A 2006 őszi népfelkelés

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője:
A 2006 őszi népfelkelés és rendőrterror tíz éves mérlege

Mindannyian emlékszünk arra, hogy a 2006 őszi, rendszerváltást követelő népfelkelés izzó hangulatára és nemzetegyesítő erejére. Mert az volt. Aztán jött a véres megtorlás: embervadászatok, szemkilövések, lovasroham, csonttörések, kínzások, verések, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai és a démonizálás. Főhajtás és tisztelt minden áldozatnak, s köszönet a bátraknak, köztük a mozgalmároknak és a jogvédőknek. Közel tíz év eltelt azóta, de a jogellenesen kiszorított Kossuth téri tüntetők még mindig nem kaptak jóvátételt (sokan mások igen) és az igazi felelősök még mindig büntetlenek. De ennél még nagyobb gondok is vannak, amellett, hogy az akkori követelések, célok megvalósulása még mindig várat magára.

Tíz éve, 2006 őszén nem gondoltam volna, hogy a helyzet a következő lesz manapság: Gyurcsány szabadlábon, fegyházélet helyett az álbaloldali ellenzék vezéreként a jogállamiságról szónokol és folytatja áldatlan nemzetellenes tevékenységét, Gergényi és rendőrvezető bűntársai terrorcselekmény miatti elítélés helyett felmentve (Gergényi, a rendőrterror egyik fő felelőse megrovást csak az MTV székház nem megfelelő védelme miatt kapott, a volt országos főkapitány, Bene László az MNB-nél szakért, utódja Bencze József nagyköveti karriert fut be). Pedig elhangzott az új vezetés ígérete: ” Ezért felelni kell – a törvényes keretek között – mindenkinek, aki ebben részt vett. Nincs kivétel sem rangra, sem beosztásra, sem életkorra tekintettel.”

A megtorlásokban részt vevő ügyészek és bírók sértetlenek, elszámolatlanok maradtak, az új rendszer ügyészsége számos rendőrbűnt megtorolatlanul hagyott, engedett elévülni, és sikerrel tiltakozott az ellen, hogy a rendőrvezetők perében a jogsértettek érdekében jogi képviselőjeként fellépjek, sőt engem, mint a 2006 őszi meghurcoltak egyik kitartó nemzeti jogvédő harcosát helyeztek vád alá egy ügyész 2006 őszi gyalázatos tettének képviselőkénti nyilvánosságra hozatala miatt éppen a valódi számonkérést követelő, 7. évfordulós tüntetésen. Az eljárás azóta is tart…

Arról nem is beszélve, hogy a Gyurcsány-Szilvásy időszakban törvénytelen eszközökkel és módon folyt nyomozás vádképtelen „eredményein” alapuló koncepciós terrorvádat az új rendszer ügyészsége emelt Budaházy György és 15 társa ellen (Budaházy 2,5 évet ült előzetesben, ebből több időt az új rendszer börtönében) és súlyos fegyházbüntetést kér rájuk, dacára annak, hogy őket már rég rehabilitálni kellett volna (eljárásuk még mindig tart…), csakúgy mint minden 2002-2010 között meghurcolt hazafit. Ez sem történt meg. A Gárda feloszlatás és gárdista üldözés logikáját is folytatta az új rendszer, bevezetve a gárdistákra az egyenruhás bűnözés gyalázatos fogalmát.

És azt sem gondoltam volna, hogy a tíz évvel későbbi számvetés készítése napján még ott fogunk tartani, hogy fellebbezést kell írjak az egyik ikonikus 2006 őszi meghurcolt, (a mérleg: 54 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord) Dukán Dániel rendőrségi önkény miatti kártérítési perében, mivel hiába került megsemmisítésre koncepciós elítélése (a semmiségi törvényt ő ihlette), jóvátételét a bukott Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új rendszer rendőrsége körömszakadtáig ellenezte és a bíróság megdöbbentő módon elutasította a kártérítési keresetét. És hogy fokozzam azt sem gondoltam volna, hogy tíz év múlva a büntetés-végrehajtási intézetek elleni keresetét is elutasítják mondván tévesen, hogy elévült, ráadásul a bv intézetek jogi képviselői a perben nem átallottak azzal védekezni, hogy „ nem etikus 10 év után”  a jogsértéseket vizsgálni és a bv szervek annak idején semmi törvénysértést nem követtek el, egyébként is miért hangoskodott – a rendőrök által levadászott és megtorlási gépezet darálójába került – fiatalember egy kormányellenes tüntetésen.

2.

És bizony azt sem gondoltam volna, hogy a rendőri azonosítók hiányolása miatt megvert egyetemi tanár kártérítési perében az új rendszer rendőrsége azzal fog védekezni, hogy minek ment a „műveleti területre”, majd pedig a tárgyalásról szóló tudósításunk miatt a rendőrség jogi képviselői engem és Almási Lajos nemzeti filmest minket marasztaló jogerős ítélettel végződő személyiségi perrel támadnak.
És azt sem gondoltam volna, hogy annak a Magyar Rádiónak az elnöke, amelynek környékén és udvarán a 2006. szeptember 19-20-ai embervadászatok idején számos hazafit pépesre vertek, megkínoztak és megaláztak az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója és a Magyar
Jégkorongszövetség elnöke lesz.
És nem gondolom úgy, hogy naiv lettem volna akkor. Milliónyi honfitársunk sem gondolta volna, hogy a mérleg tíz év után így alakul. De ennek nem szabad így maradnia, és nem is fogjuk hagyni. Mert 2006 őszének lelki kohéziós ereje még mindannyiunkban ott van, akik átéltük az akkori történéseket. És nem adjuk fel !
Persze vannak eredmények is: mi, nemzeti jogvédők az első perctől kezdve folytatjuk küzdelmünket a hazafiak védelme, jóvátétele és a felelősök felelősségre vonása érdekében. Ezen küzdelem heve sodort be az Országgyűlésbe is négy évre: ott is szívügyemnek tekintettem a 2006 őszi igazságtételt és harcoltam is rengeteget, de csalódások is értek. A kivizsgálást végző parlamenti albizottságban tetemre hívtam a felelősöket, jelentést készítettem a hazafiak elleni 2002-2010 közötti szabadságjogi
jogsértésekről, felszólalások, javaslatok tucatjaival követeltem a felelősségre vonást, a miniszterelnöki megbízotti Balsai jelentés nyilvánosságra hozatalát, amely nemzeti jogvédő segítséggel jött létre, s terrorcselekmény lehetőségét vetette fel a hatalom terhére. Számos feljelentést tettünk mindjárt akkor, majd később, legutóbb az elévülés megakadályozása érdekében Morvai Krisztinával közösen.
Büszkén mondhatjuk, hogy nemzeti jogvédő kitartásunk, eredményességünk és elkötelezettségünk nélkül nem juthattunk volna oda, hogy az áldozatok jelentős része jóvátételt már kapott, a koncepciós
perekbe fogott tüntetők, civilek döntő többsége mentesült a büntető, illetve szabálysértési következményektől és néhány rendőr elítélését is elértük. A Civil Jogász Bizottsággal és a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület által tömörített áldozatokkal számos közös akciót szerveztünk. Folyamatosan napirenden tartjuk az igazságtétel ügyét és visszük a még most is zajló ügyeket. 2013-ban készítettük el a Res iudicata- 2006 ősze: ítélt dolog c. dokumentumfilmet (https://www.youtube.com/watch?v=G0YfISi_rYs) és a mostani kerek október 23-i évfordulóra adjuk ki jogvédő munkánkat összegző jelentésünket.
Ma már tíz évvel a 2006 őszi népfelkelés, majd a megtorlások, a rendőrterror keretében végrehajtott tömeges rendőri brutalitás-sorozat és bírósági jogsértések után jogerős polgári, büntető és
közigazgatási bírósági ítéletek tucatjai és alapos vizsgálatokon alapuló tényfeltáró jelentések (Civil Jogász Bizottság jelentése, Országgyűlés emberi jogi bizottsági jelentése, Balsai jelentés, Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése stb.) igazolják megkerülhetetlenül, hogy kirívó emberi jogi jogsértések százait követték a rendvédelmi szervek a 2006 őszén utcára vonult kormány- és rendszerellenes tiltakozókkal és az 1956-os szabadságharcra megemlékezőkkel szemben. A jogsértések részesei voltak a rendőri erőkön kívül a büntetés-végrehajtási intézetek egyes alkalmazottai, továbbá egyes ügyészek és bírók is. Az elkövetők érdemi felelősségre vonása nem történt meg: két brutális rendőr jogerős börtönbüntetése mellett az igazi felelősök máig büntetlenek, pedig még nem évül el a terrorcselemény, aminek joggal tekinthető a megtorlás-sorozat.