Napjaink erkölcsi züllése az is, ahogy a nyugat mintát mutat fel a hazai politikai elit számára. Mert ott a keresztény, konzervatív fehérember várható kiirtása után, valóban a liberálisok fognak következni: mint áldozatok. Ám ezt ők még nem akarják elhinni. Pedig nem a szolid, szeretetre épülő vallásosság lesz mérvadó, hanem a vérszomjas muszlimok mintái, s azoknál nem lesz számukra kegyelem.
Szerencsére ezt legalább jól látja a Fidesz vezetése. (Az más kérdés, hogy kik és milyen okokból hívták fel erre a figyelmüket.) Viszont a balliberális ellenzék totál nem érzékeli, hogy nyugaton a szabadság autonómiája már régen eltűnőben van. Így a fiatalokban kialakulhat egy újabb hamis értékrend, és az értéktelenség tömegpszichózisa. Az a világtrend ma, hogy nem kell homogén nemzeti közösség, mert azok állítólag haladnak a szélsőség felé, mert zártak és antiszemiták. Pedig inkább a kenyérféltés, vagyis egzisztenciális félelem uralja a hazai társadalmat, mert lassan már mindenki ki van szolgáltatva a pénzvezérelt érdekcsoportoknak. A globalista bankárkaszti lobbisták pedig újabb kultúrharcot kezdve mérgezik a politikát és a covidos-megosztó kirekesztést erőltetik a népre.
A két nagy szekértábor hatalmas erővel esik egymásnak, s a magyarság nekik csak játékszer, vagy inkább egy harci terep, ahol fel lehet készülni az európai harctérre. Ott viszont már mindent leosztott a pénzbirodalom. A nagypártok persze pontosan tudják, hogy miképpen történt a rendszerváltás, vagyis ismerik a kulisszatitkokat, a paktumokat és főleg azt, hogy valójában nem rendszert váltott a politika, hanem birodalmat. A szovjet birodalomból lettünk átvezérelve a pénz birodalmába. Nekik természetesen tudomásuk volt arról, amit mi közemberek nem tudtunk és nem is tudhattunk. Csak gyarmattartókat cseréltünk semmi mást! Így a hazai politikai színház működéséhez nincs is sok közünk. Egyetlen halvány esély mutatkozott 2012-ben, amikor Papp Lajos professzor zászlót akart bontani és megírta a Volt egy álmom… – című gondolatsorát. Ám az akkor, nem tudott létre jönni. Bokor Imre professzor viszont nem törődött ebbe bele, s összekürtölt pár jó magyart, s nekilendültek a Nemzet egyesítésének. Áldozatos munkájuk nyomán, de több éves hercehurca után kénytelen volt a bíróság bejegyezni őket.
Azonban éppen azok nem vették igénybe a szolgáltatásaikat, akik folyamatosan sápítoznak, hogy nincs magyar egység és nem jól működik az Országgyűlés. Ám az említett Papp professzor cikkét egyikük sem olvasta el az interneten, nem is tájékozódott, hogy mi is az oka, hogy pártellenes személyek pártot alakítottak. Sőt az áldozatvállalókkal szemben alaptalan gyanúsítgatás indult, sőt még a két pártonkívüli szóvivőjüket is tucatnyi támadás érte.
Így jutottunk el a 2018-as választásokig, amikor úgy tűnt, hogy megtört a jég. Akkor 38 választókerületben lévő kisközösség jelentkezett és jelöltek olyan helyben ismert és az ott lakók által elismert, pártonkívüli és tisztességes személyeket, akik alkalmasnak látszottak a helyiek képviseletére. Akkor a listaállítás lehetősége még 28 képviselő jelölt indulása volt, így biztosnak látszott, hogy mind a 38 egyéni jelöltként induló személy fel is kerül a Nemzetegyesítő Mozgalom pártlistájára, s ha lesz elég magyar aki a nemzet egyesítésére szavaz, úgy akár mindannyian bekerülhetnek.
Egészen kedvezőnek látszódott a helyzet, s meggyőződésünk volt, hogy lesz pártonkívüli frakció az Országgyűlésben. Azonban a kiadott 38 megbízólevél ellenére, csak 30-an vették fel a jelölőíveket, s csak 3 fő tudta összegyűjteni a szükséges 500 érvényes ajánlói aláírást. Ezzel elszalasztottuk az egyetlen akkori lehetőséget arra, hogy békés úton, hatalmi és törvényhozó tényezővé válhasson egy olyan csoport, akiket nem a pártfegyelem, hanem a hazához való hűség, a nemzetszolgálat vezérel. Ezek a személyek aláírták, hogy a jelölőik által visszahívhatók, sőt azt is, hogy a teljes felelősséget vállalnak a jelölőívek időbeni leadásáért, hiszen az köztudott volt, hogy az ívek darabonként 10 ezer forintot jelentenek, amennyiben nem adják le időben.
Be is épült közénk valaki, aki miatt a pártnak 750 ezer forintnyi büntetést kellett fizetni, mert nem adta a 75 db ívet. A párt tagjai adták össze a büntetést, mert a pártnak nincs semmiféle bevétele a tagdíjakon kívül. Közben azonban megvádolták a 12 áldozatvállaló párttagot azzal, hogy biznisz-pártként működnek, s pénzt akartak csinálni a választásokból. S hiába küldték el a vádaskodóknak az alapító SZMSZ-t (Szervezeti és Működési Szabályzat) amiben konkrétan le van fektetve, hogy nem vehetnek fel közpénzt a választásokra, mert az a közjót szolgáló pénz és nem arra való, hogy elherdálják, vagy magánosítsák.
Ám nem ért véget a vádaskodás, sőt egyre vadabban ment a fenyegetés, hogy szüntessék meg a pártot. Mivel erre nem voltak hajlandók az alapítók, így módosítottak a választási törvényen, s már nem 28, hanem 71 jelölt szükséges a listaállításhoz. Emiatt a NEEM rövidített nevű párt nem fog tudni indulni a 2022-es választásokon, hiszen az előírt képviselőjelölt számnak csak a fele jött volna össze. Így hiába bizonyította be a nemzet egyesítésére vállalkozó csoport azt, hogy van élet a pártokon kívül is, sőt azt is hiába bizonyította be, hogy visszautasította a számára törvény szerint járó állami támogatást, a buta és mindenben hibát találó személyek elérték a céljukat: nincs a országgyűlésben egy olyan képviselő sem, aki nemzeti-civil. Sőt a következő négy évben sem lesz olyan, akit nem a pártfegyelem mozgat, hanem valósi népképviselőként a saját választóinak a képviselője lenne, s nem a pártja érdekeit közvetítené!
Ám ha csak ennyi lenne a mai közéletnek a gondja, akkor talán a következő választásokon, vagyis négy év múlva lenne remény a jó irányú változásra.
A szerző közjogász
Kapcsolódó: