Dr. Bene Gábor írásai Gondolatok

3 NEEM-es vélemény a Pride kapcsán

Íme egy gondolkodó magyar írta ezt nekem Kárpátaljáról: Figyelemre méltó az orosz példa. Derék, sportos külsejű legények áttörve a rendőri kordont (azok engedékenységével) megrohamozták a vonagló és kicicomázott buzikat, leszbiket stb. véresre verték azokat. A rendőrök alig bírták visszatartani a nézőtömeget. Csak akkor, amikor már túlzottan elmérgesedett a helyzet beavatkoztak. Egyetlen támadót nem állítottak elő, csak néhány buzit. Ennek okán Putyin (a parlament) törvényileg betiltotta a melegek felvonulását…

A kétharmados nemzeti kormánynak még van kis ideje betiltani a „buzifelvonaglást”, (meg elővenni a „kádárkolbászt”) és kitiltással fenyegetni az ideutazó felforgatókat ! ! (v. Kövér Gy.)

Az erőszakos népharagot ugyan magam is elítélem, hiszen Oroszországban is meg lehetett volna előzni a szerencsétlen beteges magamutogatók véresre verését akkor, ha nem engedélyezik az utcai cirkuszt! S közben megkaptam Dr. Nagy László barátom nyílt levelét.

S most nézzünk ezt a fontos beadványt e témában, hiszen nem csak a NEEM tagok tiltakoznak a Pride ízléstelenségei kapcsán, hanem más civilszervezetek is! 

Ide klikkelve olvasható

Ezek után kutatni kezdtem, hogy vajon mi az álláspontja a liberálisoknak a Pride kapcsán és beleakadtam egy régebbi videófelvételbe. S miután megnéztem Tomanovics Gergely 2017-es videóját, amit a Pride-on készített, s elképedtem, mert mostanság ugyanez a problémahalmaz fog megjelenni a fővárosban. Bevallom Gergely szimpatikus figura volt eddig és nem is nagyon értettem, hogy mi az oka annak, hogy kiment a felvonulásra, de rászántam az időt – gondolván, hogy jobban megismerem azt az embert, akivel egyébként szerettem volna találkozni, főleg a bizniszpártok kapcsán született megállapításai kapcsán.

Az ember szeretné érteni a mozgatórugókat, ami egy ember pálfordulásához vezet, ami kidobatja vele azt, amiben addig hitt, s egy újabb gondolatsorban, ideológiában, emberi közösségben kezd el hinni és igen elfogultan működni.

Nos vegyük sorba azokat a lényegi mondatokat, amik elhangoztak, sőt leíródtak. Íme a videója kapcsán született írása, amiből idézek és cáfolok, vagy néha még egyet is értek!

Egy dolog miatt gyűlöltem eddig a Pride-ot

  1. július 09.- Tomanovics Gergely

TG: Hogy egyszer csak hirtelen vége, és közvetlenül utána sokkal rosszabb, mint előtte.

BG: Én viszont elárulhatom, hogy soha nem gyűlölködtem, s nem voltam kíváncsi az ilyen típusú utcai cirkuszokra, de amióta tudom, hogy kik állnak a rendezvény mögött és mi a céljuk vele, azóta ellenszenves számomra az egész. Viszont volt pár konkrét alkalom, amin megbotránkoztam, egyrészt a kicsi gyerekek számára osztogatott fütyis-nyalóka, másrészt a jézusi kereszt lábközötti húzogatása egy félmeztelen nő részéről, s a harmadik – mert 3 a magyar igazság – Horthy Miklós kormányzó urunk arcának kifestett portréjával való bohóckodás a Pride-on.

TG: Miután beleélted magad a hangulatba és 3-4 órára megfeledkeztél a magyar hétköznapok szürke és nyomasztó valóságáról, egyszer csak visszazökkensz oda. Mint amikor a legszebb álmodba hasít bele a telefonod kegyetlen ébresztőhangja.

BG: Végtelenül sivár lehet az élete annak, akit ezek a magamutogató pszichózisban szenvedők látványa dob fel, bár a tömeges nemzeti vonulások hangulatát valóban jónak tartom, az elidegenedés ellen hatónak gondolom.  Ennyiben érzékelem is a kádár-korszak május elsejei felvonulásainak a hiányát. Mi Szegeden szoktunk is évente felvonulni egy alkalommal, de az a hazamentő magyarokra való emlékezés napja, vagyis az 1919-es Horthy nevéhez köthető Nemzeti Hadsereg emléknapja. (Ez minden július utolsó vasárnapja, s a Ferences templomtól indulunk délben!)

TG: Végtelenül szomorú az a pillanat, amikor a rendezvény végén elindulsz a busz/villamos felé, és előtte a menetkísérők rád szólnak, hogy tedd el a szivárványos zászlót, mert nem biztonságos az utcán azzal továbbmenni. Nem elég, hogy újra vár az a posvány, ami a hétköznapokat jellemzi, de még félj is a saját városodban fényes nappal az utcán.

BG: Abban egyetértünk, hogy a félelem, a félelmi stressz nagyon káros, így azt el kellene kerülni. Azonban a modern világ éppen most produkálta a legnagyobb liberálfasiszta polgárpuccsot Amerikában. Vagyis nem Budapesten kell félnie egy fehérembernek, hanem New Yorktól Philadelphián át egészen Los Angelesig szinte minden városban, ahol a feketék az utcára vonultak és randalíroznak, rabolnak.

TG: A kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy féljek a migráncsoktól, a terroristáktól, a más vallásúaktól (ilyen alapon a KDNP-től is félhetnék) meg a Soros György-féle libsiktől, akiktől soha, semmilyen formában nem éreztem magam veszélyben. Érdekes módon, amikor ténylegesen olyan helyzetbe kerülök, hogy félnem kell, arról a magát keresztény-konzervatívnak tekintők mélyen kussolnak. Amikor olyan idiótáktól kell rettegnem, akiket felháborít egy nyomorult szivárványos zászló, akkor hol van a magyar emberek biztonsága, ami a kormány állítólagos elsődleges célkitűzése?

BG: Írhatnám, hogy „te még mindig hiszel a mesékben?” Ám a kormánynak abban valóban igaza van, hogy talán nem kellene bevándorló országgá válnunk, hiszen most látható igazán, hogy az mivel jár Amerikában is, ahol pedig hozzánk képest dühöng a jólét! A vallási és etnikai különbségekről éppen most bizonyosodik be, hogy akadálya lett annak, hogy valódi, tehát értékrendi nemzetté váljon az USA.

TG: Mennyire álságos a magyar emberek biztonságával kampányolni, miközben egy szó sem esik ilyen konkrét dologról, amikor magyar emberek biztonsága van veszélyben?

BG: Minden országban vannak elmebetegek – nálunk még Furcsán Nyerec 2007-es országlása idején szétzavarták őket – ill. van egy zsigerből gyűlölködő réteg, akik mindenre képesek főleg, ha kapnak is erkölcsi-anyagi támogatást valahonnan. Ám abban nem hiszek, hogy komoly veszély fenyegetett volna a szivárványos zászló miatt, így inkább egy sajnálatot kipréselő, népszerűség emelő videónak gondolom ezt a munkádat, ami kicsit izzadtságszagú, mert nem „buzi-kamionokat” mutattál.

TG: Ilyenkor érzem át, milyen ma melegnek, vagy transzneműnek lenni Magyarországon.

BG: Kötve hiszem, hogy ezt te át tudd érezni, hiszen nem vagy sem egyik sem másik, így nem tudhatod, hogy ők belül, milyen érzésekkel viszonyulnak hozzánk.

 TG: Azt még úgy-ahogy elfogadom, hogy ha valakinek nem tetszik a Pride. Ha meztelenül “vonaglok” az utcán, azzal esetleg tényleg kivívhatom egyes érzékenyebb lelkületű járókelők haragját, bár egy pofonra ez sem lehet elég indok (és ha belenézel az alábbi élőben rögzített, vágatlan videóba – amiben kifejezetten arra kerestem választ, hogy mi oka lehet bárkinek gyűlölni a Pride-ot – akkor láthatod, hogy semmi ilyesmi nem volt). Lehet kritizálni a Pride-ot és résztvevőit, de semmi olyasmit nem követünk el, ami miatt megérdemelnénk, hogy bárki fizikailag bántalmazzon minket.

BG: Nem is történt semmi ilyen, de látod te már az ördögöt is a falra fested, csak legyen valamilyen hatás. Ám még egy pofont sem ígért be neked senki, holott vannak falvak, ahol idős, beteg embereket félemlítenek meg, fosztanak ki nem egyszer-egyszer, hanem folyamatosan olyan személyek, akik éppen a liberális „megélhetési bűnözés” hamissága miatt teszik ezt. Nem Budapest ám a veszélyes, hanem az a kisfalu, ahol nincs rendőr, vagy ha van is lebratyizott a megélhetési-bűnözőkkel, mert tudja, hogy nincs más esélye arra, hogy ne hurcolják meg, ne távolítsák el a testületből, mint rasszistát. Veszed, hogy miről írok, vagy csak magaddal törődsz, csak a lájkolásokat akarod a magadfajtákból kiszorítani?

TG: Egyébként nekem azzal sincs bajom, ha a a Pride-on valaki félmeztelenül táncol, ez ugyanis egy ilyen buli, akinek nem tetszik, menjen haza Tényeket vagy bármi más, prolinak való szart nézni a “Telekép”-en, minket meg hagyjon azt csinálni, ami nekünk jól esik. Én se szólok bele, hogy ő mondjuk vallásos körmeneten, Orbán-beszéden vagy bármi más nekem nem tetsző eseményen vesz részt – ez a demokrácia. Azt a két nénit például abszolút nem értem, akik láthatóan szívből gyűlölik az egészet, mégis kimennek bosszankodni. Nem lenne mindenkinek jobb, ha otthon a négy fal között bosszankodnának? 🙂

BG: Kezdjük úgy, hogy neked ki a proli? Aki az egyszerű embereket lenézi, az egy beképzelt majom! Ne kelljen ezt a címkét rád ragasztanom, ezért ne prolizz, jó!? Egyébként a stílusod alapján inkább te vagy az, mint azok, akiket lenézel. Abban egyetérthetünk, hogy nem kellene látványosságot keresni a langyosok menetében, de nem is ezt történt! Az egyik hölgy – aki egyébként annak a főnemesi családnak a leszármazottja, aki 1918-ban még megvédhette volna az országot, ha bankárkaszti, szabadkőműves, liberál-gyilkosok ki nem végzik – el is mondta neked, csak épp nem arra figyeltél, amit mond! Ugye elment a füled mellett: MEG AKARJUK VÉDENI A HAZÁNKAT! Inkább az a szégyen, hogy azok, akik tehetnék, akik ma kormányon vannak nem ezt csinálják, hanem behódolnak a bankárkaszti világelit mássági nyomásának, s ezzel bennünket is passzivitásba kényszerítenek.  Hisz vannak országok, ahol nem engedik utcára a magamutógatókat, sőt most értesültem, hogy Putyinék egyszerűen betiltották az ilyen rendezvényeket. Ám a buzikkal nekem egyébként semmi bajom, csak ne ezt a mintát lássa a három gyerekem az utcán.

TG: A város megbénítása már más kérdés, az teljesen jogos kritika…..

“Vonaglanak, közszemérmet sértenek, megérdemlik, hogy megverjék őket” – komolyan? (7:00 után nekem is beszólt a fenti videón látható két turbónéni)

Az viszont, hogy egy zászló miatt megverhetnek a nyílt utcán, már tényleg mindennek a legalja, ezt nem is vagyok hajlandó elfogadni, tegnap nem is engedelmeskedtem a felszólításnak. Nem tettem el a szivárványos zászlót, sőt: direkt a zászlóval mentem végig az utcán. Eleinte tényleg volt bennem egy kis félsz, amikor a Várkert bazárt elhagyva elindultam az Erzsébet-híd irányába. A lépcsőt megmászva azonban valakinél egy egész hatalmas szivárvány-zászlót láttam, és többeknél is volt kisebb, mondhatni spontán Pride 2 alakult ki a hídon: azonnal elillant a félelmem, amint láttam, hogy nem vagyok egyedül. Pár perc után már arra gondoltam, hogy ha valaki belénk is köt, már nem tud ártani nekünk, legfeljebb saját magának: készenlétben tartottam a telefonomon a Facebook Pages Manager app élő közvetítés menüpontját, hogy egy gyors gombnyomással tudjak kitörölhetetlen és megsemmisíthetetlen bizonyítékot szolgáltatni, ha valami baj történne – de szerencsére nem történt.

BG: Nem szerencse volt az Gergely, hanem a magyarság tűrőképessége, amit már évszázadok óta felmutatunk itt a Kárpát-medencében. Sajnállak is, hogy ezt nem érted és valami olyat keresel, ami gyűlölködésre adhatna alkalmat, pedig akkor vagy igazán legyőzve amikor átveszed a gyűlölködő bajkeverők stílusát! Ne tedd ezt, inkább legyél türelmes magyar, mint az őseink. A két általad „turbónéninek” becézett hölgy megérdemli a tiszteletet, hiszen éppen a férfiak helyett álltak ki oda, s ha nem is tudták megvédeni a hazaát, de legalább nem bújtak el – mint oly sokan – s nem kussoltak otthon, mert a véleménynyilvánítási szabadsággal élni akartak. Vagy már szerinted az is tilos? 

TG: Miután vonathoz igyekeztem a Keleti pályaudvarra, a Március 15. térre átérve felszálltam a 7-es buszra, ami már szintén szivárványzászlós és kitűzős Pride-résztvevőkkel volt tele. Jóleső érzés volt ez: a korábbi Pride-okon mindenki iszkolt, amerre csak látott, lehetőleg elrejtve minden olyan bizonyítékot, ami arra utal, hogy honnan jött, most viszont már nem. Még a Keleti előtti nagy téren is lehetett szivárványzászlókat, kitűzőket és transzparenseket látni, és megnyugtató, hogy nem történt semmiféle atrocitás, végre nyugodtan végig mertünk és tudtunk menni a városon rendőri biztosítás nélkül, ezáltal mégiscsak teljesült a “kordonmentes Pride” elképzelés, és most először végre jobb volt a végén hazamenni, mint előtte odafelé tartani.

 BG: Alapvetően elítélem azokat az embereket, akik felesleges riogatás eszközéhez nyúlnak, ám téged rendes embernek tartottalak eddig, ne okozz több csalódást! Nincs itt semmiféle okod a félelemre a nemzetileg elkötelezett emberektől, csak nem kell őket provokálni! Szerintem maga a Pride is egyfajta provokáció, amire viszont láthatóan nem ült fel a magyarság. Hagyjuk vonaglani szegényeket, ha egyszer nekik ez a jó. No meg neked is, hiszen élvezted a buzi-vonulgatást. Igaz szerettél volna egykis balhét, de nem jött össze! Még az „Árpád-sávos zászlós sapkás, Nagy-Magyarország-pólós illető” sem kötött beléd, s így számodra is megvan az a Magyarország, amelyikben élni szeretnél. Örülj ennek és ne búslakodj, „Hogy egyszer csak hirtelen vége, és közvetlenül utána sokkal rosszabb, mint előtte.” Hogy is lehetne rosszabb a számodra, hiszen egy hatalmas élményben volt részed 2017-es Pride-on, NEM KÖTÖTT BELÉD SENKI, LEGFELJEBB TE PRÓBÁLTÁL ILYEN HELYZETET KERESNI, legfeljebb nem sikerült. Na bumm!

TG: Különbözőek vagyunk, más világnézettel és más gondolatokkal, de az ország mindannyiunké, és közösen összefogva tudjuk élhetővé tenni. Ez a korszerű FLIRT motorvonat is a közös adónkból teszi lehetővé a kényelmes utazást, és sokkal több lehetne belőle, ha a politikusaink nem tudnának megosztani és egymás ellen fordítani bennünket, miközben mindkettőnket meglopnak. Nem lenne egyszerűbb összefogni végre? Ha te is szeretnél egy ilyen országban élni,…..

BG: Végezetül sajnálom, hogy a PÁRT-reklámodat nem hozhatom le, de szerintem ez érthető. Mivel az a jelmondatom, hogy: Majdnem minden PÁRT csak ÁRT, s amelyik nem ÁRT az a NEEM Párt!
Nem baj, ha nem érted meg elsőre. Olvasd el és értelmezd párszor! BG

Az alábbi képen Tomanovics G. látható amint békésen ül egy Turul sapkás magyar mellett!

Dr. Bene Gábor

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Vélemény, hozzászólás?