Csongrád megye Országos hírek

Hogyan lehet hidakat építeni a szétszabdalt társadalomban?

Mottó: Az oszd meg és uralkodj elvén működő társadalmi atomizáció nem természetes jelenség, azt legerőteljesebben a bankárkaszt pénzpórázán függő politikai pártok manipulálják!

(Jelen írásom Wass Albert: Háromféle magyar – című rövid esszéje nyomán íródott, de körültekintő, tudományos igénnyel és alapossággal.)

Előmagyarázat: a NÉP egy etnikai közösség, amely a minden politikai és gazdasági kurzus túlélésre rendezkedett be. A magyar NEMZET a népből kiemelkedő, szkíta értékrendű, tudatos és fegyelmezetten szervezett réteg, a legmagasabb szintű lelki és tudati összetartozás cselekvő közössége. A társadalom – etnikai jelzővel ellátva – egy-egy terület, ország azonos kulturális közegében – abba különböző módon illeszkedő -, de együtt élő emberek egyes csoportjainak, rétegeinek összességét jelenti. Ebből következik, hogy léteznek LAKOSOK is, akik csupán azonos közegben laknak, de nem illeszkednek bele a kulturálisan, erkölcsileg. Mert ők párhuzamos társadalom építésének a hívei, megtévesztett vagy megtévesztő liberálisok, vagy csak profitszerző módon fölözik le a közös értéktermelés eredményét, illetve várva az állam újraosztó szerepére, messzire elkerülik az értékteremtő tevékenységeket. (Ez utóbbiak a liberálisok által alaposan feltüzelve még követelődznek is, holott kötelezettséget nem vállalnak!)

Először tisztázzuk a társadalom meglehetősen hamis értelmezését, amit az ún. marxista korszak csak azért alakított ki, hogy azt ideológiai mázzal alaposan bekenve, felhasználja az értékrend alapú NEMZET takarására. Sajnos a burzsoá polgári világ is hasonló úton jár, hiszen az egykori kommunista államrend által, erőszakkal államosított iparitermelés „nemzeti vállalatai” helyett, ma a „nemzeti dohányboltok” elnevezés dívik, mint a „NEMZETI” kifejezés egyik legújabb és sajnos igen eredményes lejáratása. ( S annak egypárt – szándékosan egybeírva – általi kisajátítása, hogy a nemzeti jelző elsődlegesen csak hozzá kötődjék, s ezzel magát a magyar NEMZETET is, csakis a saját pártja tagságára tudja leszűkíteni!)

Tisztázzuk mit ért a társadalom szó alatt a közbeszéd, s hogyan viszonyul hozzá a NÉP és a NEMZET, mint a társadalmat alkotó rétegek!

Íme a Wikipédia szerinti három, társadalmat értelmező fogalom-meghatározás:

Köznapi értelmezés

társadalom köznapi értelmezése nagyobb embercsoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint együtt élnek…..

Társadalomtudományos meghatározás

Anthony Giddens  határozta meg így:„A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja.  Még elvontabban a társadalom: az önálló egyedek közötti kapcsolatok hálózata. A társadalom kifejezést igen gyakran használják a kölcsönösségi viszonyrendszeren alapuló közösségekre is.

Politikai értelmezés

Magától értetődik a társadalom jelentésében, hogy a tagjai ….alatt gyakran egy ország állampolgárainak közösségét értik. Sőt, amikor a polgári jólétet biztosító nemzeti intézmények vonatkozásában használják, a társadalom kifejezés magának az országnak lesz a szinonimája. A társadalom legtágabb jelentése az egész emberi faj, amely az állatvilágból kiemelkedve új típusú létformákat hozott létre.

Hívőként ugyan tagadom az állatvilágból való emberi kiemelkedés lehetőségének az elméletét. Ám tudom, hogy a liberális materialista gondolkodásban ez egy régóta bevett formula, így nem is tagadom, hogy létezhetnek olyan személyek, akik valóban nem az Isten teremtményei!

társadalom  szó tehát ténylegesen a „társ” szóból született a latin  societas („társadalom”) mintájára úgy, ahogy a Kossuth idejében használatos „álladalom” vagy éppen a „forradalom” szó is. Szerintem tehát a társadalom – etnikai jelzővel ellátva – egy-egy terület, ország, azonos kulturális közegében – abba különböző módon illeszkedő -, de együtt élő emberek egyes csoportjainak, rétegeinek összességét jelenti.

Vagyis létezik magyar társadalom, de francia, német és amerikai is. Ez utóbbi alatt az USA társadalmát értem, kik heterogén etnikai eredettel ugyan, de egy viszonylag azonos (ám csak pénzalapú és fogyasztói rendre épült) közös kultúrát teremtettek maguknak. Értelemszerűen ott is vannak a társadalomnak népei, s a hibás – fogyasztói – értékrend alapján kialakult „nation”, azaz nemzet is. Mellettük léteznek a kozmopoliták rétege, akiknek nem hazájuk az USA, csak a jólétüknek a terepe.

A magyar gondolkodásban régóta nem jelent meg annak igénye, hogy tisztázódjon: milyen társadalmi rétegek léteznek hazánkban ma? Bár a marxizmus próbálta a munkás-paraszt osztálynak és az értelmiségnek, mint egy rétegnek definícióját meghatározni, ám e besorolásnak csak és kizárólag hatalommegtartási és látszat-tudományos okai voltak.

A nyugati filozófia csak részben képvisel más irányt. A felvilágosodás korában jelenik meg az ún. társadalmi szerződés, amely a polkorrekt megfogalmazás szerint a nép és a hatalmon lévők alkotmányban rögzített megállapodása. Ebben az emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség, a szervezett államhatalom javára, de joguk van az állam irányítóinak ellenőrzésére közvetett (ez Montesquieu mintája) vagy közvetlen módon (ez Rousseau mintája). Bevallom számomra ezek az elméletek egyáltalán nem kielégítőek, mert hiszek az arisztotelészi politeia közjót szolgáló voltában, s így a társadalmat csak a szokásjogok – vagy az isteni jog – korlátai között tudom értelmezni, s nem tudom elfogadni társadalmi szerződésnek azt, ami ma a demokratikus hatalmi manipulációk, főleg a médiabutítás során alakult ki, érezhetően hibásan.

A társadalmak milyensége attól is függ, hogy milyen azok erkölcsi szintje, fejlettsége, s az erőforrások elosztásának rendszere. Ezért tartom a mai társadalmat hamisnak, hiszen az erkölcsi szint „gyurcsány” óta rettenetesen alacsony, az erőforrások elosztása pedig Európában messze a legigazságtalanabb módon megy végbe! Strukturális felépítésük és politikai rendszerszerveződés mellett, még a gazdaságot is jellemzően meghatározzák, ráadásul a világ viselkedési normáit a jogrendszereik írják le. Vannak tehát primitív de a természettel tökéletes harmóniában élő, így életképes társadalmak, ahol kicsi a társadalmi atomizáció. Ám vannak gátlástalanul működő civilizált – vagyis előbb-utóbb halálra ítélt – társadalmak is. Sőt a közös kultúra,  a hagyományok, a vallás vagy más értékek, több népet is egyesíthetnek egy társadalommá. Ilyen pl. az iszlám, a keresztény, a buddhizmus, sőt a keleti, a nyugati társadalmak, illetve a kapitalista és szocialista társadalmak, stb., stb. Alapvetően vannak hagyományos és modernista társadalmak. Az első ragaszkodik a bevált formákhoz és tartalomhoz, a második pedig többnyire kidob minden régit, ha bevált volt, ha nem. A szkíta –magyar gondolkodás ebben különbözött Európában a többi társadalomtól, hiszen mi csak azt modernizáltuk, ami nem felelt meg a közjó elvárásainak, tehát elavult lett. Álláspontom szerint tehát ma az államok társadalma legalább három – jellemzően elkülönült – értékrendi csoportból áll. Az etnikai alapú és a túlélésre berendezkedett NÉP-ből, valamint a nép legjobbjaiból értékrendjük alapján kiemelkedő NEMZET-ből és ál-vendégekből, vagy LAKOSOK-ból áll. Utóbbiak csak laknak a közös területen, nem a hazájuk, mert csak profitszerző, illetve élősködő életmódot folytatnak.

Állításomat természetesen lehetséges cáfolni, de valószínűbb, hogy az elhallgatás lesz az osztályrésze.

Meglátásom szerint jelen esetben – ami általánosnak is mondható az ún. nyugati típusú demokráciákat illetően, még hazánkban is – nem beszélhetünk hagyományos értelembe vett társadalmi szerződésről, mivel a gazdaságot kezében tartók manipulálják a politikai döntéshozókat. Így a nép és a megosztott és a sajnálatosan atomizált, szervezetlen „nemzetmaradvány” feletti hatalmat birtokló rétegek ezekre a többségi csoportokra kényszerítik rá a saját érdekeiktől vezérelt akaratukat. Magyarán ez egy annyira egyoldalú „társadalmi szerződés”, ami felveti magának a szerződés fogalmának újraértelmezését is. Amint azt a Trianoni békediktátum is példázza, csak erre a társadalmi-diktátum kifejezést lehetne használni.

(Hozzátéve azt, hogy éppen a társadalmon uralkodó réteg politikai és gazdasági tevékenysége határozza meg azt, hogy a NÉP, a NEMZET valamint a többiek aránya hogyan viszonyul majd egymáshoz. Ez nagyon fontos kérdés, hiszen egy NEMZET fennmaradási illetve fejlődési esélyeit ez jelentősen befolyásolja. Lásd most a nyugat-európai „migrációs” inváziót, amely le fogja amortizálni őket! )

A címben megjelenő társadalmi szétszabdalás tehát nem átok és nem eleve elrendelés, hanem a modern bankárkaszt, élősködő-kapitalista életmódjának velejárója. A politikai hidat tehát nem a legalább hármas tagolású társadalomban kell megépíteni, hanem a nép és a nemzet között azért, hogy legyen végre valós érdekképviselete a magyar népnek, s tisztázható legyen: kik alkotják a magyar népet, és kik lehetnek a nemzet tagjai? Azt ugyanis, hogy vannak ún. ál-vendégek, akik valójában itt lakó élősködők, könnyű eldönteni. Hiszen a nemzetünk hű tagjai között volt és ma is vannak etnikailag egyáltalán nem magyar származású emberek, akik valóban beilleszkedtek és magyar emberként élnek, vallásuktól, fajuktól függetlenül. Ugyanis a nemzet nem etnikai kategória, hanem kizárólag értékrend alapú! Azon idegen, aki a magyar nép értékrendjét vallja és tetteiben is mellette áll, az nagyon is tagja lett a nemzetünknek! Ezért történik az, hogy egyes rajtunk élősködők még a saját véreiket is hajlandók kiátkozni, mert a magyar értékrend mellé álltak, s az igazságot hirdetik! Mindezt akár 1956, akár az ’48-’49-es szabadságharc is tökéletesen bizonyította, sőt a békeévek alkotásai, fejlődése is.

Bizonyos – igen erőszakos vallási és részben etnikai csoportosulások – folyamatosan vádolnak minden magyart és a magyar értékrendbe beilleszkedő hitsorsosaikat, mert nem hajlandóak elviselni, hogy vonzó alternatívát kínál nekik a magyar értékrend, s ezért folyamatosan gyűlölködnek ellenünk. Nem hajlandók figyelembe venni semmit, amit a történelem ránk kényszerített, csakis a fogást keresik a múltunkban és a jelenükben is. Ám ha annyira szörnyű velünk élni, ha annyira elviselhetetlenek vagyunk mi „etnikai értékrendi” magyarok – vagyis a nép és a nemzet -, akkor ki kényszeríti őket arra, hogy velünk éljenek?

Egy nemzeti párt tehát ne a társadalomban építse meg a hidat, hanem tegye érthetővé a nép számára, hogy csak közte és a nemzet között kifejlődött értékrend lehet a jövő útja, vagy akár hídja! Csakis egy pártok fölötti NEMZET lesz képes a szervezettségével és erkölcsi tartásával rendezni közös dolgainkat!

A jelen helyzetben ha pártpolitikus lennék, valószínűleg magam is a hatalom megszerzését tűzném ki célként, s véget vetnék a primitív zsidózásnak, mert az csak elmérgesíti a helyzetet és kizárólag a szélsőséges és kozmopolita gyűlölködőknek malmára hajtja a vizet. Ugyanis a nemzet számára az első és legfontosabb kötelező feladat a jelenleg magánhatalomként működő állam visszavétele a nemzet kezébe, s annak ismételten közhatalommá tétele. Tehát minden külföldi hatalom által elismert törvényes visszaállítása a magyar államhatalomnak, majd utána lehetséges formálni, illetve a NEMZET érdekében megváltoztatni a társadalmi berendezkedést, illetve olyan jogi-politikai közeget teremteni, mely elsődlegesen a Nép és a NEMZET érdekét szolgálja. Sajnálatos módon az ún. zsidóknak a bankárkaszt által „alkalmazott rétege” nem hisz nekünk. Ezek a kifejezetten gátlástalan és akarnok megélhetési zsidók a történelem folyamán, mindig alamuszi módon használták fel a „gazdatestet” saját virulenciájuk érdekében. Véleményem szerint pont ennek tudatában utasítják el azt a megbékéléshez vezető hidat, amiről a nemzet jobbjai beszélnek mostanában. Ne feledjük! A szkíta-magyar nem gyűlölködik. Ez más etnikum és más kultúra sajátossága. Pont ezt, nem kellene átvenni tőlük, bármennyire is provokálnak bennünket! A NEMZET viszont nyitott minden sváb, oláh, rác, tót, ruszin, horvát, zsidó, cigány, stb.. előtt, aki nem élősködni akar, s a magyar értékrendet vállalja, szolgálja és védi. Mert a jogok és kötelezettségek arányossága a magyar történeti alkotmány egyik legfontosabb ősi, de legmodernebb alapgondolata is.

Szeged, 2017-01-15                                 Bene Gábor

Vélemény, hozzászólás?