Nemzeti-civil békemegállapodási javaslattervezet
Mi magyarok megtanultuk Trianon miatt, hogy csak népszavazással lehet eldönteni bizonyos államterületek hovatartozását, s nem fegyverrel, de nem is diktátumokkal. Így javaslatunk gerince az, amit Apponyi Albert elmondott 1920-ban Trianonban, s a beszéd lényegi elemeit szerintünk, ismertetni kell a felekkel.
„A legjobb akarattal iparkodunk keresni oly álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. És, Uraim, ezt az álláspontot már megtaláltuk. Ez a nemzetközi igazságosságnak, a népek szabadságának nagy eszméje, amelyet a Szövetséges Hatalmak oly fennen hirdettek, továbbá a béke közös nagy érdekei, az állandóság és Európa rekonstrukciója biztosítékainak keresése…..a valóság megállapítására rendelkezésünkre áll az eszköz, egyszerű, de egyetlen eszköz, amelynek alkalmazását hangosan követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a NÉPSZAVAZÁS…….. Kijelentem, hogy előre is alávetjük magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a népszavazás olyan körülmények között tartassék meg, hogy annak SZABADSÁGA biztosítva legyen…..Ha felhozandó érveink az önök szemében nem lesznek eléggé döntőek, úgy azt javasoljuk, hogy kérdezzük meg az érdekelt népességet. Előre is alávetjük magunkat ítéletüknek. Ha pedig mi ezt az álláspontot foglaljuk el és ha ellenfeleink követeléseiket és aspirációikat nem merik a nép ítélete alá bocsátani, úgy vajon kinek a javára szól a föltevés? Még egy szempontból vehetjük tekintetbe az népszavazást, hogy az szolgálja egyedül a népek önrendelkezési jogát.”
Ezért javasoljuk az alábbiakat:
1/- Azonnali fegyverszüneti megállapodás, amelyet a felek és a BT további tagjai jegyeznek. Abban a szemben álló felek nyilatkozatai arról, hogy a független ellenőrök által megszámolt eredményét a területi hovatartozásról szóló népszavazásnak eredményét előre elfogadják, s tartalmazza a NATO-USA-EU nyilatkozatot, amelyben a háború bármiféle támogatásának azonnali megszüntetését vállalják az aláírók!
2/- A fegyverszüneti megállapodás megszületéséhez szükséges Zelenszkij a béketárgyalások megtiltásáról szóló rendeletének visszavonása, amit az ukrán parlament megszavaz. S miután megszületik a fegyverszüneti megállapodás és kiírják a népszavazást. ill. vele párhuzamosan a parlamenti választásokat, az ukrán parlament feloszlatja önmagát.
3/ – Az ukrajnai választások és azzal együtt lebonyolított NÉPSZAVAZÁS kiírása és megtartása nemzetközi felügyelet mellett történjen, melynek érdekében a kérdéses területekről mind az orosz, mind az ukrán és NATO fegyverek és zsoldosok, kiképzők kivonulnak. A szavazásra és a rendre az EBESZ – nem elkötelezett országokból való – békefenntartói felügyeljenek az orosz és ukrán civilekkel-rendőrökkel közösen, a háborúval érintett területeken egészen a békekötésig. A hadifoglyok szabadon engedése is a béketárgyalás megkezdése napján történjék.
4/- A béketárgyalások megkezdése az új ukrán Verhovna Rada elnökkel és kormánytagokkal egy, megegyezés szerinti semleges állam területén bonyolódjon le. S a NATO nyilatkozzon arról, hogy – miután a népszavazás lerendezte a területi kérdéseket –, nem kívánják a tagjaik sorába emelni Ukrajnát, s elfogadják mint semleges államot!
5/ A békeszerződésnek legyen része a háborús bűnösök bíróság elé állításának a vállalása is mindkét fél részéről, illetve az etnikai területeken a hovatartozás ügyében figyelembe kell venni az előző népszavazási eredményeket is, mivel főleg a háború alatt megváltoztak az etnikai arányok, vagyis nem lehet figyelembe venni most azok szavazatát autonómia, vagy elszakadás ügyében, akik nem őshonosak a területeken. Vegyék végre komolyan az 1991-es Kárpátaljai népszavazás eredményét!
A megegyezés részeként, vagy azzal párhuzamosan javasoljuk még a következőket
Hagyjon fel a nyugat azzal a gyakorlattal, hogy a jogelvek, papíron maradó maszlaggá lényegüljenek, s ne a választói akarat, hanem a bankárkaszt utasításai döntsenek!
Éppen ezért lenne szükséges a NATO alapszabálya és a nemzetközi jog felülvizsgálata, olyan, háborúellenes egyezmények megfogalmazása, amelyek megtiltják és büntethetővé teszik más államok háborúinak bármilyen formában történő támogatását. A beavatkozás kizárólag békefenntartó céllal a harcok leállítása lehet mindkét oldalon, és a diplomáciai tárgyalások támogatása vagy levezetése.
A nemzetközi jog ismerje el és alakítsanak ki szankcionálási lehetőséget a népek politikai önrendelkezési jogának a valóságos, gyakorlati megvalósíthatósága érdekében. Ezen belül az autonómiához, a szuverén államisághoz való jogot, nemzetiségek esetén az anyaországhoz való csatlakozás jogát.
Az ENSZ és az ICC működését meg kell reformálni, valóban a nemzetközi jogon alapuló, azt képviselő, független szervezetekké kell válniuk. Jogosítványaikat bővíteni kell, hogy határozataikat azonnal végre lehessen hajtani, rendelkezzenek ehhez szükséges eszközökkel. Ha szükséges, kezdeményezzenek közvetítői tárgyalásokat, ezek sikertelensége esetén nemzetközi békefenntartó egységeket küldhessenek a területekre, ha a konfliktus rövid időn belül nem rendeződik megállapodással.
Háborúban álló felek, vagy azok támogatói ne vehessenek részt olyan szavazásokon, tárgyalásokon, ahol megvétózhatják az ellenük hozott határozatokat. Háborús konfliktusok esetén a felekkel szemben csak politikai téren, és kizárólag csak a fegyvergyártás és fegyverkereskedelem korlátozása céljából lehessen szankciókat bevezetni.
A háborús uszítás és dezinformáció minden téren és formában legyen büntethető. A háború fogalmát ki kell egészíteni a „terrorháború” fogalmával: a terrorizmust újra kell definiálni.
Az EU, USA, Anglia, Ukrajna, és Oroszország, valamint a háborút pénzügyileg, fegyverekkel, vagy különféle szankciókkal támogató NATO tagállamok – kötelezettséget vállalnak, hogy a békeszerződés aláírása után legfeljebb fél éven belül feloldják az egymás ellen hozott szankciókat, helyreállítják a kereskedelmi és diplomácia kapcsolatokat, és kártalanítják egymást. A gazdasági, pénzügyi, kulturális szankciók kivetése nem diplomácia, ezért ezek tiltását nemzetközi egyezménybe kell foglalni. A háborús és humanitárius bűnök, a nemzetközi jog és egyezmények sértésének kivizsgálása és a bűnösök, valamint a társtettesek, közreműködők személyes, és el nem évülő felelősségének megállapítása, és bíróság elé állításuk.
