Az Európai Bizottság számára annyira fontos minden állampolgár biztonsága, hogy ennek érdekében kénytelen lesz majd mindenkit megfigyelni. A javaslat szerint a jövőben nem lehet majd olyan eszközt használni, amelynek az adataihoz nem férhet hozzá valamelyik uniós szerv.
A terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem jegyében minden Európai Uniós állampolgárt meg kell figyelni – összegezhető annak a dokumentumnak a tartalma, amelyet az Európai Bizottság rendelt meg „az uniós államok biztonsága érdekében”. A tervek szerint nem lehet a jövőben semmilyen olyan internetre köthető eszköz, amit ne lehessen megfigyelni, vagy abból adatot nyerni, tehát az üzenetküldő alkalmazásoktól az úgynevezett okos otthonok hűtőberendezéséig mindenbe bele akar látni az Európai Bizottság. A jelentést a német t-online hírportál szerezte meg. A 28 oldalas dokumentum összesen 42 javaslatot sorol fel a „lehetséges szigorúbb megfigyelési intézkedésekre” vonatkozóan, amit a t-online „példátlan magánélet-korlátozásnak” nevezett.
„A hatékony bűnüldözést szolgáló adatokhoz való hozzáféréssel foglalkozó magas szintű csoport ajánlásai” című dokumentum azt követeli, hogy az alkalmazásfejlesztők hozzanak létre „hátsó ajtókat”, hogy a bűnüldöző szervek hozzáférhessenek a számukra szükséges tartalmakhoz.
A nyomozóknak képesnek kellene lenniük arra, hogy a fejlesztők által biztosított valamilyen „általános kulcs” segítségével megkerüljék az olyan messenger-szolgáltatások, mint a WhatsApp vagy a Telegram végponttól végpontig tartó titkosítását – elemzi a jelentést a t-online.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek nem teljesítenék ezeket a követeléseket, büntetésre kellene számítaniuk – áll a dokumentumban. A megfigyelési tervek nem korlátozódnak az üzenetküldő alkalmazásokra. A javasolt változtatások „a tárgyak internetét” is célba veszik, és a különböző otthoni alkalmazások és eszközök „nagyobb mértékű szabványosítására” szólítanak fel, beleértve „a csatlakoztathatóság minden formáját”. Az intézkedés várhatóan az olyan okosotthon alkalmazásokat érintik majd, mint a Google Home, az Alexa vagy az Apple asszisztense, valamint az intelligens hűtőszekrényekig bármit, lehetővé téve a hatóságok számára, hogy hozzájussanak az ilyen eszközök által gyűjtött adatokhoz.
 |
A T-online szerint a dokumentum az adatmegőrzés bevezetését is szorgalmazza. Az adatmegőrzési rendelet előírja a távközlési és internetszolgáltatók számára, hogy meghatározott ideig tárolják valamennyi felhasználójuk forgalmi adatait, hogy szükség esetén átadhassák azokat a bűnüldöző hatóságoknak. Ilyen adatok lehetnek az IP-címek, telefonos kapcsolatok vagy helymeghatározási adatok, lényegében minden tárolt információ.
Ezzel kapcsolatban a t-online arra hívja fel a figyelmet, hogy a német szövetségi közigazgatási bíróság – az ország közigazgatási jogi ügyekben ítélkező legfelsőbb bírósága – korábban az alaptalan és válogatás nélküli adatmegőrzést az uniós jog megsértésének minősítette és azt betiltotta Németországban. Most ez megváltozhat, ha az EU-bizottság végrehajtja ezeket az ajánlásokat.
A dokumentum azzal indokolta a tömeges megfigyelés szükségességét, hogy „biztosítani kell a szervezett bűnözéssel és terrorista tevékenységekkel kapcsolatos ügyek hatékony üldözését”, és különösen a terrorista támadási tervek korai szakaszban történő felderítését.
 |
Anja Hirschel, a digitális szabadságjogok szakértője
Anja Hirschel, a digitális szabadságjogok szakértője arra figyelmeztetett, hogy az ilyen tervek „példátlan ugrást jelentenek a teljesen megfigyelt társadalom felé”
„Minden, amit teszünk, ahová megyünk és akikkel kommunikálunk, minden pillanatban és minden akadály nélkül látható lesz.”
– mondta Anja Hirschel a T-online-nak.
A tervek szerint az illetékes hatóságoknak valós idejű hozzáférése lenne minden eszközhöz, ha valaki gyanúsan viselkedik, akkor kezdődne az illető megfigyelése. Ez „láthatatlan, diszkrét és titkos a vizsgálat célpontja számára” – áll a dokumentumban, ami arra is rámutat, így nem szükséges a sok költséggel járó különböző eszközök feltörése, meghekkelése. Mint írják:
„Amint az üzemeltető megkapja az illetékes igazságügyi hatóság által kiadott jogos kérést, az üzemeltető felelős a valós idejű kommunikáció biztosításáért.”
Korábban az európai rendőrfőkapitányok és az Europol nyilvánosan felszólították a politikusokat és az iparág vezetőit, hogy „sürgősen tegyenek lépéseket a közbiztonság érdekében a közösségi médiaplatformokon”, mivel a végponttól végpontig terjedő titkosítás bevezetése lehetővé teszi az elkövetők elrejtőzését. Az európai rendőrség a nyomozás során „törvényes hozzáférést” kíván fenntartani a gyanúsított bűnözők adataihoz.
Az üzenetküldő szolgáltatások üzemeltetői többször hangsúlyozzák, hogy ők maguk nem férnek hozzá a titkosított kommunikációhoz. Meredith Whittaker, a Signal Foundation elnöke határozottan ellenzi a „csevegés-ellenőrzési” javaslatokat, és mint fogalmazott:
„Inkább elhagyjuk az uniós piacot, minthogy aláássuk a magánélet védelmére vonatkozó garanciáinkat”.
 |
A civil társadalom és a digitális jogokkal foglalkozó szervezetek már régóta harcolnak a titkosítás és a digitális adatvédelem gyengítésére irányuló kísérletek ellen. Több szervezet január 10-én nyílt levelet írt alá, amelyben nagyobb átláthatóságot és az összes érdekelt fél részvételét követelik a magas szintű munkacsoport megbeszélésein.
„Mélységesen aggaszt bennünket, hogy az European High-Level Group (HLG) célkitűzéseinek előfeltétele éppen az, hogy a »beépített biztonság« megközelítést szorgalmazza az EU összes meglévő és jövőbeli szakpolitikájában és jogszabályában. Ezt a megfogalmazást úgy értelmezzük, mint egy olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy valamennyi, a magánélet védelmét javító technológia kifejlesztése során jogérvényesítő »hozzáférés a tervezés útján« kötelezettséget írjon elő, ami komolyan akadályozná az embereket a magánélethez és az adatvédelemhez, valamint a véleménynyilvánítás, a tájékoztatás és az egyesülés szabadságához való alapvető jogaik gyakorlásában.”
– olvasható a levélben.
Az EU politikusai előszeretettel támogatnak olyan javaslatokat, amelyek az állampolgárok megfigyelésére vonatkoznak. 2021 nyarán a magánkommunikáció megfigyelését lehetővé tevő, úgynevezett Orwell-törvényt fogadták el az Európai Parlamentben. Akkor a politikusok a gyermekek jogaira hivatkoztak indoklásként. A szavazás július 6-án zajlott, az EP 537 tagja hagyta jóvá a rendeletet, 133 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett. A magyar balliberális képviselők közül Gyurcsány Ferenc feleségétől, Dobrev Klárától a Momentumos Cseh Katalinig mindenki támogatta az állampolgári szabadságjogokat semmibe vevő, a diktatúrára hajazó megfigyelési javaslatot. A különös koalíció viszont azzal vált teljessé, hogy Dobrev Klárához és a Momentumhoz a Fidesz is csatlakozott. Ha a magyar állampolgárokat kell megfigyelni, akkor az ellenzéki és a kormánypárti képviselők félre tudják tenni a nézetkülönbségeiket.
