Vannak ma is olyan gondolatok, melyeket érdemes elolvasni mindenkinek, aki jó irányú változásban reménykedik. Ám nem érti meg, hogy az csak akkor jön el, ha önmaga is megváltozik!
Nem havi 400 ezer forint alapjövedelmet kell igérni a magyar embereknek, hanem felnyitni a szemüket az önszerveződés hiányára! Ha nem fognak helyi (szellemi és önvedelmi) közösségek alakulni szerte a hazában, akkor valóban úgy járunk, mint az alábbi vaddisznók!
Egy egyetemen az egyik hallgató váratlanul megkérdezte a professzort:
– Tudja, hogyan kell befogni a vaddisznókat?
A tanár azt hitte, hogy ez vicc, és vicces válaszra számított.
A fiatalember azt válaszolta, hogy ez nem vicc, és komolyan elmagyaràzta a mòdjàt:
– A vaddisznók befogásához először keress egy helyet az erdőben, ahová a vaddisznók általában járnak, és minden nap tegyèl oda egy kis kukoricát a földre.
Tehát a vaddisznók minden nap jönnek megenni az „ingyen” kukoricát, és amikor megszokják, hogy naponta jönnek, akkor kerítést építesz a hely köré, először csak egy oldalt….
Amikor megszokják a kerítés egyik oldalát, visszamennek a kukoricát enni, te meg építesz egy másik részt a kerítésből… Megszokják és újra esznek.
Apránként körbeépíted a kerítés négy oldalàt a disznók köré. Végül szerelj be egy kaput az utolsó oldalra.
A disznók már hozzászoktak a szabad kukoricához és a kerítésekhez, így önállóan kezdenek átjönni a bejáraton. Ezután bezárod a kaput, és elfogtad az egész csoportot.
Olyan egyszerű, lépésről lépésre, egészen az utolsó pillanatig, amikor a disznók elvesztik szabadságukat. Mikor rájönnek mi törtènt,kètsègbeesetten futni kezdenek körbe-körbe a kerítésen belül, de már börtönben vannak.
Utána aztàn elkezdik enni a kukoricát,mert èhesek s ott van az ingyen kaja…
Annyira megszokják, hogy elfelejtik, hogyan kell maguknak èlelmet szerezni, és ezért elfogadják a rabszolgaságot.
Egy -kèt generàciò múltàn ha emlèkezetük lenne,mint nekünk,embereknek,akkor sem emlèkezne szinte senki hogy volt màsfajta èlet is.
Ha emberek lennének,talàn mèg hálásak is lennènek fogvatartóiknak, és egész generációk mennènek boldogan a vágóhídra. Nem hinnék el, hogy a „róluk gondoskodò” kéz ugyanaz, amelyik megöli őket.
A vilàg kormànyai a „demokratikus” köpeny alá rejtett diktatórikus terveikben elegendő időre ingyenes kukoricát bocsátanak ki a szisztematikus alávetettség eléréséhez.
És minden új „mentő kormány” „szociális programokba” álcázza magát, alamizsnát ad, pénzt ad, amit a munkás zsebéből vesznek ki, küldetéseket teljesít, terveket, engedményeket, törvényeket, „védelmet”, támogatást mindenre, indokolatlan kisajátításokat, programokat. „szociális jólét”, bulik, vásárok vagy fesztiválok, egyenruhák, kenyér és cirkusz, ingyenes közlekedés.
– INGYEN!
Mindaz az „ingyenes”, amit az ilyen politikusnak álcázott szélhámosok kínálnak egy hülye népnek, amely hozzászokott az „ingyenes” kukoricamorzsához, megfosztja őket kritikai, gondolkodó és vállalkozói képességüktől.
Végezetül vegyük észre, hogy az a csodálatos kormányzati „segítség” nem màs,mint egyre csak duzzadò probléma, amely a demokrácia jövője ellen,a szabadsàgunk ellen ,az emberi jogaink ès egy emberhez méltò élet ellen dolgozik.
Felállhatsz vagy összefonhatod a karjaidat, és megeheted a kukoricát…
Arra kérlek tehát, hogy állj fel, s szervezd meg a környezetedben azt a szellemi kalákát, amely mindig segiteni fog a tagjain, bármilyen nehéz idők is jönnek!
