szerző: v. JOÓ KATALIN a Szkíta erkölcs, művészet és élet című konferencia elnöke
„Az a nemzet, amelyik nem ismeri, és nem tiszteli múltját, annak nincs jövője!”
Világunk a fizikai-anyagi és lelki-szellemi teljes lebontás állapotába került, paradigmaváltásban vagyunk. A föld ősi népei már régóta figyelmeztetnek erre, rávilágítva a megoldásra, a változás és változtatás kikerülhetetlen elérkeztére. A hatalom éppen ezért még ádázabb és veszélyesebb eszközökkel, módszerekkel igyekszik agóniáját kitolni, szükségtelenül több naiv, megtévesztett áldozat akár élete árán is.
Jelen időnk beteg Amerikájából elindult, és a „Kisamerika” (=Brüsszel) által vezérelt Európában sajnálatosan teret nyert világszemlélet most a legnagyobb veszély. Nevezetesen, hogy mindenkit vagy barátunknak, vagy ellenségünknek tekintsünk, – ahogyan ők diktálják – a saját kritikai érzékre már oda sem figyelve. A háttérirányítók és az elhárítás által vezérelt hivatalos tudomány minden területen foggal és körömmel tagadja, rejti, leplezi és hazudja el a mindannyiunkat érintő igazságokat. Pontosan tudják, hogy a tudatlan, hitetlen, ebből következően hiteltelen ember agya jobban befolyásolható, tudata gyorsabban módosítható, elméje szorosabban és eredményesebben rabláncra fűzhető.
Kézbe kell venni saját ügyeinket és magunknak kell megoldást nemcsak keresni, hanem meg is találni. Világunk eljutott a szellemi és technikai fejlődésnek már egy olyan szintjére, hogy meg tudjuk érteni a múltat. Múltunk ismerete pedig nem más, mint a jövőnk ismerete.
Éppen ezért a lehető legsürgetőbben fel kell tárni elhamisított és eltitkolt múltunkat. Fel kell állítani nemzetünket a lezüllesztett nép állapotából. Haladéktalanul meg kell erősíteni a becsület, a tudás és hagyomány, valamint az ősök tiszteletét. Kiemelten fontos az anyanyelv kérdése, mert bebizonyosodott, hogy a nyelvek szerkezeti különbségei valójában világszemléleti különbségeknek felelnek meg. A felsoroltakhoz elsőként tisztázni kell a jog és felelősség jelentését, tartalmának kérdését.
Ez a cél csakis és kizárólag ősi múltunk, a szkíta erkölcs, gondolkodás és életpéldázat pontos megismertetésének segítségével, széles körű terjesztése által újbóli szokássá, evidenciává alakítása révén érhető el.
Szkíta őseink nemcsak páratlan leleteket hagytak ránk, hanem megszívlelendő erkölcsi tanításokat is. Werbőczy István a híres Hármaskönyv-ben gyűjtötte össze a régi, szkíta elemeket.
Első alapelv: Egységben az erő! – nem az „oszd meg és uralkodj” szemita szokásában.
Második alapelv: A közösségi érdek az egyéni érdek felett áll!
Az összefoglalóan turáninak nevezett szkíta népek rokonságának és közös érdekeinek tudata már régóta létezik. Atila volt a turáni népek első nagy felszabadítója, megvédője, és egyesítője. A szemiták, perzsák, görögök, rómaiak, kínaiak, germánok és szlávok, az őshonos turáni népeket irtották, kitelepítették, gyarmatosították, és erőszakkal beolvasztották. Az idegen megszállók és uralmak nem csak népességi, erkölcsi és műveltségi veszteségeket, hanem súlyos gazdasági és környezeti károkat is okoztak, és okoznak ma is nemcsak a turáni népeket, hanem földjeiket is pusztítva.
Az ősi szkíta nemzeti eszme nem más, mint küldetéstudatunk ismerete és annak teljesítése. Ez az eszme nem egy hamis és gyűlöletet szító fajelmélet, mint a finnugor, pánszláv, dákoromán, és a kifordított árja, stb. elméletek. A turáni eszme alkalmas egyedül az ellentétek megoldására, mert a különbözőnek tartott népek közös gyökereit tudományosan ki tudja mutatni. Bebizonyított tény az is, hogy az ősturánok (a szkíta mágusok) az emberiség műveltségének megalkotói.
A turáni eszme e műveltség megóvásán és gyarapításán keresztül az Atila-i szellemiséghez hűen a népek közötti egyetértésre és kibékítésére törekszik. Veszélyes helyzetben álló magyarságunknak vissza kell fordulni több százmilliós turáni szkíta testvérnépei felé, és a hivatalos oktatási irányzat ellenére újra fel kell ismerje őket. A magyarok NEM azért vannak a Kárpát-medencében, hogy a nyugatnak behódoljanak, vagy szent földünket idegeneknek átengedjék, hanem azért, hogy őseik tiszteletét, múltjuk ismeretét és az Atila által létrehozott turáni népek szellemi egységét visszaállítsák.
A szkíta életfilozófia alapja a harmónia és a béke, mert a szkíta ősvallás és az abból kialakult szkítakereszténység lényege az EGYSÉG: egy vagyok az egész természettel és a teljes világegyetemmel. Minden és mindenki egy. Bármiféle elkülönülés, vagy elválasztási kísérlet, felborítja a rendet, megtöri a harmóniát és a békét. Ebben a lelkiségben mélyen gyökeredző „isten-hit” és a „nemzedékek” végtelen küzdő, szabadságszerető és magas tudású sorozata diktálja a szkíta népek lüktető életütemét, és ez a magyarázata a hatalmas jelentőségű „családnak” és az „ősök tiszteletének”. Ugyanis a család – a hosszú nemzedékek élő valósága, amelyben az „egyes” ember felolvad, viszont a „család” is beleolvad a „felsőbb isteni közösségbe”, a NEMZET-be.
Eme nemzetünk megmaradásáért kitűzött nemes és magasztos célok elérésének legnagyszerűbb módszere ez a jelen Világkongresszus, aminek feltétlen eredménye nemcsak lesz, hanem már van. Ez az eredmény a szkíta konferenciát illetően egyrészt őseink vigyázó szellemének, Boldogasz- szonyunk szeretetének köszönhető. Másrészt a beérkezett, szinte a teljes szkíta értékrendet felmutató – jórészt amatőrök által készített – dolgozatokban, előadásokban megnyilvánuló tudás és felelősség cselekvő erejének aurájában, fényében érlelődött és növekedik gyümölcsözővé, áldottá.
Van remény!
Szkíta erkölcs, művészet és élet – konferencia programja:
2024. augusztus 16., péntek
Helyszín: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lágymányosi Campusa, Q Épület
09:00 óra – Király B. Izabella: Szkíta ethosz
09:30 óra – Bíró Lajos: a Szkíta magyar őshaza nyomában
10:00 óra – Adacsi Veszelszki Ferenc: Szkíta világ és a hettiták
10:30 óra – Dr. Bene Gábor: Szkíta-Pártus Jézus a Magyarok Istene
11:00 óra – kávészünet
11:30 óra – Dr. Cey-Bert Róbert: Lelki genetika: Szkíták, hunok, magyarok közös gyökerű
jelképvilága
12:00 óra – Platthy István: Az aranyló Napút: „A szkíták művészetbölcseleti öröksége, mely tovább él a természet változásrendje ihlette népművészet formakincsében”
12:30 óra – Dr. Pócs Alfréd: Ősapánk Nimród
13:00 óra – ebédszünet
15:00 óra – Dr. Grandpierre Attila: A Szkíta –magyar életközpontú kultúra összeköti a magyarságot a Selyemút népeivel
15:30 óra – Bognár Ferenc: A Szkíta ősvallás kozmológiai vonatkozásai
16:00 óra – Gondos Béla: Szkíta emlékek a Kaukázusban
16:30 óra – kávészünet
17:00 óra – Simonné Schuck Mária Magdolna: TAMANA
17:30 óra – Lizik Zoltán: Magyarság a bibliában
18:00 óra – v. Joó Katalin: Ősmúltunk és eredetünk Maya fátyla mögött c. könyvének bemutatója
Ez utóbbi a konferenciához kapcsolódó külön Esemény, mely az Eseményközpontban kerül megrendezésre