dr. Bene Gábor
Lelketlenül erőltették a rendszerváltásnak hazudott gyarmatosító váltás során azt a hazug propagandát, ami a komparatív előnyökről szólt a sajtóban, tankönyvekben, politikában és még a tudományos fórumokon is. S a józan ész és a logikus érvelés nem jutott szóhoz, mert a friss és naiv politikusaink, elhittek mindent ami nyugatról jött, s így a társadalom egyszerű tagjait alaposan megvezették! Vannak még hasonló mai narratívák, ám azok is erőltetettek. Az újságírás meg, mint foglalkozás rég nem létezik, már csak propagandisták vannak! (Tisztelet annak a kevés kivételnek, akik viszont nem is lettek gazdagok)
Adam Smith és David Ricardo szabad kereskedelem elmélete a komparatív előny elvén nyugszik. Ez azt jelenti, hogy egy ország tőkéje otthon marad, és olyan területeken alkalmazzák, ahol a tőkét a legjobban hasznosítják. Ha minden ország megtenné ezt, akkor minden ország jobban járna, mintha önellátó lenne. Ám az államok nem erre törekszenek, mert a pártvezetőket pénzpórázra fűzte a bankárkaszt. Valójában lobbistákat csináltak a legjobb politikai vezetőkből, pártelnök-színészekből és azok a bankárkaszt kezében levő média segítségével tudták és tudják ma is hatalomban tartani a pénzdiktatúra lobbistáit. Ám a szabadkereskedelem nem a tőke szabad áramlása, így lettünk átverve a háromszintű bankrendszer csodafegyverével is! Hazánkban a pénzlobbisták folyamatosan azzal kampányoltak, hogy jöjjön be ide a tőke és akkor nő majd a GDP és minden rendben lesz, mert a nagyobb GDP nagyobb jövedelmet teremt a dolgozóknak és így azok többet fogyasztanak, s a fogyasztás gerjeszti a gazdaságot, az adóbevételeket és azzal majd vissza fogjuk fizetni azt amit a csúnya kommunisták felvettek a „rothadó kapitalizmus” nyugati magánbankjaitól. Csakhogy már akkor ment az alapvető hazugság, mert lassan már csak magánbank van, az államiakat szinte minden „civilizált” országában csellel vagy csalással privatizálták!
A legismertebb történet a legtanulságosabb. Már 1913-ban az Egyesült Államokban magánkézbe került a pénzkibocsátás joga. Alkotmányellenes volt az már akkor is, sőt az ma is (lásd: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, I. cikk, 8. paragrafus, 5. bek. szerint, kizárólag a Kongresszusnak van joga az Egyesült Államokban pénzt kibocsátani). Miután választást nyert John F. Kennedy elnök és törvényt hozott, mely szerint a pénzkibocsátás joga a kormányé, fél évvel később meggyilkolták. – Így az alelnöke, Lyndon B. Johnson lett az új elnök, aki hivatalba lépésének első intézkedéseként eltörölte Kennedy erre vonatkozó törvényét. S ezt itt a vasfüggöny mögött, nem tanította meg nekünk senki, pedig a kommunista országok szemben álltak az amerikai kapitalistákkal! Szemben álltak? Bár a pénzrendszer volt a szocialista rendszer legtisztességesebb intézménye, de még a pénzügyekkel foglakozók sem ismerték akkor a magánpénzrendszert. Az MSZMP központi bizottsága pedig 1956 után bele vitte az országot a MNB (Magyar Nemzeti Bank) egyik vezetője Fekete Schwartz János ügyes hazugságai segítségével úgy az adósságcsapdába, hogy azóta is abban élünk!
A rendszerváltók pedig nem árulták el nekünk közembereknek, hogy színház itt minden. S a kormányok a dolgozók alacsony fizetésével és a jól képzett munkavállalók ígéretével csalogatta hazánkba azt az idegen tőkét, amely azután minden évben kiviszi innen a nehezen megtermelt profit javát. Smith és Ricardo is teljesen egyértelművé tette, hogy ha egy ország tőkéje elhagyja az országot, akkor a szabadkereskedelmi elmélet megsérül. Komparatív előnyök nélkül nincs szükség szabad kereskedelemre. Ráadásul ma már legtöbb közgazdász legalábbis elgondolkodik azon, hogy a gazdasági ortodoxia, szabad kereskedelmi meséje nem feltétlenül jelent kölcsönös előnyöket az országok számára. Csak éppen az a legnagyobb gond, hogy az EU csatlakozással elfogadtuk a négy liberális alapelvet, benne a tőke szabad áramlását, mert nem volt egyetlen egy magyar szakember se akinek az esze a helyén lett volna, s beperelte volna a Kádárnak hitelező magánbankokat azért, mert Ők épp azzal hosszabbították meg a kommunista diktatúrát!
S mivel hazánkat már a bolsevista kádár korszakában eladósították, de már sok-sok évtizede nem kormányozzák átgondolt módon gazdaságilag sem, így ez az ostobaság nagy árat követel Ha csak Borvendég Zsuzsa kutatásaira gondolok, aki kimutatta, hogy a kommunista korszakban a külkereskedelem milyen aljas és eladósító szerepet vitt, beleborzongok.
Mivel a véleményformálók lobbista-propagandisták, így ők is hibás narratívát erőltetettek minden vonalon. A nép, az Isten adta nép feje így tele lett hibás tudásokkal, amit nehezebb átalakítani, mint ha tudatlanok lennének a szavazók! Az újságírás pedig mint tisztességes foglalkozás már nem létezik, ma már csak pénzpórázra fűzött propagandisták vannak! Vagyis a pártvezetések és a propagandista újságírók, egyaránt a bankárkaszt pénzpórázán vannak, s így elszakadtak a néptől.
No ezért leszek ideges, ha valaki szakértői kormány szükségességéről beszél.
A szerző közjogász és a NemzetEgyesítők önkéntes civil szóvivője
