Gondolatok

Éghajlat semlegesség és a realitás

Ursula der Leyen, az EU Európai Bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy terveinek elfogadása esetén Európa az első kontinens lesz, mely 2030-ra 55%-ban, 2050-re pedig 100%-ban éghajlat semlegessé válik. Ez nem igaz, nézzük meg miért?

 

A Föld azért melegszik, mert több napenergia érkezik, mint amennyi távozik az űrbe. Az ipari forradalom kezdete óta a Föld hőmérséklete 14 Celsius fokról 15.1 fokra, tehát 7%-al emelkedett, mert az emberiség energiafogyasztása 30-szorosára emelkedett. Mivel a tengerek tömege több mint százszorosa az atmoszféráénak, az atmoszféra felmelegedésének következményeit már tapasztaljuk, a tengerekét még alig. Az atmoszférikus felmelegedés következményeivel (hőhullámok, áradások, erdőtüzek, hurrikánok..) a természet már üzengeti, hogy “most már elég”! Az emberiség kezdi tapasztalni a hőemelkedés következményeit és ugyan csak ímmel-ámmal, de egyesek, mint Ursula der Leyen, tetteket is javasolnak. Nos nézzük ezeket a terveket:

Ugye a leggyakrabban hangoztatott cél a széndioxid kibocsájtás felszámolása és ezzel a felmelegedés megállítása, mielőtt a felmelegedés elérné a másfél Celsiust. A politikusok úgy gondolják, hogy ez elérhető a “klíma-semleges” állapot elérésével. Ez egy olyan állapot, amikor az emberiség által kibocsájtott üvegházhatású gázok mennyisége és a növényzet a tengerek által abszorbeált mennyiség azonos, tehát egy olyan állapot, amikor az atmoszféra széntartalma már nem emelkedik tovább. Jól értsük meg ezt! A széntartalom nem csökken, csak tovább nem emelkedik tovább! Ez tehát azt jelenti, hogy a felmelegedés nem áll meg, csak éppen lassabban emelkedik.

 

Ahhoz tehát, hogy csökkenjen a felmelegedés, ahhoz a “klima-semleges” állapot elérése nem elegendő, ahhoz a szén kibocsájtás teljes megszüntetlése, a fosszilis üzemanyagok égetésének teljes felszámolása lenne szükséges. Doktor Ursula der Leyen tehát téved amikor úgy gondolja terveinek kivitelezése esetén Európa klíma semlegessé válna.

Persze ennél többről van szó, mert egyrészt ma a szén-kibocsájtás nem csökken, sőt egyesek – mint például Kína -, ki is mondják, hogy náluk a szén kibocsájtás még évtizedekig emelkedni fog. De ez még semmi ahhoz képest, hogy az eddigi felmelegedés már elindított olyan folyamatokat, melyek nagyobb mértékben fogják növelni a levegő széndioxid tartalmát, mint az emberiség mai teljes szénkibocsájtása, tehát napi 3 kilogramm személyenként. Milyen folyamatok ezek?

Ezen olyan, – önmagukat egyre erősítő – folyamatok, mint például az erdőtüzek, melyek szénkibocsájtása növeli az üvegházhatást, ami pedig még nagyobb szárazságot és igy tüzet okoz. Persze több ilyen folyamat indult már meg. Ilyen például, a napenergiát az űrbe visszaverő a jég olvadása is, mert, ahogy a havas felület helyét átveszi a víz és a föld, ez az eddig a hőt visszaverő felület, most a hőt elnyelővé válik. Ez a folyamat is önmagát erősíti, mert további felmelegedést okoz, ami aztán tovább növeli az olvadást.

 

Nem merült ki ezzel a lista, mert például az északi félteke területének 24%-át befedő permafroszt olvadása, ha elindul (és nyáron már olvad is), az elönti a levegőt metánnal ami még a széndioxidnál is jobban növeli a felmelegedést. Hosszú ezeknek a másodlagos folyamatoknak a listája. Az egyik legnagyobb a tengerek szénkibocsájtása, mert (úgy, mint a szódavíz ha kivesszük a hűtőszekrényből és felmelegszik) kibocsájtja a benne feloldott széndioxidot és ahogy tovább melegszik a tenger, egyre többet. Egy szó mint száz, doktor Leyen tervének megvalósulás esetén sem jönne létre egy “klíma semleges” állapot.

 

Persze az sem megoldás ha alkalmazkodni próbálunk a felmelegedés eredményezte tünetekhez, ha a veszélyeztetett területekről egyszerűen csak kilakoltatjuk a lakosokat, ha csak gátakat, hurrikán meg árvízálló házakat építünk, föld alatt vezetjük a villanykábeleket vagy drónokkal próbáljuk esővé kondenzálni a fellegek vízpáráját. Egyesek számára jó üzlet ez, de a társadalom számára nem megoldás, mert csak elnapolja a szimptómák okának felszámolását.

Alkalmazkodás az aszályhoz

 

Alkalmazkodás az árvízhez

 

Hurrikánálló ház

Nos, de akkor mi a megoldás? Miként érhetjük el, hogy a Föld felmelegedése megszünjön és bolygónk hőmérséklete visszatérjen az ipari forradalom előtti szintjére? A válasz erre a kérdésre az, hogy akkor amikor az az átlagembernek érdeke lesz az. Tudomásul kell vennünk, hogy az átlagember nem törődik a tudomány előrejelzéseivel vagy az utánunk következő generációk sorsával, de a zsebével, azzal törődik!

Ezért nem prédikálni kell tétlenségünk következményeiről, hanem be kell vezetni a “szén adót”, amit minden szennyezőnek, –  így a határon túliaknak is fizetniük kell (határ-adóval) -,  és az összegyűlt összeget egy az államkasszától független alapban kell elhelyezni. Fontos, hogy ez az alap az államtól és a pártoktól független legyen, mert a társadalom irtózik a közadó emeléstől és fontos az is, hogy csak olyan célokra használhassa az összegyűlt pénzt, amelyek a szén-nélküli energia gazdaságra való áttérést szolgálják. Fontos az is, hogy az átállásnak ne legyen emberi áldozata, s ezért az alapnak finanszíroznia kell  a “zöld technológiák” munkaköreinek betöltésére való átképzést is.

 

 

 

Most pedig nézzük, milyen is lesz a világ, ha – doktor Leyen nevetséges terve helyett -, valóban szembenézünk a felmelegedés problémájával? Ez esetben a 22.-ik század a nap-hidrogén kora lesz, olyan kor melyben mesterségesen helyreállítjuk a Földön a növény és állatvilág egyensúlyát.

 

Az ipari forradalom előtt a földi élet egyensúlyban volt, mert a növényzet a talajból felvett vizet napenergiával szétbontotta, majd az igy nyert hidrogént a levegő széndioxidjával az ember számára étellé, tehát energiaforrássá alakította. Mivel ma már a növényzet képtelen kielégíteni az emberiség 30-szorosára emelkedett energia igényét, ki kell egészíteni “mesterséges növényzettel”.  Mit is jelent ez?

Azt jelenti, hogy amit a növényzet tesz, azt le kell másolni mesterségesen. Ez esetben az elektroliser a vizet a napenergia felhasználásával ugyanúgy felbontja, mint a természet és az így nyert hidrogént az ember energiaforrásává teszi az üzemanyag cella (fuel cell) révén. Ilyen berendezések persze már működnek, mint például a Refhyne PEM 10 megawattos elektrolyzere, mely képes biztositani a “zöld hidrogén” üzemanyagot akár ezer üzemanyagcellával működő gépkocsi számára. (A szénhidrátból nyert hidrogént “szürke” hidrogénnek nevezzük.)

Ipari méretű PEM elektroliser vízből termelve elégíti ki a Rheinland Chemicals hidrogén igényét.

 

Nagy lépés ez előre, mert ma még az elektromos járművek nagyrésze olyan batériákkal működik, melyeket földgáz vagy szén égetésével előállított árammal töltenek fel, arról nem is beszélve, hogy e miatt 1,200 extra fontot cipel magával a kocsi és hosszú időbe tart az elemek feltöltése, míg a hidrogén pár perc. Ezért is van, hogy az előrelátó Toyota vállalat a hidrogént választotta a jövő üzemanyagának (és persze most nagy harcban áll a konvencionális érdekekkel).

 

A hidrogénnek az is nagy előnye, hogy (mint az űrkutatás bizonyította) könnyen raktározható és szállítható.  Ez például árammal könnyen elláthatóvá tesz olyan településeket, melyeknek nincs hálózati áramellátása.  Ilyen esetben jut szerephez a kétirányú üzemanyag cella (reversible fuel cell – RFC), melyen Oláh György is és én is élvtizedek óta dolgozunk. Az RFC a napelemekkel fedett ház felesleges áramát nappal elektrolízissel hidrogénben raktározza, majd éjjel vagy ködös időben, az elraktározott hidrogént visszafelé folyatva és ellátja villannyal a házat, hidrogénnel a gépkocsit. Ez esetben villanyhálózatra nincs is szükség, mert a hidrogén tank úgy működik, mint ma a propán: ha alacsony a nyomás teherautóról feltöltik, ha magas elszállítják a felesleget.

Az RFC működése: a nappali hidrogénfolyás irányát a fekete, az éjjeliét a piros vonal jelzi.

Ha Édesapám élne és elolvasta volna ezt az írásomat, mosolyogva tenné le a papír és utána megkérdezné:

“És aztán felébredtél?”

Hát igen, bizony hatalmasak az előttünk álló feladatok és lehet, hogy nem tudunk eleget tenni azoknak. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy mi az alternatíva, mert ugye például az öregedés sem kellemes dolog, de azt is tudjuk, hogy az alternatíva még kevésbé kívánatos. No meg hát a szén is olyan, mint a kő volt a kőkorszak emberének, elvégre ő sem azért tért át a bronz használatára, mert elfogyott a kő és így ki tudja, lehet, hogy mi is leszünk olyan okosak és ott hagyjuk a szenet ahol van.

 

Én nem vagyok se optimista, se pesszimista, de azt tudom, hogy ismerjük úgy a felmelegedés potenciális következményét, mint a tényt, hogy van megoldás. Gondoljunk csak vissza VIII. Urbán Pápa és Galillei Galilleó vitájára. Ahhoz is 500 év kellett, amíg a széles tömegek elfogadták, hogy “Mégis mozog a Föld!” Hát ugye nekünk ma nincs 500 évünk egy ilyen vitára, de vannak hatalmas szövetségeseink, olyanok, mint az ifjúság vagy Ferenc Pápa, hogy az igazságot ne is említsem.

Lipták Béla

Vélemény, hozzászólás?