍVÜL IS.
A SZOLGA ÖNÁLLÓAN, A PÁRTJÁTÓL ELSZAKADVA EGY MÁSIK CSOPORTBAN,
A PÁRTJA TÖREKVÉSE HIÁNYÁBAN, MÉG NEMZETI CÉLOKÉRT SEM KÜZD!!!
A pártoskodással megfertőződött szolga számára egy másik csoport minőségének (másik párt, vagy egy nem párt jellegű bármilyen nevű civil szervezet (mozgalom, csoport, …)) az említett minőségnek nincs jelentősége.
Tehát egy másik csoportban, legyen az párt, vagy nem párt, nem áll ki egy olyan ügy mellett,
melyben a saját pártja az adott időpontban passzivitást mutat.
Más megfogalmazásban: A szolga ma („szabad mandátumú” képviselet) nem dezertál a pártjától.
Miért nem tudta eddig dr. Halász József, vagy akár a NemzetEgyesítő Mozgalom a kritikus tömeget létrehozni? Mert a szolga hű a gazdájához!
Miért nem tudta eddig Kásler Árpád a kritikus tömeget létrehozni? Mert a szolga hű a gazdájához!
Miért nem tudta eddig az MSZ a kritikus tömeget létrehozni? Mert a szolga hű a gazdájához!
Miért nem tudta eddig a TAHSZ a kritikus tömeget létrehozni? Mert a szolga hű a gazdájához!
Most lássunk két idézetet a szolgaságról
A nagy létszámú közösségek képviseleti demokráciájának alapvető problémáját talán a legkifejezőbben J.J.Rousseau fogalmazta meg, mintegy kétszáz évvel ezelőtt, amikor a képviseleti demokrácia mintaképének tekintett Angliáról a következőképpen írt: „Az angol nép szabadnak gondolja magát, de erősen téved; csak a parlamenti képviselők megválasztásának idején szabad: mihelyt megválasztotta őket, ismét szolganép és semmit sem számít.”
Egy bibliai példa a szolga lelkületére és viselkedésére: Németh András Modernkori rabszolgaság (TDK dolgozat)
„… Ahogy az evangélista írja:
„Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti,
vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti.”
(Biblia, Máté 6:24. Budapest, 1991, Szent István Társulat)
Ennek egyébként nagyobb a jelentősége, mint gondolnánk. Annak tudniillik, hogy szemben a tárgyi tulajdonnal, a rabszolga emberileg is kötődik a gazdájához (szereti, ragaszkodik hozzá), és ez alapvetően meghatározza a hozzáállását az egész viszonyhoz.
Hogyan valósítható meg a nemzeti összefogás?
MI MÓDON LEHETNE A PÁRTOS VÁLASZTÓT NEMZETI VÁLASZTÓVÁ NEMESÍTENI?
A válasz a Bene Gábor által feltett kérdést is megválaszolja:
2013. Augusztus 23., Péntek 16:45
Elemzés Apajpuszta után + Örömhír és könyvajánló
Írta: Bene Gábor
„A bolsevik majd a globalista tudati átprogramozás után vissza kell szereznünk az önálló és elemzésre képes gondolkodás képességét. Ez Apajpuszta legfőbb tanulsága, erről folyt a legtöbb előadás is.”
A jelenleg szolga választót fel kell szabadítani!
Hogyan kell a választót felszabadítani?
A jelenlegi képviseleti rendszer radikális megváltoztatásával!
Szabad, önálló, kezdeményező, döntés képes emberek kellenek ahhoz, hogy
a történelmi/történeti Alkotmányunkat helyreállítsuk, mert nekünk nincs más Alkotmányunk, hiszen a kommunista korszak hamis, ál-alkotmányait NEM FOGADHATJUK EL ! (Neem, Neem Soha!)
Vagyis a cél csak úgy érhető el, hogy a választási rendszer megváltoztatása által felszabadítjuk a választókat, és akkor már létrejön a nemzeti összefogás, vagy legalább az EGYÜTTMŰKÖDÉS!
ÁM A VÁLASZTÁSI RENDSZERT CSAK „választásokon” TUDJUK MEGVÁLTOZTATNI!
Bár a kimondott szó erejével, ennek a tudatosításával is változást idézhetünk elő!
Elképzelhető, hogy az új választási rendszer jogilag még nem is létezik,
ténylegesen még meg sem valósul, és mégis, az emberek tudatában bekövetkezik a felszabadulás?
Mert képesek magukat beleélni a felkínált új helyzetbe, a szabad ember, a szabad pártos választó, de akár a nemzeti választó lehetőségébe is!
Felszínre tör bennük az eddig elnyomott érdek kinyilvánítási és érdekérvényesítési akaratuk.
Lassan elindul egy változás, terebélyesedik, majd robbanásszerűen létrejön a kritikus tömeg!
A szabad pártos választó már nem szolga, akár ki is tör a ketrecből!
Mikor válik a szabad pártos választó nemzeti választóvá?
Akkor, amikor a tudati szintje annyira megváltozik, hogy eljut egy felismeréshez:
Ha a saját értékrendje szerinti nemzeti cél elérésében a pártja passzivitást mutatna, a pártja korlátozná őt, hajlandó lenne a pártjától megválni, és egy másik csoportban (pártban, vagy nem pártban) keresni a cél elérésének a lehetőségét.(A NemzetEgyesítőkhöz nem csatlakozni kell, hanem szolgáltatását igénybe venni!)
A képviseleti rendszer megváltoztatása és a történelmi/történeti Alkotmány helyreállítása
legyen azonos nagyságrendben, súlycsoportban az első két legfontosabb cél!
A stratégiai cél (MEGVALÓSÍTÁS): A történelmi/történeti Alkotmány helyreállítása.
Ennek eléréséhez a taktikai cél: A választásokat felhasználni a képviseleti rendszer megváltoztatására.
E két alapvető célért mindenképpen párhuzamosan kell küzdeni!
A cél elérésének (MEGVALÓSÍTÁS) három fázisa van.
1.) A történelmi/történeti Alkotmány megismertetése a köznéppel
MEGVALÓSÍTÁS = TUDÁS + BÁTORSÁG + CSELEKVÉS (+ KITARTÁS)
2.) A képviseleti rendszer megváltoztatása: NemzetEgyesítő minta segítségével!
MEGVALÓSÍTÁS = TUDÁS + BÁTORSÁG + CSELEKVÉS (+ KITARTÁS)
1.) A listás képviselet eltörlése.
2.) A „kötött mandátumú” egyéni képviselet bevezetése, pártonkívüli képviselő jelöltekkel!
Ennek legfontosabb eredménye: A választó visszaszerzi a szabadságát.
Ő uralja, ő irányítja a saját képviselőjét, így immár a saját sorsát is.
3.) A Történelmi Alkotmány helyreállítása
MEGVALÓSÍTÁS = TUDÁS + BÁTORSÁG + CSELEKVÉS (+ KITARTÁS)
Ha a TUDÁS + BÁTORSÁG létszámban eléri a kritikus tömeget,
megtörténik a CSELEKVÉS (+ KITARTÁS).
Ennek legfontosabb eredménye: A nemzet visszaszerzi a szabadságát……
Miskolc, 2013. október 25. péntek
Baráti üdvözlettel, Isten áldásával: Soltész János.
EZ PEDIG EGY FRISS VIDEÓ A CIVILEK RENDEZVÉNYÉRŐL!
https://mail.google.com/mail/u/0/?tab=rm&ogbl#inbox/FMfcgzQdzcrjNJBCwqqfbcLTZVZjrtMR?projector=1
———- Forwarded message ———
…Pavics Lázár közgazdász elemzése KSH adatok alapján https://youtu.be/QJDREGi6JYs?si=vcr_Yx1jLYl8UaEU 1:18:38 prc NEM FRISS, DE BIZONYÍTÉK ! Legalább a táblázatokat érdemes, KÖZGAZDÁSZOKNAK AZ EGÉSZ!
ÖSSZEFÜGG: Magyarország nettó befizető lett az Európai Unióban https://kuruc.info/r/42/295538/
A zsidó Tett és Védelem igazította el az EP-ben a „patriótákat” https://kuruc.info/r/7/295552/
ILLUSZTRIS NEMZETI TÁRSASÁG beszélget: Napirend Feletti Felszólalás: metapolitikai küldetés – a társadalom jobbra tolása https://kuruc.info/r/34/295533/
Miért van KÁOSZ Szerbiában? Mi is így jártunk volna? Tóth Máté és Vukics elemez 18:23 prc https://youtu.be/GRDXC7DwJeM?si=Nd2Z_KDF9ynTZ8sG
—
