Erkölcs és értékrend
Az Erkölcs és Érték Tagozat feladata
Azon szellemi, lelki értékek felkutatása, felmutatása, ismertté tétele, amelyek mentén egy egészséges társadalom felépülhet. Erkölcsi megújulásra van szükség! Mivel az erkölcsi kategóriák nem velünk született minőségek, ezért szükség van erkölcsi nevelésre, az értékek átadására. Szerencsére az erkölcsi fejlődés egy egész életen át tartó folyamat, így sohasem késő elkezdeni.
Helyzetelemzés
Ma az országban, és a világon érték és erkölcsi válság van. A fogyasztói társadalmakban a multik, a média folyamatosan igényeket, álszükségletet gerjeszt az anyagi javak iránt. Azt sugallja, hogy csak akkor lehet valaki, értékes boldog ember, ha az általuk reklámozott termékek tulajdonosa lesz..Így egyetlen érték van, a pénz, amellyel sokak szerint minden emberi minőség is mérhető. Még az emberi élet is. Azok a fogalmak, mint tisztesség, becsület, adott szó megtartása, barátság, szeretet ma nem értékek. Egyre nagyobb mértékben nő a bűnözés, a drogfogyasztás, az alkoholizmus, az öngyilkosságok száma, egyre több család esik szét, egyre inkább általánossá vált a norma-szegés, a korrupció stb. Mind ezek mellett demográfiai válság, egészség-válság van, vészesen közeledik a nyugdíj-rendszer összeomlása. Bizonytalanság a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban és kultúrában. Az emberek kedvetlenek és passzívak, sőt egyesek rettegni kezdtek, így a társadalom demoralizálódott!
Régi magyar erkölcsiség
Anélkül, hogy különösebb történelmi távlati elemzésekbe fognánk, meg kell állapítanunk, hogy a hagyományos magyar erkölcs és értékrend közösségi szinten nagy mértékben a jó értelmében rögzített volt. Bármennyi romlás és törés volt történelmében, a magyarság emlékezetében mindig megmaradt a visszatérési szándék a hagyományos, Hunor-Magyar eszmeiségen alapuló testvériség erkölcs és értékrendjéhez, aminek krisztusi megfogalmazása a szeretet parancsolata.
Mai erkölcs
A természet isteni rendjétől elrugaszkodott emberi társadalom profit hajszolóvá vált és esztelen fogyasztásra ösztönöz. A cél szentesíti az eszközt elvet alkalmazva az állatvilágra jellemző kifosztó-megsemmisítő életvitel lett uralkodóvá a társadalmi kapcsolatokban. A rossznak forrása három szinten van jelen- szellem, lélek, test. Az emberi szellem legnagyobb vétke a gőg, a léleké az önzés, a testiségé az anyagiasság és birtoklás. Elsősorban ezek az emberi tulajdonságok indítják el az erkölcsi romlást, ami nyilvánvalóvá cselekedetek által válik. (BG: Mindezek alapja a kiválasztottsági mítosz, ami a legveszélyesebb emberellenes vírussá lett lassan minden nép számára, akik elszakadtak a természettől, s annak törvényeitől!)
Az Erkölcsi tagozat munkájának alapjai
„ Minden mindennel összefügg, így a természettel összhangban, a tájat építve, az erőforrásokat használva, de nem kihasználva, az emberi kapcsolatokban az egyenlőség és a szeretet erkölcsi parancsainak érvényesítésével kell újjáépítenünk gazdasági, természeti és társadalmi életterünket.”( MSz Kiskáté )
Ahhoz, hogy az emberiség képes legyen a tudásából következő megnövekedett felelősségének megfelelni, társadalmán belül fejlett közösségi szellemre és erkölcsre van szüksége. A közösségi szellem, közös akaratot, közös távlati célt jelent, valamint hatékony együttműködést ennek megvalósításában, a közös erkölcs pedig olyan értékrendet, amely viszonyítási alapot szolgáltat a helyes és helytelen, káros és hasznos cselekedetek megítéléséhez.
Minden egyes ember része annak a rendszernek, amelyet bioszférának, illetve azon belül emberi társadalomnak nevezünk. Életének minden egyes mozzanata hatással van erre a rendszerre. Fontos, hogy tudatunk segítségével képesek legyünk felmérni, előre jelezni élettevékenységünk hatásait és ennek megfelelően próbáljuk kedvező irányba befolyásolni a folyamatokat. Ehhez rendelkeznünk kell valamilyen elképzeléssel, modellel a világról, és rendelkeznünk kell valamilyen elképzeléssel arról, hogy mit tekintünk kedvező vagy kedvezőtlen irányú folyamatnak, tehát rendelkeznünk kell jövőképpel.
Jövőkép és célok megfogalmazása
– A magyarság megmaradása a Kárpát-medencében, de a világban is – erkölcsisége megtartásától függ, ahogy feladja erkölcsiségét, úgy olvad be más erkölcsű népekbe. Számtalanszor találkozunk még magyar nyelven beszélő “magyarral”, akinek erkölcsisége a magyarságtól teljesen idegenné lett, már nem értjük egymást magyarul. Van arra is példa, – igaz kevés- hogy valaki már töri a nyelvet, de erkölcsi értékrendje még megmaradt magyarnak.
– A magyar köztudatba és életvitelbe újból be kell vinni a Hunor-Magyar erkölcsiség hagyományát, elsősorban az iskolai oktatásba.(BG:ezt csak a közhatalom birtokában tehetjük)
– Tudatosítani kell, hogy a magyar erkölcsiséget a vezetés legfelsőbb szintjén a Magyar Szent Korona testesíti meg, miáltal a minta kötelező a hierarchia minden alsóbb szintjén is
– Az erkölcsös gondolkodást és cselekedetet a mindennapok tudatos gyakorlatává kell tenni
– Az erkölcsiséget, a jó és rossz kérdését tisztán és világosan elválaszthatóvá és értelmezhetővé kell tenni, hogy senkit se lehessen félrevezetni se szóval se tettel
– Tudatosítani a jóban fejlődés lehetőségét a vétkek folyamatos felszámolásával és az erények tudatos gyakorlásával
– Világossá tenni a jóvá válás útját: beismerés, jóvátétel, önjavulás és erkölcsi értelemben csak erre jön a feloldozás. A börtönviselt, azáltal, hogy leülte büntetését a társadalom felé nem oldott meg semmit, ha nem járja be őszintén ezt az utat. Ezt a tényt, a társadalom, ha nem veszi tudomásul, később meglepetések érik.
– Erkölcsi elemzések tanítása iskolában, hogy korán megismerhessék és felismerhessék az ebből származó felelősség kérdését és annak fontosságát a társadalmi rend minden szintjén- munkafüzetek készítése erkölcsi elemzések végzésére
– A felső rendtől származó felelősség és küldetés kérdésének világossá tétele- a nevelésben-oktatásban- már gyerekkortól, ezzel a fiatalság életcél nélkülisége is megszüntethető és életcélja megteremthető. Nem tántorgó alakjai, hanem tudatos alakítóivá válhatnak világuknak (BG: E magyar értékrend lelki és tudati alapjait szükséges tehát visszatanítani!)